Munkaközi szünet mértéke és kiadása

Kérdés: A munka mennyiségétől függően hol 8, hol 10 órás műszakban foglalkoztatjuk a munkavállalókat; ezen az időn belül úgy akarjuk kiadni a munkaközi szünetet, hogy az alkalmanként változzon; legalább harminc perc minden alkalommal lesz, de olyan is előfordulhat, hogy egy órát is ki fogunk adni. Lehetséges ez, vagy a munkaközi szünet mértékének állandónak kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára ezt meghaladó, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is biztosíthat [Mt. 103. § (3) bek.]. A munkaközi szünettel kapcsolatban nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, mely esetben a szabadságot munkanapban kell kiadni és nyilvántartani; vagy, ettől eltérőenb) az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Sofőr foglalkoztatása vasárnap és munkaszüneti napon

Kérdés: Polgármesteri hivatal gépjárművezető munkakörű munkavállalói számára jogszerűen hogyan rendelhetek el munkát vasárnapra vagy munkaszüneti napra? A probléma: a hivatal vezetőit a hivatal állományában dolgozó sofőrök szállítanák a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó hivatalos eseményekre, azonban az Mt. általunk ismert szabályai szerint jogszerűen ezt nem tehetik meg.
Részlet a válaszából: […] ...akkor minősül ilyennek, ha a tevékenység igénybevételére az e naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101. § (1) bek. a) pont és (2) bek.; 102. § (2)–(3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Heti pihenőnap a naptártól eltérően

Kérdés: A munkáltatónál a vasárnapi munkanap 6:00-kor kezdődik, és hétfő 6:00-ig tart, a munkavégzés három műszakban történik. A munkavállaló szombat 22:00-tól vasárnap 6:00-ig, majd vasárnap 22:00-tól hétfő 6:00-ig végez munkát. Az Mt. 87. §-ának (2) bekezdésére tekintettel pihenőnapnak minősül-e a vasárnap, ha a munkavállaló vasárnap 7:00 és vasárnap 22:00 között nem végez munkát (pihen)?
Részlet a válaszából: […] ...óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ugyanez irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.
Kapcsolódó címkék:    

Általános munkarendben dolgozó munkavállaló beosztásának közlése

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (hétfőtől péntekig 08.00-17.00 között dolgozik, a munkaközi szünet 60 perc) részére kötelező a munkáltatónak beosztást készítenie? Vagy csak az egyenlőtlen munkaidőben dolgozó munkavállalók részére kötelező elkészíteni, és a helyben szokásos módon közzétenni egy héttel korábban?
Részlet a válaszából: […] ...újra kötelező közölni a munkavállalóval. A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Ha tehát a munkáltató nem kíván eltérni az előző heti beosztástól, nem kell újabb beosztást közölnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Kézi tehermozgatás – kockázatértékelés és intézkedések

Kérdés: Egy mezőgazdasági vállalkozó termékeit csomagoló részlegnél dolgozom. Nekünk, nőknek nehezebb a tele üvegeket, dobozokat emelgetni és arrébb rakni, mikor előkészítjük a teherautókba való bepakoláshoz. Kértük a vállalkozót, hogy biztosítson férfi munkatársakat, de kérésünk süket fülekre talált. Milyen jogaink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegelésével a kézi tehermozgatás feltételeinek biztosítására. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy az intézkedéseket mindig az adott munkát végző személyhez kell igazítani, hiszen ugyanaz a teher az egyéni adottságok szerint más és más hatással, kockázattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. nem tartalmaz rendelkezést a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetésre vonatkozó ajánlattételre, így Ön tudja megítélni, mi a "lélektanilag" is alkalmas időpont. Az ajánlatot Ön bármikor megteheti a polgármesternek, erre sem állapít meg a Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Áthelyezés – közalkalmazotti jogviszonyból közszolgálati jogviszonyba

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3585. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Jól értelmezem-e, hogy a Kjt. hiába "engedi ki" a közalkalmazottat áthelyezéssel a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervhez, ha a Kttv. szerint csak "közigazgatási szervek" között jöhet létre áthelyezés, tehát nem "engedi be" áthelyezéssel a hatálya alá, csak (a Kttv. 1. és 2. §-a által nevesített) közigazgatási szervek között létrejövő megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...az Ön által is hivatkozott 3585. számú kérdésre adott válaszunkban kifejtettük, a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Kjt. és a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatók között [Kjt. 25. § (2) bek. b) pont 2. alpont]. Ez azt jelenti, hogy a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Nyugdíjas jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése a közigazgatásban

Kérdés: A kollégánk a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kéri felmentését (a szükséges szolgálati idővel rendelkezik). Kérelmét 4 hónappal a kérelmezett megszűnés időpontja előtt terjesztette be. A fenti szakasz alapján felmenthető-e, vagy a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kell eljárnunk, és a (7) bekezdés szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szűnik meg a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony a közszolgálati tisztviselőre irányadó nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napján. Ekkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár. A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének hatása a nyugdíj szüneteltetésére

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3588. kérdésben megírtam, hogy kollégánk a nők negyven év jogosultsági idő után járó öregségi teljes nyugdíjjal vonult nyugdíjba. Mivel 1955-ben született hölgyről van szó, időközben a 64. életévének betöltésekor elérte az életkor szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy amennyiben egy ilyen volt kollégát szeretnénk munkaszerződéssel foglalkoztatni – aki a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjával ment el, de időközben a korhatárt is elérte –, akkor a Tny. – jövedelmi korlátról szóló – 83/B. §-ában foglaltak irányadók-e, azaz amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelme meghaladja az éves keretösszeget, kell-e neki szüneteltetni a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...az éves keretösszeget). Ekkor a Tny. idézett rendelkezése előírja, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.
1
131
132
133
354