3204 cikk rendezése:
2921. cikk / 3204 Szakszervezeti minőség igazolása
Kérdés: 150 főt foglalkoztató cég vagyunk. A közelmúltban kaptunk egy levelet, amelyben egy számunkra ismeretlen szakszervezet jelezte, hogy bizalmi csoport alakult nálunk, és ennek vezetője egyik munkavállalónk. Hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy valóban működik ez a szakszervezet, és hogy kik a tisztviselői?
2922. cikk / 3204 Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
2923. cikk / 3204 Bónusz – visszakérhető?
Kérdés: 2009 januárjában a cégem 300 000 Ft-ot utalt a számlámra bónusz címén. Azt mondták, hamarosan küldik az erről szóló papírt. Most, 8 hónap után kaptam egy papírt visszadátumozva, hogy bónuszként átutalják nekem ezt az összeget, cserébe én vállalom azt, hogy ha 12 hónapon belül felmondok, ezt az összeget vissza kell fizetnem, illetve az utolsó fizetésemből levonják. Mit tehetek ebben a helyzetben?
2924. cikk / 3204 Vezető közalkalmazott – csökkenthető-e a munkáltatói mérlegelésen alapuló illetményrész?
Kérdés: A Kjt.-t 2009. január 1-jei hatálybalépéssel módosító 2008. évi LXI. törvény 41. § (7) bekezdése – amely a vezetői illetményekkel kapcsolatos átmeneti szabályokról szólt – kimondta: idén Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét (ami a vezetői besoroláson alapuló illetményről szól) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg 90%-a. Véleményem szerint a 41. § (7) bekezdése alapján a garantált illetményre vonatkozik csupán a 2009. évre történt megállapítás, és nem érintheti korábban megállapított, 2008. december 31-én érvényes összes illetmény egészét. Csökkenthető volt az illetmény – különös tekintettel a munkáltató által adott illetményrészre – e szabály alapján vagy nem?
2925. cikk / 3204 Tájékoztatás a munkarend módosításáról
Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
2926. cikk / 3204 Létszámcsökkentés – prémiumévek programba vonulás és a nyugdíjszabályok változása
Kérdés: Városunk iskolaigazgatója – a képviselő-testület által elrendelt létszámcsökkentés miatt – az intézmény néhány közalkalmazottja részére a prémiumévek programban való részvételt kívánja felajánlani. A programban érintett két tanárnő 1954 júliusában, illetve augusztusában született, mindketten 26 év közszférában töltött szolgálati idővel rendelkeznek. A nyugdíjtörvény módosítása 2010 januárjától a 2013 utáni nyugdíjba lépések kapcsán 60 év 183 nap életkori jogosultsági feltételt támaszt, ugyanakkor a jelenleg hatályos szabály a 2013 utáni jogosultságok körében még csak 60 évet rögzít. A kérdésünk az lenne, hogy ez év októberében jogszerűen bekerülhetnek-e a szóban forgó pedagógusok a programba?
2927. cikk / 3204 Alkalmi munkavállaló minimálórabére
Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
2928. cikk / 3204 Besorolás, képesítés, alapvizsga
Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
2929. cikk / 3204 Közérdekű önkéntes tevékenység
Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyház vagyunk, a hívők adományaiból összegyűlt pénzből templomfelújításba kezdtünk, a hívők személyesen is közreműködnek az építési munkálatokban. A hitközség tagjai díjazás nélkül segítenének, feltéve hogy ez nem ütközik valamilyen jogszabályi tilalomba. Munkabérnek nem minősülő, pusztán jelképes tárgyjutalomban részesíthetnénk-e az építkezésben segédkező híveket?
2930. cikk / 3204 Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt
Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
