Költségtérítés saját gépkocsi használata után

Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
Részlet a válaszából: […] miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A költségtérítés összegét a munkáltató 15 Ft/km mértékig emelheti adómentesen [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek.]. Ha azonban a leírt feltételek nem állnak fenn, a munkáltató nem köteles a saját gépjárművel történő munkába járás alapján költségtérítést fizetni a munkavállalónak.A munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatos saját autó használatáért a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely ezzel összefüggésben indokoltan merült fel [Mt. 51. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkanap-áthelyezés szombatra

Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?
Részlet a válaszából: […] kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli [Mt. 97. § (4) bek.]. Ha e határidőt tudja tartani a munkáltató, lehetséges, hogy az egyik héten csak egy pihenőnap lesz (vasárnap), a következő héten pedig három (szerda, szombat, vasárnap). Az első héten ilyenkor a szombat beosztás szerinti munkanapnak minősül, az e napi munkavégzésért semmilyen további díjazás (pótlék) nem jár. A második hét szerdája pedig heti pihenőnap (erre külön díjazás szintén nem jár, de nem azért, mert állásidő lenne, hanem mert ez egy heti pihenőnap). Minderről nem kell megállapodni a munkavállalóval, a munkaidő-beosztást a munkáltató egyoldalúan állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].Ha már nem tartható a 168 órás határidő, a munkáltató a már közölt munkaidő-beosztást, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban még módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-változás és a munkaköri leírás

Kérdés: Kötelező-e a munkaidő változása esetén a munkaköri leírást is módosítani, ha az tartalmazza a munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] tájékoztatást is kell biztosítania a munkavállaló részére, így ha a munkaköri leírásnak nevezett dokumentum tartalmazta a napi munkaidőt, abban is módosítani kell a megváltozott napi munkaidőt.Ha azonban – és ez a kérdésfeltevés alapján a valószínűbb – nem erről van szó, hanem arról, hogy a munkáltatónak az Mt. 46. §-a szerint kiadott tájékoztatása, amely a munkavállaló munkaköri leírását (azaz többek között a munkakörbe tartozó feladatokat) is magában foglalja, eleve tartalmazta a munkavállaló munkaidejének beosztását, és ez megváltozik, akkor indokolt e változást a tájékoztatásba is belefoglalni.Hangsúlyozandó: a munkáltató a munkavállaló munkaidejének beosztását egyoldalúan jogosult meghatározni (Mt. 97. § bek.). A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban köteles írásban közölni. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó. A már közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] szerda, csütörtök napokon végez munkát, 8-8 órában), mivel a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be. Ezt pedig csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet megvalósítani [Mt. 97. § (3) bek. a) pont], vagyis valamelyiket (praktikusan a munkaidőkeretet) el kell rendelni ehhez a megoldáshoz.A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ha az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) esik egy munkaszüneti nap, akkor az arra eső napi munkaidőt (nem a beosztás szerinti munkaidőt) figyelmen kívül kell hagyni – vagyis ez a munkaidő kiesik, nem lehet "ledolgoztatni". Az így kiesett munkaidőre – ami a kérdés szerinti esetben 4,8 óra, mivel ennyi a munkavállaló napi részmunkaidejének mértéke – órabéres munkavállaló esetén távolléti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Naptári napon átnyúló munkanap

