Helyettesítési pótlék bölcsődében

Kérdés:

A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Részlet a válaszából: […] fogalma alapján kell meghatározni, ezt pedig a Kjt. 85/A. §-ának l)–n) pontjai alapján szükséges értelmezni. A Kjt. 85/A. §-a a következőket tartalmazza: eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály – munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat, – alapbért említ, azon illetményt, – bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is érteni kell. Vagyis e rendelkezés megfelelteti egymásnak az Mt. és a Kjt. szerinti fogalmakat. A Kjt. szerinti illetményfogalomnak az Mt. szerinti alapbérfogalom felel meg. Az alapbér az Mt. 136. § (1)–(2) bekezdése alapján a munkaszerződésben időbérként (általában havibérként) megállapított munkabér, ennek megfelelően tehát az illetmény a kinevezésben megállapított havi illetmény. A pótlékok az alapbéren felül járnak, amit az Mt. szabályrendszerében az is mutat, hogy a pótlékok alapja maga az alapbér [Mt. 139.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Személyi illetmény visszavonhatósága

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?
Részlet a válaszából: […] túlmenően a Kttv. rögzíti azt is, hogy személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.Nem derül ki a kérdésből, hogy a köztisztviselő részére határozott vagy határozatlan időre került-e megállapításra a személyi illetmény. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Kttv. fent idézett rendelkezéseiből következően személyi illetmény csak határozott időre, azaz március 1. napja és a következő év február vége közötti időszakra állapítható meg. A személyi illetmény megállapítása során a határozott idő tartamát a munkáltatói intézkedésnek egyértelműen tartalmaznia kell. Ha ennek ellenére határozatlan időtartamra kerül megállapításra a személyi illetmény, az a törvénybe ütközik, és ezért a határozatlan idejű kikötés helyett – összhangban a Kttv. 235. § (2) bekezdésével – csak az előbb említett határozott időre jöhetett létre [Kttv. 25. § (3) bek.]. Ha a személyi illetményt helyesen, határozott időre állapították meg, akkor az értelemszerűen február végével automatikusan megszűnt. Így bármelyik eset is áll fenn, ez év február végével a Kttv. szerinti besorolás alapján kiszámított illetményre jogosult a köztisztviselő. Ebből következik, hogy visszavonni nem kell a személyi illetményt, és – mivel annak visszavonásáról csupán a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye kapcsán rendelkezik a Kttv. – ez utóbbi körön kívül jogszerűen nem is lehetséges.Feltételezzük, hogy a "GYED-en" lévő, azaz a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő illetményének az eltérítésére a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján került sor. A Kttv. e körben előírja, hogy a hivatali szerv vezetője – bizonyos kivétellel – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján – ide nem értve, ha a köztisztviselő végleges áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szülői szabadság – munkavállalói kérelem és munkaadói válasz

Kérdés:

A szülői szabadságot kérheti-e a munkavállaló olyan módon kiadni, hogy ezek a szabadságnapok minden esetben péntekre essenek? Ha ez a munkáltatónak nem megfelelő, meghatározhatja-e a munkavállaló számára előre azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a szabadságot nem fogja elhalasztani?

Részlet a válaszából: […] adni [Mt. 123. § (1), (3) bek.]. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja. Az intézkedését írásban indokolnia kell, továbbá a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közölnie a munkavállalóval [Mt. 123. § (5) bek. a) pont, (5a) bek.]. A 2019/1158. irányelv a szülői szabadság vonatkozásában nem az egy részletben történő kivételt, hanem annak rugalmas módon történő igénybevételét helyezi előtérbe azzal, hogy a szülői szabadság kiadása során a munkáltatónak a saját és a munkavállaló igényeit is figyelembe kell vennie [5. cikk (6)–(7) bek.]. Ebből kiindulva – álláspontunk szerint – a munkavállalónak a szülői szabadság pénteki napokra történő kiadására vonatkozó kérelme nem jogellenes, és önmagában ez nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás (Mt. 7. §) követelményébe sem. A munkáltató indokolási kötelezettsége a szülői szabadság (bármely szabadság) halasztásával kapcsolatban a konkrét időpontra nézve kell, hogy fennálljon; egyébként az indokolás általános jellegű lenne, és nem is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszüneti nap – rendkívüli munkavégzés kötetlen munkarendben

