Bérpótlék számítási alapja – eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] megállapodása csak a munkavállaló számára kedvezőbb irányba térhet el a törvény egyes szabályaitól [Mt. 43. § (1)-(3) bek.], ebben a szakaszban azonban a normaszöveg kifejezetten megengedi, hogy a felek akár a munkavállaló hátrányára is eltérjenek a bérpótlékok számítási alapjától. Így lehetőség van arra, hogy a felek az alapbér 25%-ában határozzák meg a bérpótlékok alapját a munkaszerződésben vagy egyéb megállapodásukban. A munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címke:

Munkavédelmi képviselő megbízatásának megszűnése

Kérdés: Az Mvt. 70/A. §-ának (3) bekezdése alapján pontosan melyek a munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnésének konkrét esetei? Az Mt. 255. §-a sorolja fel az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése eseteit, amelyek közül az "üzemi tanács megszűnésével" kitételt hogyan kell a munkavédelmi képviselőkre "megfelelően alkalmazni"? Ez jelentheti azt, hogy mivel munkavédelmi képviselőknél nem értelmezhető az üzemi tanács vagy bármely testület, amelynek a képviselő tagja, ezért ezt a pontot figyelmen kívül kell hagyni? Vagy jelentheti-e azt, hogy az Mt. 252. §-a szerinti üzemi tanács megszűnése eseteit kell megfelelően alkalmazni a munkavédelmi képviselőre?
Részlet a válaszából: […] tagjává választást,b) az üzemi tanács megszűnésével,c) lemondással,d) visszahívással (Mt. 255. §).Az üzemi tanács megbízatása megszűnik, ha:a) a munkáltató jogutód nélkül megszűnik,b) a telephely már nem minősül önállónak az üzemi tanácsa megválasztása szempontjából,c) megbízatási ideje lejárt,d) lemond,e) visszahívják,f) tagjainak száma több mint egyharmaddal csökkent,g) a munkavállalók létszáma ötven fő alá vagy legalább kétharmaddal csökkent,h) a bíróság a választás eredményét megsemmisíti, továbbái) törvényben meghatározott egyéb esetben (Mt. 252. §).A szabályozás értelmében mindkét megszűnési esetcsoportot megfelelően alkalmazni kell a munkavédelmi képviselőre. Mivel a munkavédelmi képviselő megválasztására is az üzemi tanácsa tagjaira vonatkozó szabályt kell alkalmazni, így a munkavédelmi képviselőké is a munkavállalók létszámához igazodik; több munkavédelmi képviselő pedig munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhat létre [Mvt. 70/A. § (4) bek.]; ez pedig nem azonos a központi munkavédelmi bizottsággal [Mvt. 70/A. § (3) bek.],[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Belső ellenőr foglalkoztatása két jogviszonyban

Kérdés: Belső ellenőr munkakörben tagkórházunkban az Eszjtv. szerint 8 órában dolgozik egy fő belső ellenőr. Van-e lehetőség ugyanezen munkakörben másik tagkórházunkban történő munkavégzésre további 4 órában szerződést kötni vele? A munkáltató ugyanaz, kettő munkavégzési hely, egyik munkavégzési helyen 8 óra, másik munkavégzési helyen 4 óra munkaidő kerülne megállapításra, tehát kettő tagintézmény belső ellenőrzési tevékenységét látná el, költségtakarékossági okokból.
Részlet a válaszából: […] által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet [Eszjtv. 4. § (1) bek.]. Ez az egészségügyben dolgozókra, így a belső ellenőrre is igaz, azzal, hogy esetükben csak akkor szükséges az engedély, ha a további jogviszony is az Eszjtv. hatálya alá tartozik [528/2020. Korm. rendelet 7. § (6) bek.]. Első lépésként így szükséges a 528/2020. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felsőbb szerv előzetes engedélye a további jogviszony létesítéséhez. Elvileg nem kizárt, hogy ugyanaz a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval több jogviszonyt tartson fenn párhuzamosan. Ez azonban felveti a joggal való visszaélés gyanúját, azaz a párhuzamos foglalkoztatásnak nem lehet célja a munkaidőszabályok kijátszása, így különösen a rendkívüli munkaidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalom – a kutatóintézettel fennállt munkaviszony

