Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás

Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
Részlet a válaszából: […] ...meg havi munkaidőt. Ennek oka, hogy a hónapok eltérőszámú munkanapból állnak, például a naptári napok eltérő száma, valamint azadott hónapba tartozó esetleges munkaszüneti napok miatt. Ezért az adotthónapban ledolgozható munkaórák száma is eltérő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendkívüli munkavégzés – év végén átnyúló munkaidőkeret esetén

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátja szempontjából a munkaidőkeretenfelüli többletmunkavégzés mértékét abban a naptári évben kell figyelembe venni,amelyben az adott munkaidőkeret befejeződik. Ebből következően a kérdésbenemlített három hónapig – november 1-jétől január 31-ig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a rendes szabadság kiadása során napokban -és nem órákban – kell meghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadságnapjainak számát. Vagyis ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi 8 óra,akkor – függetlenül attól, hogy egyes napokon beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...folytatása esetén abban az esetben megszűnik, – ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodássalrendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hategymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Örökbefogadó – járnak-e a "vér szerinti" anya kedvezményei?

Kérdés: Egyik kolléganőnk örökbefogadási tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon vett részt. Ha férjével sikerül örökbe fogadniuk egy csecsemőt, megilletik majd az Mt.-ben meghatározott terhes és szülő nőkre vonatkozó kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...polgári jogi szempontból hasonló jogállás illeti megaz örökbe fogadó és a vér szerinti szülőket, úgy a magánjog talaján állómunkajog is egyformán kezeli őket. A Legfelsőbb Bíróság MK 57. számúállásfoglalása alapján csecsemő örökbefogadása esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Képzés – visszatéríthető a költsége?

Kérdés: Cégünknél belső képzéseket tartunk, ahol olyan ismereteket szerezhetnek a dolgozók, amelyeket konkurens cégeknél is fel tudnak használni, illetve nyelvismeretük is bővül. Megítélésünk szerint, ha ezeket az ismereteket a munkaviszony megszűnése után volt alkalmazottunk továbbhasznosítja, akkor ezért legalább a képzés költségeit indokolt lenne visszafizetnie. Beírható-e ilyen kötelezettség a munkaszerződésébe?
Részlet a válaszából: […] ...amunkáltató által akkor, ha a munkaviszony megszűnik. Tanulmányi szerződésesetén pedig csak akkor követelhető vissza a munkáltató által adott támogatás,ha a munkavállaló megsérti a szerződés valamely rendelkezését. A kérdésbenszereplő munkaszerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Közhasznú munkavégzés támogatása

Kérdés: Hajléktalanokat és rászoruló idős embereket segítő alapítványként a téli hónapokban fokozott a munkánk. Erre az időszakra alkalmaznánk segítő munkatársakat, elsősorban szociális munkásokat. Van-e lehetőség állami támogatás igénylésére a foglalkoztatásukhoz, ha igen, milyen időtartamra, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...Flt. 16/A. §-a alapján a közhasznú munkavégzéstámogatására a munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költséglegfeljebb 70%-áig terjedő mértékű támogatás nyújtható – többek között -közhasznú tevékenység folytatása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Munkaviszony után – megbízási jogviszony?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
Részlet a válaszából: […] ...de amunkaviszonyra jellemző sajátosságokat a törvény rendelkezései tartalmazzák.Ennek ellenére gyakran nagyon nehéz eldönteni, hogy az adott tevékenységetmilyen jogviszonyban célszerű, illetve lehet ellátni, másrészt a már létrejöttfoglalkoztatásra irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Kölcsönzött munkavállaló bére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Kérdésem, hogy a garantált bérminimumot kell-e fizetnünk olyan munkakörben, ahol a középfokú végzettség előírás, de a kölcsönbevevő csak minimálbért akarna fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ez a munkaerő-kölcsönzés jogi konstrukciójávalellentétes lenne. Az Mt. 193/H. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkabér akölcsönbeadó és a munkavállaló között létrejövő munkaviszony egyik kötelezőtartalmi elemét képezi, ebből következően a munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Illetményeltérítés megállapítása

Kérdés: Munkáltatóként a tavalyi év folyamán az egyik köztisztviselő illetményét eltérítettük a teljesítményértékelése alapján. Most is elégedettek vagyunk vele, és az idei évre is megemelnénk az illetményét. Kell-e valamilyen külön intézkedést tennünk, ha ugyanakkora mértékben térítenénk el idén is? Helyesen járunk-e el, ha a teljesítményértékelést vesszük alapul, ennek segítségével meghatározva a szakmai munka értékelését?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 43. § (4) bekezdése rendezi azalapilletmény-eltérítés szabályait. A jogszabályhely kimondja, hogy az adottévre az előző év szakmai munkájának értékelése alapján lehetőség van azalapilletmény eltérítésére, mind pozitív (+30%), mind negatív (-20%) irányba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
291
292
293
308