Kérdés: Egy nem vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik, néha külföldi kiküldetés keretében is. Előfordul, hogy a külföldi kiküldetés során munkaszüneti napon is kell munkát végeznie. Ilyenkor milyen díjazásra jogosult a munkavállaló? Álláspontunk szerint, mivel a munkáltató rendelte el a külföldi munkavégzést, a kötetlen munkarend ellenére megilleti a munkavállalót a munkaszüneti napi pótlék, valamint megilleti a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék is.
Részlet a válaszából: […] teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]. Nem zárja ki tehát a munkarend kötetlen jellegét, ha – mint a kérdés szerinti esetben is – egyes külföldi utakat a munkavállalónak a munkáltató utasítása szerinti időpontban kell teljesítenie. Kötetlen munkarend esetén az Mt. munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ideértve a munkaszüneti napra és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezéseket is [Mt. 96. § (3) bek., 102. §, 107-109. §]. Éppen ezért a kötetlen munkarendben nem értelmezhetőek a munkaidő-beosztáshoz kötődő bérpótlékok, így a munkaszüneti napi, illetve a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék sem. A törvény nem tartalmaz olyan kivételt, hogy a beosztási szabályokat és az azokhoz kötődő bérpótlékokat alkalmazni kell abban az esetben, ha a kötetlen munkarendű munkavállaló egy adott feladatot a számára adott időpontban vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] évre megállapított alapszabadságának a három­ötödét [Kttv. 232. § (3) bek.]. Ettől a törvényi rendelkezéstől azonban eltérnek a veszélyhelyzetre hivatkozással alkotott végrehajtási szabályok. Eszerint, a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönthetett úgy, hogy 2022. december 22-től 2023. január 6-ig igazgatási szünetet rendel el. Amint arra a kérdés is utal, ilyen esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik [460/2022. Korm. rendelet 1. § (1) bek. b) pont és 2. § (1) bek. a) pont]. Ha tehát az adott önkormányzati hivatalnál sor került a fentiek szerinti igazgatási szünet elrendelésére, nem kell tekintettel lenni arra, hogy az alapszabadság kétötöd részével a köztisztviselő maga rendelkezik. Így akkor is kiadható volt erre az időszakra a szabadság, ha ezzel 2022-ben vagy 2023-ban az alapszabadság kevesebb mint kétötödével rendelkezhet/rendelkezhetett maga a köztisztviselő.A 460/2022. Korm. rendelet hatályán kívül eső időszakra elrendelt szabadság tekintetében viszont újra a Kttv. alkalmazandó. Az igazgatási szünetre a 2023. évi szabadságból kiadott napok tehát a munkáltató által kiadott napok számát csökkentik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Köztisztviselő rendkívüli munkavégzése szabadság alatt

Kérdés:

2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet volt a hivatalban. Kollégáink kötelezően ezekre a napokra szabadságot írtak ki. Munkatársaink 2022. december 26. és 27. napján kötelezően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében naponta 5 órát dolgoztak. 2022. december 26. napjára 300%-os túlóra jár, ezért egyszer, mint fizetett ünnep, arra a napra megkapták a fizetésüket, és ezenfelül az 5 óra túlórára 200%-os túlóradíj lett számfejtve. 2022. december 27. napjára szintén teljes munkabért kaptak (hiszen fizetett szabadság), és ezenfelül az 5 órára 150%-os túlóradíj lett kifizetve. Helyes jártunk el így?

Részlet a válaszából: […] összege [Kttv. 98. § (7) bek.]. Mivel a szabadságot a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokra kell kiadni [Kttv. 105. § (1) bek.], ezért, ha a köztisztviselő december 27-én szabadságon lett volna, akkor ez a napja nem minősülhetett pihenőnapnak; így a pihenőnapon teljesített rendkívüli munkavégzésre járó szabadidő szabályai nem lesznek irányadók – azaz erre a napra a köztisztviselőnek csak 5 órára járó illetményt kell elszámolni (megváltani). Mivel a szabadságba nem számít bele annak megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő [Kttv. 103. § (6) bek.], ezért erre az időre a szabadságra járó díjazást sem kellett számfejteni – a ki nem adott szabadságot a köztisztviselőnek a későbbiekben ki kell adni (és majd akkor kell kifizetni a rá járó illetményt), azt megváltani ugyanis nem lehet [Kttv. 107. § (1) bek.]. A december 26-i munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre a köztisztviselőnek a havi illetményének időarányos része, azaz ebben a hónapban a havi illetményének 1/22-e jár [Kttv. 144. § (3) bek. e) pont]. Ez attól függetlenül megilleti, hogy aznap munkát kellett-e végeznie, vagy sem, hiszen ez pontosan a kiesett munkaidejének az ellentételezését szolgálja. Mivel ezen a napon 5 óra rendkívüli munkavégzést kellett teljesítenie, ezért számára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Rövidebb teljes munkaidő kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?
Részlet a válaszából: […] az egészségi ártalmat vagy a munkavégzéssel járó különös veszélyt, amelyre tekintettel a rövidebb teljes munka­idő kikötésre kerül. Hangsúlyozandó azonban, hogy a munkaszerződésben való említése mindezeknek csak lehetőség (az már más kérdés, hogy a munkáltatónak vita esetén bizonyítania kell, hogy a rövidebb teljes napi munkaidő valóban az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történt).Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg közelebbről a rövidebb teljes munkaidő kikötésének feltételeit, illetve annak célját, a felek megtehetik, hogy a munkaszerződésben minden egyéb különös rendelkezés nélkül csupán rögzítik az erre irányuló megállapodásukat. Ez a szabadság azonban nem jelenti azt, hogy a feleknek elegendő lenne csupán azt rögzíteni, hogy "rövidebb teljes munkaidőben" állapodnak meg, ugyanis ahhoz szükség van arra is, hogy a megállapodás kifejezetten tartalmazza annak mértékét, vagy­is azt, hogy pontosan hány óra is az általános teljes munkaidőhöz (8 óra/munkanap) képest rövidebb teljes munkaidő. Megjegyzendő: ennek mértéke a felek megállapodásán múlik.A munkaszerződés kötelező eleme az alapbér. Ezzel összefüggésben indokolt utalni arra, hogy rövidebb teljes munkaidő esetén is legalább a kötelező legkisebb munkabér jár alapbérként a munkavállaló számára. Azaz a részmunkaidős foglalkoztatástól eltérően a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ápolási igazgató besorolása