Kérdés: Önkormányzati intézményben dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosító idejébe beszámítható-e az 1982. július 1. és 1992. október 19. közötti időszak, mely alatt a munkavállaló a Takarmánytermesztési Kutatóintézetnél dolgozott? Az intézet a 2000. január 1. napjával létrehozott Kaposvári Egyetem jogelődje volt (az alapító okirat szerint). Az egyetem alapító kutatási intézete az 1971-ben létrehozott Takarmánytermesztési Kutatóintézet volt.
Részlet a válaszából: […] erősíti, hogy az a – közalkalmazottakat foglalkoztató – Kaposvári Egyetem egyik jogelődje. Mivel közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni, ha a közalkalmazott 1992. július 1-jét megelőzően olyan munkáltatónál állt munkaviszonyban, amely 1992. július 1-jét követően a Kjt. hatálya alá tartozott (állami vagy helyi önkormányzati költségvetési szervként), a kérdéses jogviszony tartamát a Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartamnak kell tekinteni. Mivel – feltételezésünk szerint – 1992. július 1-jén az intézet valóban a Kjt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk felmondott. Időarányos szabadságait kiszámoltuk, ez alapján tizenkét munkanap jár még részére. Kollektív szerződéssel rendelkező munkáltató vagyunk, amelynek alapján a munkavállaló évente tíz munkanap szabadsággal rendelkezik, amelyet kérésének megfelelően kell kiadnunk. Ez utóbbi tíz munkanapot a munkaviszony megszűnésekor időarányosan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] szövegkörnyezetét, valamint a kollektív szerződést kötő felek feltehető akaratát. Mivel ezeknek nem vagyunk birtokában, abból indulunk ki, hogy a kollektív szerződés alapján a munkavállaló részére biztosított tíz munkanapos többletszabadság is a többi, Mt.-ben szabályozott alap- és pótszabadsághoz hasonlóan "viselkedik".Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadság – legyen az alap- vagy pótszabadság – a munkában töltött idő alapján jár a munkavállaló részére. Az Mt. 121. §-a szerint, ha munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére – az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti, vagyis az apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadságot kivéve – a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Ebből következik, hogy amennyiben a munkavállaló és a munkáltató között csupán a naptári év egy meghatározott időszakában áll fenn a munkaviszony – például, mint a kérdésben vázolt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Sztrájk tavalyi munkabér-követelésre tekintettel

