108 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] munkanap pótszabadságot is igénybe vehet [Kit. 128. § (9) bek.]. Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselő számára az alapszabadság arányos része jár, illetve a pótszabadság arányos része vehető igénybe [Kit. 129. § (20) bek.]. Az idézett szabályok alapján, az 50. életévét betöltő kormánytisztviselőnek a 3 munkanap pótszabadság elő­ször az 50. életév betöltésének évében jár, ebben az első[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállalónak heti 6 nap egybefüggő munkavégzés után 1 pihenőnapot ki kell adni [Mt. 105. § (2) bek.]. Mivel a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő is pihenőnap, ezért egybefüggően 6 munkanap van beosztva, vagyis mind a szombati, mind a vasárnapi nap munkanapnak minősül, azaz munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A szombati napon teljesített munkavégzésre, ha az munkanap, külön pótlék nem jár. A vasárnapon teljesítettre pedig csak akkor jár vasárnapi pótlék, ha a munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenységben, készenléti jellegű munkakörben vagy kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkakörben került sor [Mt. 140. § (1) bek. a) pont].Mivel[…]

Részlet a válaszából: […] körülmény mérlegelése nélkül valamennyi, a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó érintettet megilleti, ezért funkciójában béremelésnek felel meg. Ugyanakkor a Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a jubileumi jutalom alapját a közalkalmazott havi illetményének szorzataként állapítja meg, 40 éves jogviszonyban töltött idő esetén 5-szörös szorzóval. Az illetmény fogalmának értelmezésekor a Kjt. 85/A. §-ának l)–n) pontjaiból kell kiindulni. Ezek szerint eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály l) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat, m) alapbért említ, azon illetményt, n) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is érteni kell. Vagyis a Kjt. szerinti illetmény fogalmának az Mt. alapbérfogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)–(2) bekezdései[…]

Részlet a válaszából: […] valamint h) szakma – középfokú szakképzettség. Ezek a Kjt. besorolási szabályainak a következő elvek alapján feleltethetők meg. Az érettségi [a) pont] nem szakképesítés, hanem iskolai végzettségi szint. Az Nkt. 6. §-ának (1b) bekezdése szerint: "az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít". Tehát ha a jelentkező érettségi bizonyítványt mutat be, őt a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének cb) pontja alapján kell besorolni "C" fizetési osztályba. A többi felsorolt szakképesítés és szakképzettség tekintetében az Szkt. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése alkalmazandó. E szerint a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít, és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. Ez megfelel a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének ca) pontjában foglaltaknak, mely szerint a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör betöltőjét "C" fizetési osztályba kell sorolni [b) pont]. Ugyanez vonatkozik a középfokú szakképzettséget jelentő szakmával rendelkező személyre is [h) pont]. A középfokú szakképesítés-ráépülés [c) pont] tekintetében a Kjt. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti kisegítő szabályt kell alapul venni, mely szerint: "a szakképesítés-ráépülést szakképesítésre épülő szakképesítésnek kell tekinteni". Mivel a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a középfokú szakképesítésre épülő szakképesítés fogalmat nem használja, az ilyen szakképesítés-ráépüléssel rendelkező személyt a középfokú szakképesítése alapján kell besorolni a ca) pont alapján. A felső középfokú részszakképesítés és szakképesítés kapcsán a Kjt. 61. §-ának (2) és (3) bekezdése veendő alapul. E szerint egyfelől a részszakképesítést szakképesítésnek, másfelől az emelt szintű szakképesítést a Kjt. szerinti felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Az Szkt. 5. §-a szerint a részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha viszont a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít (ennek a bemutatott dokumentumból egyértelműen ki kell derülnie). Mindezek alapján a felső középfokú szakképesítéssel vagy részszakképesítéssel [d) vagy e) pont] rendelkező személyt a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének ea) pontja alapján, mint egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéssel rendelkező személyt, az "E" fizetési osztályba kell besorolni. Kivétel ez alól a dobbantó program keretében és műhelyiskolában szerzett részszakképesítés, amely a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, az alapfokú iskolai[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállaló az apasági szabadság első öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 százalékára jogosult [Mt. 146. § (4) bek.]. Az apasági szabadságra vonatkozó szabályokban nincs semmi, ami arra utalna, hogy annak tartama ikrek esetén nem többszöröződne, mégpedig a gyermekek számának megfelelően. A törvény alapján ugyanis az apát a "gyermek születése esetén" illeti meg a 10 munkanap pótszabadság, nem pedig várandósságonként. Az ikergyerme­kek egy várandósságból születnek, de természetesen nem együtt vagy egyszerre. Álláspontunk szerint nincs lehetőség arra a jogértelmezésre, amely az apasági pótszabadsághoz való jogot ikergyermekek esetén szűkítené, és nem gyermekenként 10 munkanapban határozná meg. Megjegyezzük, hogy a törvény szövege alapján vitán felül kétszer 10 munkanap pótszabadság jár annak az apának, akinek – kis időkülönbséggel, akár ugyanazon a napon – két gyermeke születik, de két különböző anyától. Erre is tekintettel kizárható, hogy ikrek esetében[…]