Kérdés: Egészségügyi intézményben, ápolási igazgató munkakörben – egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – munkavállaló besorolása az Eszjtv. 1. sz. melléklete alapján történt meg. Végzettségét tekintve diplomás ápoló (BSC) és egészségügyi menedzser (MSC) képesítéssel rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a besorolása során?
Részlet a válaszából: […] számú vezetőjére vonatkozik, és nem alkalmazandó minden további vezető állású munkavállalóra. A vezetőket az általános szabályok szerint kell besorolni. Mivel a jelen kérdésben említett személy nem esik az Esztjv. 8. §-ának (3) bekezdésében felsorolt személyi körbe, ezért szakdolgozóként kell besorolni. Emellett vezetői juttatásra jogosult, az alábbiak szerint. Az ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás magasabb vezetői megbízásnak minősül [528/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bek. b) pont]. Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató ápolási igazgatóját vezetői juttatás illeti meg, melynek felső határát az országos kórház-főigazgató állapítja meg. Az állami fenntartású szolgáltatók vonatkozásában csak a (nem magasabb) vezetői munkakörökre állapít meg felső határt az 1/2021. (XII. 29.) OKFŐ utasítás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Külön élő szülő pótszabadsága

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók gyermekek után járó pótszabadságát a Kttv. 102. §-a szabályozza. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és a szülő fogalmát. Önkormányzati hivatalunknál foglalkoztatott köztisztviselő – külön élő szülőként – a gyermekeit felváltva neveli a gyermekek édesapjával. Elmondása szerint kéthetente hétvégén és a nyár felében nála vannak a gyermekek. Megilleti-e őt a gyermekek után járó pótszabadság? Amennyiben igen, a munkáltató milyen igazolások/nyilatkozatok bemutatására kötelezheti?
Részlet a válaszából: […] gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Kttv. 6. § 7c. pont]. A kérdéses esetben azonban a köztisztviselő csak az idő kisebb részében van a gyermekeivel, és nem szülőpárjával azonos időtartamban, így a pótszabadságra való jogosultsága nem áll fenn. A pótszabadságra jogosultságot egyébként a köztisztviselőnek kell hitelt érdemlően igazolnia.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Letiltás az utazási költségtérítésből

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] költségtérítését is)a) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagyb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely közöttközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély (16/2023. Korm. rendelet. 1. §). Ez után személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli a magánszemélyt [Szja-tv. 46. § (1) bek.], így formálisan nem tartozik a letiltás alapját képező munkavállalói munkabérbe. Az ezt meghaladó összegű költségtérítés viszont – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély jövedelme [Szja-tv. 25. § (3) bek.]; hasonlóan az a jövedelem is, amelyet nem az adómentességi szabályoknak megfelelően – például eltérő jogosultsági feltételek esetén – nyújtanak. Amennyiben tehát a vállalati belső szabályozás olyan esetekre nézve is biztosítja a munkába járás költségtérítését, amelyek nem tartoznak a jogszabály szerinti "adómentes" költségtérítések körébe (pl. településen belüli munkába járás esetén, a jogszabályi feltételeknek meg nem felelés esetén is a munkaadó költségtérítést fizet), az ilyen költségtérítés összege letiltás alapját fogja képezni.Fontos továbbá, hogy a letiltási szabályok bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése esetében is irányadók, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap [Vht. 66. § e) pont]; függetlenül attól, hogy az nem tartozik a munkavállalói munkabér fogalmába, azaz nem adóelőleg-köteles. A Kúria már több döntésében rámutatott arra, hogy a munkavállaló részére kifizetett juttatás jogcímét illetően nem a juttatás elnevezésének,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
1
2
3
11