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott (berendezések működési felügyeletét ellátó) munkavállaló megállapodás alapján hosszabb teljes munkaidőben, napi 12 órában van alkalmazva, illetőleg a beosztás szerinti napi munkaidejét 24 óra, heti munkaidejét 72 óra időtartamban állapították meg. A munkáltató megítélésünk alapján nem minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek. A munkakör készenléti jellegére való tekintettel, kettő havi munkaidőkeretben jogszerű-e a munkáltató azon munkaidő-beosztása rendes munkaidőben heti pihenőnapra, fizetett ünnepre, amikor a munkaidő 18.00 órától másnap reggel 06.00 óráig tart? Abban az esetben, ha a munkaidő kezdete hétköznapra esik, de a vége már munkaszüneti napot érint, ilyenkor melyik napot kell munkanapnak tekinteni a napi, illetőleg a heti pihenőnap vagy a pihenőidő megállapításánál, továbbá milyen pótlékok illetik meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] 06.00-ig tart, akkor megvalósul az, hogy a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ilyenkor a munkanap nemcsak a naptári nappal egyező időszak lehet, hanem egy ettől eltérő 24 órás időszak is. Például, a munkanap 06.00-kor kezdődik, és másnap 06.00-kor ér véget. Ebben az esetben a pihenőnap és a munkaszüneti nap sem 00.00-kor kezdődik, hanem 06.00-kor. Annyi megkötés van, hogy a pihenőnap és a munkaszüneti nap esetén a 07.00 és a 22.00 közötti időszaknak egybe kell esnie a naptári nappal. Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkáltató rendelkezése alapján – például – pünkösdhétfőn 06.00-kor kezdődjék, és kedden 06.00-kor érjen véget. Ilyenkor a hétfőn 00.00 és 06.00 között végzett munka még nem esik munkaszüneti napra, ezért erre az időszakra munkaszüneti napi bérpótlék sem jár. Ugyanígy kell eljárni minden más bérpótléknál is (pl. a heti pihenőnap is a naptári naptól eltérően számítandó, és ezért a naptártól[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] bekezdésében meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkeznek [Tny. 18. § (2) bek.], másfelől azok a nők, akik az öregségi teljes nyugdíjra életkoruktól függetlenül azért jogosultak, mert legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek [Tny. 18. § (2a) bek.]. Ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni [Mt. 66. § (9) bek.]. Megjegyzendő, ha a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya határozott idejű, a munkáltatónak az arra irányadó általános szabályok szerint kell megindokolnia a felmondását [Mt. 66. § (8) bek.].Az Mt. 273. §-ának (1) bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges – az Mt. 273. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt – választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő Mt. 53. §-a szerinti intézkedéséhez (munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz). A védelem a szakszervezeti tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. A szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].A fenti szabályok értelmezése alapján álláspontunk szerint az a következtetés vonható le, hogy a két rendelkezés két különböző tényállást fogalmaz meg, ezért azok egymástól függetlenül alkalmazandók. Eszerint a nyugdíjasnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység. Az Szvt. 151. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. Ugyanezt tartalmazza a 93/2002. Korm. rendelet. 2. §-a. Ehhez a közgazdasági diploma önmagában nem elegendő, a felsorolt pénzügyi szakképzettségekre van szükség. Ez alól a képzettségi előírás alól csak az a vállalkozás mentesül, amelynél az éves (vagy éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló mégis felmondással élne egy éven belül, akkor ez szerződésszegő magatartás lenne a részéről. Arra érdemes utalni, hogy a kényszermunka tilalmának nemzetközi kötelezettségvállalásból (pl. az Európai Unió Alapjogi Chartájából vagy a 29. számú Nemzetközi Munkaügyi Egyezményből) eredő követelménye miatt a munkavállaló nem kényszerülhet arra, hogy visszatérjen korábbi munkahelyére, akkor sem, ha szerződésellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.Az Mt. 84. §-a kimondja, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles átalány-kártérítésként a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő 30 nap, a törvény erejénél fogva a felmondási idő tartama csak munkaadói felmondás esetén hosszabbodik meg. Ha a munkáltatót a felmondásból eredően e távolléti díjnál magasabb mértékű kár is éri, követelheti a különbözet megtérítését is. Ezek a követelések együttesen azonban nem haladhatják meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Az Mt. 84. §-ában foglalt szabálytól kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet, a felek megállapodása azonban csak a munkavállaló javára [Mt. 43. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjasok közszolgálati foglalkoztatása

Kérdés: Aktív munkakorú jelentkezők hiánya miatt az óvodában és a polgármesteri hivatalban is nyugdíjas munkatársakat szeretnénk foglalkoztatni. Ha jól értelmezem a törvényi előírásokat, fizikai (konyhás, takarító, gondnok) munkakörökben erre van lehetőség. Foglalkoztatás esetén teljes munkaidőben vagy csak részmunkaidőben alkalmazhatjuk a kollégákat?
Részlet a válaszából: […] a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és – törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, továbbá csak a kormány engedélyével teszi lehetővé az öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazottak foglalkoztatását (1700/2012. Korm. határozat 1.6-1.7. pont). Ez az elő­írás – amely egyébként nem minősül jogszabálynak – azonban nem vonatkozik egyfelől a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, másfelől annak hatálya az önkormányzati fenntartású intézményekre sem terjed ki.Megállapítható, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítását, illetve ennek folyósítását követően is lehetséges teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
Részlet a válaszából: […] (Mt. 123. §), amely a Kjt. hatálya alatt is alkalmazandó, és ezt a rendelkezést tartalmazza a Kttv. 104. §-a is. A tárgyévi kiadás elmaradása esetén a szabadsághoz való jog nem szűnik meg, hanem azt az általános munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül továbbra is lehet követelni [Mt. 286. § (1) bek., Kttv. 192. § (1) bek.].Megjegyezzük, hogy az elévülést megszakítja a kötelezett elismerése. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik [Ptk. 6:25. § (1) bek. a) pont, Kttv. 192. § (7) bek.]. Tehát ha a három évvel korábbi időszakról származó szabadságot a munkáltató nyilvántartja, "görgeti", a bérlapon vagy a munkaidő-nyilvántartásban feltünteti, azzal elismeri e kötelezettségét, és ezzel megszakítja az elévülést. Ahogyan arra a kérdés is utal, a szabadság pénzbeli megváltására csak a jogviszony megszűnésekor kerülhet sor (ekkor ez kötelező is), ám egyéb esetben nem. Akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
3
4
5
…
7