Részlet a válaszából: […] teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]. Nem zárja ki tehát a munkarend kötetlen jellegét, ha – mint a kérdés szerinti esetben is – egyes külföldi utakat a munkavállalónak a munkáltató utasítása szerinti időpontban kell teljesítenie. Kötetlen munkarend esetén az Mt. munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ideértve a munkaszüneti napra és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezéseket is [Mt. 96. § (3) bek., 102. §, 107-109. §]. Éppen ezért a kötetlen munkarendben nem értelmezhetőek a munkaidő-beosztáshoz kötődő bérpótlékok, így a munkaszüneti napi, illetve a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék sem. A törvény nem tartalmaz olyan kivételt, hogy a beosztási szabályokat és az azokhoz kötődő bérpótlékokat alkalmazni kell abban az esetben, ha a kötetlen munkarendű munkavállaló egy adott feladatot a számára adott időpontban vagy[…]

Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a Kjt. 87/A. §-a alapján beszámít a szorosan vett közalkalmazotti jogviszony ideje; egyéb, költségvetési intézménynél, szervnél fennálló különböző munkaviszony jellegű jogviszonyok ideje; az 1992. július 1. előtti összes munkaviszony; az 1992. július 1. utáni munkaviszonyok közül pedig azok, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel. Az egyházi fenntartású intézményben 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött idők beszámítása a foglalkoztatott javára szóló eltérésnek minősül, tehát munkajogi szempontból lehetséges. A közfoglalkoztatottként eltöltött idő beszámítását a Kjt. 87/A. §-a nem teszi lehetővé akkor sem, ha ugyanazon intézménynél került rá sor, mint amellyel később az érintett munkaviszonyt létesített. Azonban az Ehtv. 21. §-a alapján a szociális ágazati pótlék megállapításakor, kedvező eltérésként ezen idők beszámítására szintén sor kerülhet. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a fentiek kizárólag munkajogi szempontból adnak választ a kérdésre. A tekintetben, hogy a finanszírozás szempontjából[…]

