Nappali tagozatos hallgató foglalkoztatása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Van-e annak valami akadálya, hogy szolgálati jogviszonyban alkalmazzunk 18. évét betöltött nappali tagozatos személyt (ápoló), ha részmunkaidőben dolgozna, és megoldható, hogy az iskola ne essen egybe a munkaidejével?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati jogviszony létesítéséhez, és nem is jelent összeférhetetlenséget. Ahogy arra a kérdés is utal, részmunkaidőben, munkaszervezési eszközökkel megoldható, hogy a szóban forgó személy egyaránt eleget tudjon tenni tanulmányi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaközi szünet igénybevétele részmunkaidőben

Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a beosztás szerinti munkaidő is 6 órával egyezik meg, a munkáltató utasításadási jogánál fogva - a munka jellegétől, a munkaszervezés szempontjaitól függően - meghatározhatja, hogy mikor lehet igénybe venni a munkaközi szünetet a 3 és 6 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Védettséggel kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelése

Kérdés: Az 598/2021. Korm. rendelet 3. §-a jogszabályi felhatalmazást ad az oltottsággal kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelésére. Ez minden esetben hivatkozható jogalap az adatkezelésre a megfelelő cél megjelölése mellett (pl. egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, vagy a munkahelyi átoltottság felmérése), vagy csak abban az esetben, ha a munkáltató él a kötelező oltás elrendelésének lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...Megítélésünk szerint ilyen jogos érdek lehet az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, valamint a munkaszervezési érdekek is, ám a szükségességét és arányosságát ebben az esetben is vizsgálni kell.Összességében úgy véljük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Műszakpótlék egy műszakos beosztás esetén

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlékra az Eszjtv. és az 528/2020. Korm. rendelet nem tartalmaz külön rendelkezéseket, ugyanakkor az 528/2020. Korm. rendelet az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az országos kórház-főigazgatót felhatalmazza az Eszjtv. 1. melléklete szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Helyettesítési díj - a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő - a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Szabadság kiadása - az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
Részlet a válaszából: […] A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. Ezt - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell megtennie, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Árbevétel mint a teljesítménybér alapja

Kérdés: Teljesítménytől függő mozgóbér (mint teljesítménybér) alapja lehet-e egy üzletkötő/értékesítő által adott időszakban (hónapban) értékesített termék elszámolható árrése, figyelemmel az Mt. 137-138. §-ára?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatára, figyelemmel a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára [Mt. 138. § (1)-(2) bek.]. Ezt a teljesítménykövetelményt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Munkaidő-gazdálkodás - a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszából: […] ...jogának a munkavállaló részére történő átengedése. A munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkaszerződés-módosítás a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő foglalkoztatás lehetőségével (Mt. 53. §), és ideiglenesen más munkakörben foglalkoztathatja a munkavállalót, vagy egyéb munkaszervezési eszközöket (pl. munka­időkeret) is igénybe vehet. Amennyiben ezeket kimeríti, vagy nem kíván élni velük, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaközi szünet - eltérő feltételek egyes munkavállalói csoportoknál

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. nem, életkor, vallás, etnikai származás [Mt. 12. §]). Ha erről nincsen szó, hanem a munkavállalók tevékenységének jellege, a munkaszervezés igényei indokolják a munkaközi szünet eltérő kezelését, az nem jogellenes különbségtétel. Fontos viszont, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
11