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet 2020-ban benyújtott egy, a 2021. éves béremelésre vonatkozó javaslatot, amelyet nem fogadtunk el, és annak csak egy része valósult meg. Erre vonatkozóan kollektív szerződésben nem tudtunk megállapodni, mivel a szakszervezet csak idén szerzett erre megfelelő reprezentativitást. A 2022. évre nézve született is bérmegállapodás, kollektív szerződésben. Ennek ellenére a szakszervezet májusban sztrájkot hirdetett, a tavalyi bérkövetelés maradéktalan teljesítése érdekében. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] munkabérekre vonatkozóan, így az lényegtelen, hogy 2022-ben, a sztrájk időpontjában egyébként van hatályban. A Kúria egy eseti döntésében ugyanis kimondta, hogy ha a sztrájkkal érintett követelés 2021. évre vonatkozó bérkövetelés, amelyre vonatkozóan a munkáltatónál nincs hatályban kollektív szerződéses megállapodás, akkor a munkáltatónál hatályban lévő, a 2022. évre született kollektív erejű bérmegállapodás nem zárja ki, hogy a szakszervezet a 2021. évi bérkövetelésre meghirdetett sztrájkot tartson, függetlenül attól, hogy annak eredményessége esetén a kifizetésre csak 2022. évben kerülhetne sor leghamarabb, különösen, ha a (2020-ban benyújtott) bérkövetelés a 2021. évi várható gazdasági adatokra épül [Kúria Mpk. 10.027/2022/5].Vagyis, ha nincs kollektív szerződés hatályban egy adott időszakban, akkor az ezen időszakra vonatkozó, érvényesíteni kívánt munkavállalói[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e a munkavállalónk a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amennyiben tudja, hogy várandós, azt nem írta volna alá? A közös megegyezés aláírása a szokott módon történt, a munkáltató részéről nem tudhattuk, hogy várandós, erre semmilyen utalás nem történt. A közös megegyezés aláírása a hagyományos módon, nyugodt körülmények között zajlott, értelemszerűen igazgatónk nem presszionálta a munkavállalót, jogellenes fenyegetésről pedig szó sem lehetett.
Részlet a válaszából: […] tévedésben tart [Mt. 28. § (3) bek.]. A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére [Mt. 28. § (4) bek.].Ahhoz, hogy a munkavállaló tévedésre hivatkozva sikeresen megtámadja a közös megegyezést, elengedhetetlen, hogy bizonyítsa: a megkötése időpontjában a várandósságát illetően valóban tévedésben volt. Ez minden bizonnyal olyan lényeges körülmény a tényállásban, amelynek ismeretében nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésről szóló megállapodást. Ez önmagában azonban nem elegendő a sikeres megtámadáshoz, hiszen bizonyítani kell azt is, hogy e tévedését a munkáltató felismerhette, vagy azt maga a munkáltató okozta. Az, hogy a munkáltató felismerhette a munkavállaló saját várandóssága tekintetében történt esetleges tévedését, nagy valószínűséggel nem elképzelhető, hiszen a várandósság természeténél fogva olyan körülmény, amelyet, ha a várandós személy maga sem tud, aligha lehet a munkáltatója olyan információk (pl. egészségügyi dokumentáció) birtokában, amely a várandósság tényét igazolná. Ezenfelül a munkáltató aligha idézheti elő, hogy a munkavállaló ne tudjon a várandósságáról.A közös téves feltevésnél csak olyan körülményben fennálló tévedés eredményezheti a megállapodás érvénytelenségét, amelynek fennállása vagy hiánya mindkét felet befolyásolta a megállapodás megkötésében. Abban a kérdésben, hogy a munkavállaló nem volt várandós, csak a munkavállaló volt tévedésben, a munkáltatónak ugyanis erről semmilyen feltevése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Versenytilalmi megállapodás – utólagos mentesítés

Kérdés: Munkavállalónkkal kötött versenytilalmi megállapodásban kikötöttük, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén írásban mentesítheti a munkavállalót a tilalom alól. Mivel a megállapodásunk nem tartalmazott erre vonatkozóan határidőt, jogszerű lehet-e ez alapján, ha a mentesítésre a munkaviszony megszűnését követően kerül sor?
Részlet a válaszából: […] munkaviszony megszűnéséig gyakorolható (Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.716/2003.), azaz addig az időpontig, amíg a munkavállaló a maga részéről nem kezdte meg a teljesítést. Utóbb abban az esetben sem lehet elállni – így mentesíteni sem a munkavállalót a kötelezettségei alól -, ha ahhoz a munkáltatónak már nem fűződik érdeke. A versenytilalmi megállapodás teljesítése ugyanis a munkaviszony megszűnésére tekintettel megkezdődik, a munkáltatót ezért az elállás –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kollektív szerződés alkalmazhatósága – a cég beolvadása esetén

Kérdés: A cégünk megvásárolt egy balatoni hajós szállítással foglalkozó társaságot, amely beolvadás útján került a mi cégünkbe. A cégünkben lévő hatályos kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni a beolvadás útján hozzánk került új munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] kötelezettségei az egyesülésben részt vevő másik jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át [Ptk. 3:44. § (1) bek.]. Az egyesülésben részt vevő és nem megszűnő munkáltató által kötött kollektív szerződés a beolvadás következtében nem szűnik meg, annak hatálya az egyesülés után fennmaradó (azaz az eredetileg a kollektív szerződést megkötő) munkáltatóra továbbra is kiterjed. Mivel pedig a beolvadással megszűnő munkáltató munkavállalói szempontjából a jogutód is ez a munkáltató lesz, és a jogutódlás időpontjától kezdve ők már ennek a munkáltatónak a munkavállalói, ezért a kollektív szerződés hatálya rájuk is kiterjed.Figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogutód munkáltatónál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címke:
1
…
6
7