Részlet a válaszából: […] fenn, amelyre kiterjed a fentiekben ismertetett szabályozás. Megjegyzendő, hogy a 268/2022. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ha az ellátást 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg, akkor az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása. Ez jelen esetben 2023. szeptember 30. napja lesz, azaz eddig az időpontig meg fogja illetni a munka mellett is a nyugellátás (nem pedig 2023. augusztus 31-ig). A Kjt. valóban általánosságban nem írja elő, hogy a feleknek kötelező lenne a fennálló határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt ebben a helyzetben határozott idejű jogviszonyra módosítani vagy megszüntetni, és az új jogviszony létesítéséről sem szól. Ezzel összefüggésben indokolt utalni arra is, hogy az önkormányzati fenntartású intézményekben elviekben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a kormány engedélye nélkül is lehetséges foglalkoztatni a közalkalmazottakat, mivel a jogszabálynak egyébként nem minősülő 1700/2012. Korm. határozat és 1374/2022. Korm. határozat hatálya nem terjed ki ezen intézményekre. A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyt akkor kell felmentéssel megszüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése értelmében az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Ezért, ha a közalkalmazott erre hivatkozva kérelmezi a felmentését, Önök kötelesek ezt megtenni, és ebben az esetben is jár neki felmentési idő. Ha ilyen kérelem nincs, a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozva is felmenthetik őt: ilyenkor a felmentés indoka az lehet, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]. Ebben az esetben is kötelező azonban felmentési időt biztosítani számára. A Kjt. 33. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében – ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet – a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Ebből következik, hogy az általános szabály szerint hatvan nap plusz hat hónapos (nagyjából – de nem pontosan – nyolc hónapos) felmentési idő is megilletheti. Azt ugyanakkor, hogy valóban ennyi a felmentési ideje, a kérdésből pontosan nem[…]

Részlet a válaszából: […] 61. § (2) és (4) bek.]miatt került sor [Mt. 64. § (3) bek.].A munkavállaló a jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltatónak az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell közölnie írásban [Mt. 64. § (4) bek.]. A munkavállaló ennek megfelelően a törvényi feltételek fennállása esetén kérheti a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás, a nyugdíjasnak minősülő vagy a vezető állású munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya felmondásának, valamint a határozott tartamú munkaviszony Mt. 79. §-ának (2) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásának indokolását. Mivel az Mt. nem rendeli alkalmazni azokat a szabályokat, amelyek a megszüntető jognyilatkozatokkal szemben konkrét indokokat írnak elő [pl. Mt. 66. § (2) bek., 68. § (2) bek., 78. § (1) bek.], megítélésünk szerint a felmondásra vagy az azonnali hatályú indokolására vonatkozó, e különös rendelkezések nem kérhetők számon a munkáltatói indokoláson. Csupán a világosság, valóságosság és okszerűség követelménye. A munkáltatónak ilyen esetben azt kell bizonyítania, hogy a munkaviszonyt nem a munkavállaló által vélt helyzet, hanem valamely más körülmény miatt szüntette meg. Ezt a munkáltatónak az indokolásban világosan[…]

Részlet a válaszából: […] túlmenően a Kttv. rögzíti azt is, hogy személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.Nem derül ki a kérdésből, hogy a köztisztviselő részére határozott vagy határozatlan időre került-e megállapításra a személyi illetmény. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Kttv. fent idézett rendelkezéseiből következően személyi illetmény csak határozott időre, azaz március 1. napja és a következő év február vége közötti időszakra állapítható meg. A személyi illetmény megállapítása során a határozott idő tartamát a munkáltatói intézkedésnek egyértelműen tartalmaznia kell. Ha ennek ellenére határozatlan időtartamra kerül megállapításra a személyi illetmény, az a törvénybe ütközik, és ezért a határozatlan idejű kikötés helyett – összhangban a Kttv. 235. § (2) bekezdésével – csak az előbb említett határozott időre jöhetett létre [Kttv. 25. § (3) bek.]. Ha a személyi illetményt helyesen, határozott időre állapították meg, akkor az értelemszerűen február végével automatikusan megszűnt. Így bármelyik eset is áll fenn, ez év február végével a Kttv. szerinti besorolás alapján kiszámított illetményre jogosult a köztisztviselő. Ebből következik, hogy visszavonni nem kell a személyi illetményt, és – mivel annak visszavonásáról csupán a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye kapcsán rendelkezik a Kttv. – ez utóbbi körön kívül jogszerűen nem is lehetséges.Feltételezzük, hogy a "GYED-en" lévő, azaz a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő illetményének az eltérítésére a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján került sor. A Kttv. e körben előírja, hogy a hivatali szerv vezetője – bizonyos kivétellel – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján – ide nem értve, ha a köztisztviselő végleges áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő[…]