Szabadságra jogosító idők gyermek születése esetén

Kérdés: 1978. 07. 10-én született kismama 2007. 11. 03-án szülte első gyermekét, 2007. 10. 08.-2008. 03. 23. között TGYÁS-t vett igénybe. Ezt követően 2008. 03. 24.-2009. 11. 03. között GYED-en, 2009. 11. 04.-2010. 03. 27. között GYES-en volt. 2010. 03. 28-án született a második gyermek, 2010. 03. 28.-2010. 09. 11. között TGYÁS-t, 2010. 09. 12.-2012. 03. 28. között GYED-et, majd 2012. 03. 29.-2013. 03. 28. között GYES-t vett igénybe. A korábbi szabályozás alapján a gyermekek utáni pótszabadság nem került megosztásra, azt mindig az apa vette igénybe. 2007. 10. 08-ig az időarányos szabadságot vette ki. Milyen mértékű szabadságra jogosult a fentiek szerinti időszakra vonatkozóan a 2013. 03. 29-i munkába lépésnél?
Részlet a válaszából: […] ...a 2010. 09. 12. és 2010. 12. 31., illetve 24 munkanap időarányos része jár a 2011. 01. 01. és 2011. 12. 12. közötti időkre.A kérdésben megadott adatok alapján a munkavállalónak járó szabadság mértéke – a munkaviszony kezdete és az egyéb pótszabadságok ismeretének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
Kapcsolódó címkék:        

Kötelező orvosi vizsgálat – a további beutalások

Kérdés: A dolgozó megjelent az üzemorvosnál az előírt kötelező orvosi vizsgálatra. Erre az Mt. 146. §-a szerint távolléti díj jár. Az üzemorvos beutalta további vizsgálatokra, vérvétel, ultrahang stb., mely vizsgálatok miatt további egy napon nem tudott megjelenni munkahelyén. A további beutaláson alapuló vizsgálatok is a kötelező orvosi vizsgálat körébe tartoznak, és ezért fizetett távolléti díj jár a dolgozónak, vagy nemleges válasz esetén az éves szabadságából kell kiírnia egy napot?
Részlet a válaszából: […] ...meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont], valamint ezenfelül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 147. § (2) bek.]. A munkáltató biztosítja az egészséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkabér utalvány formájában

Kérdés: Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 42. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni, és munkabért fizetni. A 154. § (1)–(2) bekezdése pedig azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása

Kérdés: Októberben négyhavi határozott időtartamra felvettünk egy munkavállalót. 2013. február 28-án telt le a határozott idejű munkaszerződése. Erről azonban sajnos megfeledkeztünk, és a munka­vállaló a tudtunkkal még március 1-jén is dolgozott. A következő héten továbbra is fel akarta venni a munkát. Amikor jeleztük neki, hogy letelt a határozott idő, akkor azt mondta, hogy törvény alapján a munkaviszonya határozatlan idejűvé alakult, ezért kötelesek vagyunk foglalkoztatni. Mi ilyen szabályt nem találtunk az új Mt.-ben. Valóban átalakult határozatlan idejűvé a munkaviszony, és jelenleg is fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...a felek között írásba foglalás nélkül jön létre munkaszerződés, melyre tartamát tekintve az általános szabályok az irányadók. Összességében elmondható, hogy – ha a munkavállaló nem hivatkozik a szerződés érvénytelenségére, akkor –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Cégcsoportunknál élve az új Mt. adta lehetőséggel, két cég mint munkáltató létesítene munkaviszonyt a munkavállalóval egy munkaszerződésben. Azt azonban meg szeretnénk oldani, hogy ne szűnjön meg a munkaviszony, ha esetleg valamely cégcsoporti tag megszűnik, a munkavállaló pedig a megmaradó tagnál tovább tudja folytatni a munkát. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...melynek bekövetkezte esetére egyező akarattal akként állapodnak meg, hogy a munkaszerződés úgy módosul, hogy a továbbiakban csak a megmaradó munkáltató tekintendő munkáltatónak; egyebekben pedig a munka­viszonyt folyamatosnak tekintik. Például megállapodhatnak abban a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Bérpótlékra való jogosultság

Kérdés: A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?
Részlet a válaszából: […] ...díj, a munka­vállalót a távollét idejére bérpótlék is megilleti, amennyiben a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 147. § (1) bek.]. Például ha a munkaszüneti nap olyan napra esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Dohányzási idő

Kérdés: Ledolgoztathatja-e a dohányzási időt a munkavállalókkal a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...egyfelől tehát legfeljebb 6, de legalább 3 óra telhet el, másfelől, az első (a munkavégzés megkezdésétől számított 3-6 óra között kiadott) szünetnek legalább 20 percesnek kell lennie. A munkáltató a fenti szabályok betartásához a munkaközi szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás hiánya

Kérdés: Mit jelent az, hogy a munkavállaló munka­ideje nincs beosztva? A munkaidő-beosztás hiányában történő bérfizetési és elszámolási szabályokat több helyen említi a törvény, például szabadságnál is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles beosztani a munkaidőt? Ha ez így van, akkor munkaidő-beosztás hiányában milyen munkabért kell fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...joggal nem rendelkezett, mivel azt átengedte;d) munkaerő-kölcsönzés esetében az egyes kikölcsönzések közötti időszak, mivel a kölcsönbeadónak nincs munkaidő-beosztási joga a kikölcsönzések között.Munkaidő-beosztás hiányában a munkavállalónak csak bizonyos esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
Kapcsolódó címkék:      

Közvállalat – a rövidebb teljes napi munkaidő kizárása

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?
Részlet a válaszából: […] ...(napi 8, heti 40 órát) [Mt. 92. § (4) bek.]. Díjazását mégis teljes munkaidő után kapja.Ezzel szemben a részmunkaidőnél a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg [Mt. 92. § (5) bek.]. Részmunkaidőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...átadás és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak (GESZ) kell – a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
263
264
265
358