Alkotói szabadság pedagógusoknak

Kérdés: Az Nkt. szerint a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom. Igénybe vehetem-e a szabadságot, mi ennek az eljárása, és ez esetben le kell-e mondanom a vezetői megbízásomról?
Részlet a válaszából: […] értelmezése alapján az a következtetés vonható le, hogy-a munkáltató mérlegelési jogkörében biztosíthat alkotói szabadságot a törvényi feltételeknek – a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolásának, a korábbi esetleges alkotói szabadságtól eltelt 10 évnek, és a kutatási, továbbképzési cél fennállásának – való megfelelés esetén,-a vele jogviszonyban álló, pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott vagy munkavállaló számára.A kutatási és továbbképzési cél mibenlétéről indokolt nyilatkoztatni a jelentkezőt, illetve egy írásba foglalt munkaprogramot kérni, amely leírja a célokat és a megvalósítás tervezett ütemezését. Ezenfelül a munkáltatói mérlegelés körébe elsődlegesen az a szempont tartozik, hogy a kérelmező pedagógus-munkakörének ellátását távolléte alatt a munkáltató hogyan tudja biztosítani.Nincs olyan szabály, amely kötelezővé tenné, hogy ilyen esetben a pedagógusnak le kell mondania a vezetői megbízásáról. Ezt elsődlegesen a vezetővel (intézményvezető esetén a fenntartóval) megállapodással célszerű rendezni. Elképzelhető, hogy a munkáltatónak ahhoz fűződik érdeke, hogy továbbra is a vezetői feladatok ellátására kerüljön sor. A 326/2013. Korm. rendelet 20. §-ának (1) bekezdése szerint az alkotói szabadság a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe, tehát lehet, hogy a munkáltató nem fog hozzájárulni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Szabadságmegváltás – a Kttv.-ből a Kit. hatálya alá kerülő tisztviselőnél

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő ki nem adott szabadságát a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónak át kell-e vennie, tekintettel a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésére, miszerint, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] kerül megszüntetésre, mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kíván kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a jogviszony megszüntetésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani [Kttv. 107. § (2a) bek.]. Ha a tisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a közigazgatási szervnél töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni [Kttv. 107.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése

Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?
Részlet a válaszából: […] venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irány­adó. A bérrendezésnek nemcsak az alapbérre, hanem minden bérelemre ki kell terjednie, ami pozitívan változott a távollét ideje alatt. Annak nincs jelentősége, hogy az irányadó munkavállalói csoportban mi volt a bérfejlesztés oka, annak átlagos mértékével a távol lévő munkavállaló bérét akkor is emelni kell, ha a bérfejlesztés a teljesítményhez volt kötve. A béremelésre vonatkozó ajánlatot a távollét megszűnését követően nyomban meg kell tenni. Ezért tehát a béremelés akkor is jár, ha már előre tudható, hogy a fizetés nélküli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkaközi szünet igénybevétele részmunkaidőben

Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?
Részlet a válaszából: […] másik nap 4 órát dolgozik a munkavállaló, ez esetben a munkaközi szünet biztosításának módja is eltérő lesz.Abban az esetben, ha a beosztás szerinti munkaidő is 6 órával egyezik meg, a munkáltató utasításadási jogánál fogva – a munka jellegétől, a munkaszervezés szempontjaitól függően – meghatározhatja, hogy mikor lehet igénybe venni a munkaközi szünetet a 3 és 6 órás idősávon belül. A munkavállalónak ehhez alkalmazkodnia kell: ha a műszakszervezés, vagy az egyes, meghatározott időpontban ellátandó munkaköri feladatok (pl. értekezleten való részvétel, vagy pusztán az, hogy a főnök előírja, hogy a beosztottjai a munkaidő végéig rendelkezésre álljanak) megkívánják a jelenlétét, ez befolyásolja a munkaközi szünet igénybevételének lehetséges időpontját is. Elő­fordulhat, hogy az ebédszünet nem a hatodik ledolgozott órát követő időpontra fog esni, hanem korábbra, és így a beosztás szerinti munkaidő vége is "kitolódik" 20 perccel. Természetesen a munkáltató utasításának megadásánál figyelemmel kell lennie az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére, miszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató e nyilatkozatban tájékoztatta a munkavállalókat a jutalék számításának szabályairól: a munkabér ezen elemét és annak elszámolási módját – az Mt. 46. §-ával összhangban – ily módon rögzítette. Kétségtelen, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §), ám az egyoldalú nyilatkozat formájában közölhető tájékoztatás tartalmát a munkáltató egyoldalúan is módosíthatja.Az Mt. előírja, hogy a tájékoztatóban meghatározott körülmények – így a fentiekben említett jutalékra irány­adó számítási szabályok – változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Polgármester hozzátartozója – munkavállalás az önkormányzatnál

Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének közeli hozzátartozója lehet-e az önkormányzat által elnyert pályázatban megbízási szerződéssel foglalkoztatott? (Végzettsége megfelelő, és másodállás lenne.) Fennáll-e ilyen esetben az összeférhetetlenség? Illetve ezen személy a pályázaton kívül az önkormányzatnál másik megbízási szerződéssel foglalkoztatható? Ezzel így kétféle megbízási szerződése lenne (4-4 órában a főfoglalkozása mellett).
Részlet a válaszából: […] 72. §-ának (4) bekezdéséből következően a polgármester – nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja [Mötv. 36. § (1) bek.]. E szabály az a minimumstandard, amely minden képviselőtől, valamint a polgármestertől is elvárható alapkövetelmény.Megítélésünk szerint az a helyzet, mely szerint az önkormányzattal megbízási jogviszonyban álló személy a polgármester közeli hozzátartozója lenne, felvetheti az Mötv. 36. §-a (1) bekezdésének sérelmét, tekintettel arra, hogy az önkormányzat mint megbízó nevében az aláíró fél általában a polgármester, és általában egyben ő a havi, időszaki teljesítést igazoló személy is a megbízó részéről. A megbízott által teljesített feladatok minőségének, mennyiségének objektív megítélése pedig megkérdőjelezhető lehet, ha egy közeli hozzátartozója a megbízó, illetve az elvégzett feladatok teljesítésének az igazolója. Figyelemmel kell lenni továbbá az Áht. és a 368/2011. Korm. rendelet vonatkozó szabályaira is, amely szerint például kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el [368/2011. Korm. rendelet 60. § (2) bek.].Hangsúlyozzuk, hogy nem ismerjük a konkrét körülményeket, így például a kérdéses megbízási jogviszonyok típusait[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Változás a munkáltató személyében – a túlóra éves maximuma

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
Részlet a válaszából: […] bek.]. Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 135. § (3) bek.]. A naptári évenkénti kétszázötven órát meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb még száz­ötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez az ún. önként vállalt túlmunka [Mt. 109. § (2) bek.]. Ha a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján az önként vállalt túlmunka naptári évenként legfeljebb száz óra lehet.Amint Ön is említi, az Mt. három esetben írja elő a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára irány­adó szabályok arányosítását. A fentiekben meghatározottakat akkor kell arányosan alkalmazni, haa) a munkaviszony év közben kezdődött,b) határozott időre vagyc) részmunkaidőre jött létre.Az utolsó két eset alkalmazása a tényállás alapján nem releváns, így egyedül az év közben kezdődő munkaviszony esete lehet kérdéses. Mivel a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében nincs szó új munkaviszonyról, csupán a munkáltató személye változik meg, álláspontunk szerint az átvett munkavállalók számára elrendelhető rendkívüli munkaidőre irányadó felső korlát az átvételt, azaz 2022. február 1-jét követően egységesen a kollektív szerződés alapján lehetővé[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkaközi szünet – napi hatórás részmunkaidőben

Kérdés: Amennyiben részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a napi munkaidő pontosan hat óra, akkor a munkaidő megszakításával nem kell a 20 perc munkaközi szünetet kiadni?
Részlet a válaszából: […] bek.]. A pontosan napi hat óra munkaidőre beosztott munkavállaló esetén a napi beosztás szerinti munka­idő nem haladja meg a hat órát, ezért nem kötelező a 20 perces szünetet biztosítani. Megjegyezzük, hogy mivel a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont], nem feltétlenül előnyös a munkavállalónak, ha hat órát nem meghaladó napi munkaidő mellett is kap szünetet. A törvénytől eltérni viszont csak akkor lehet, ha az a munkavállaló javára szolgál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szülési szabadságon lévő alpolgármester – CSED vagy tiszteletdíj

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és a Mötv. 80. §-ának (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított tiszteletdíjban és költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló. Milyen kötelezettsége van a képviselő-testület mint munkáltató felé a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a szülést követően? A képviselő-testületnek milyen kötelezettsége van a társadalmi megbízatású alpolgármester tisztségének ellátásával, tiszteletdíjával, költségtérítésével és foglalkoztatásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] munkavégzés nem történik, nem merülnek fel ahhoz kapcsolódóan költségek sem, ezért költségtérítés sem jár a részére. Annak érdekében, hogy a fentieknek megfelelő intézkedések megtörténhessenek az önkormányzat illetékes szerve (általában a polgármesteri hivatal valamely szervezeti egysége) részéről, az alpolgármester köteles megfelelő időben értesíteni a felette egyéb munkáltatói jogkört gyakorló polgármestert [lásd Mötv. 67. § (1) bek. g) pont] a CSED folyósításának időtartamáról.Tekintettel arra, hogy az alpolgármester a CSED folyósítása alatt munkát nem végez, gondoskodni szükséges a helyettesítéséről, feladatai átcsoportosításáról. Aképviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, de több alpolgármestert választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét (Mötv. 74. §). Az alpolgármesterek fő feladata tehát a polgármester helyettesítése, munkájának segítése, a polgármester irányítása mellett. Ezzel összhangban a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletek általában olyan tartalmú szabályt tartalmaznak, amely szerint az alpolgármester feladat- és hatáskörét, a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester – általában normatív utasításba foglaltan – állapítja meg. A polgármester tehát egyoldalúan jogosult a munkából kieső alpolgármester feladat- és hatáskörét módosítani, a feladatait távolléte[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Költségtérítés saját gépkocsi használata után

Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
Részlet a válaszából: […] miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A költségtérítés összegét a munkáltató 15 Ft/km mértékig emelheti adómentesen [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek.]. Ha azonban a leírt feltételek nem állnak fenn, a munkáltató nem köteles a saját gépjárművel történő munkába járás alapján költségtérítést fizetni a munkavállalónak.A munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatos saját autó használatáért a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely ezzel összefüggésben indokoltan merült fel [Mt. 51. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
4
7