Bérpótlékra jogosultság hétvégi nyitva tartás esetén

Kérdés: A hétfőtől vasárnapig (naponta reggel 6 órától este 9 óráig) nyitva tartó dohánybolt alkalmazottjának hétvégére kell-e bérpótlékot fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hétvégi munkavégzés rendkívüli munkaidőben valósul meg a heti pihenőnapon megvalósult munkavégzésként, akkor a munkavállalónak rendes munkabérén felül száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Teljesítménymaximum

Kérdés: Cégünk cipőfelsőrészeket készít. Vannak olyan munkavállalóink, akik teljesítménybérben dolgoznak. Teljesítjük a feltételt, miszerint a dolgozók legalább fele eléri a 100%-os teljesítményt, és az átlagos teljesítmény meghaladja a 100%-ot. A probléma az, hogy a dolgozók körülbelül 10%-a magasan 100% felett teljesít (elérik a 160-170%-ot is néha), míg vannak néhányan, akik 65-70% körül teljesítenek ugyanannyi idő alatt. Van-e elő­írás arra, hogy mennyi lehet a maximális teljesítmény? Egy munkaügyi ellenőrzés során felróhatják-e nekünk ezt a különbséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje [Mt. 138. § (5) bek.]. A minimumra nézve korlátozás tehát van,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Munkabér-elszámolás adatvédelmi követelményei

Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az adminisztrátor a sorban álló dolgozóknak nyíltan adja át a – névsorba rendezett – bérlapokat, melyek nincsenek lezárva? Nem lenne-e köteles azokat borítékba tenni, vagy valamilyen formában lezárni és úgy átadni? Nem minősül ez a levéltitok vagy a személyi jogok megsértésének, hisz senkinek semmi köze ahhoz, hogy egyik-másik dolgozó mennyit keres?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bérszámfejtési tájékoztatás kapcsán is be kell tartania a munkáltatónak az adatvédelmi követelményeket. Az Mt. 10. §-ának (2) bekezdése szerint kell eljárnia, miszerint a munkavállalóra vonatkozó adatot harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg [Mmtv. 30. § (1) bek.]. A 2011. december 31-én...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. § (3)–(4) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.].A felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,c) készenlét vagy ügyelet esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban

Kérdés: Előző munkahelyemen közel két éve felmondtak nekem. Ezt követően külföldre mentem dolgozni, és csak idén tavasszal jöttem haza. Ekkor szembesültem azzal, hogy a volt munkáltatóm végrehajtást kezdeményezett velem szemben a munkaviszony megszűnését megelőzően részemre állítólag jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt. A végrehajtási költség már majdnem akkora, mint a követelt összeg. Teljesen megdöbbentem, mert annak idején sem a felmondásban nem állt elő ilyen követeléssel, sem a kilépőpapírjaimon nem tüntetett fel tartozást. Bementem a bíróságra, és ott láttam, hogy a végrehajtást mindössze két felszólítás alapján indította, amit a külföldi munka miatt át sem vettem. Lehetséges végrehajtást indítani felszólítás alapján? Most, hogy folyik a végrehajtás, tehetek még valamit, mert nem tartom jogszerűnek a volt munkáltatóm követelését.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaviszony megszűnésekor és még a munkáltatói felszólítás közlésekor is a régi Mt. volt hatályban. A régi Mt. kimondta, hogy a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén ezt a kifizetést a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Bérgarancia Alap lehívásának kötelezettsége

Kérdés: A volt munkáltatóm többhavi munkabérrel tartozik nekem. Nemrég megtudtam, hogy felszámolás alá került. Felhívtam a felszámolót, és érdeklődtem, hogy mikor számíthatok az elmaradt munkabér kifizetésére, mert úgy tudom, hogy ilyenkor le szokták hívni a bérgaranciát. A felszámoló azt mondta, hogy nem akarja lehívni, így nem valószínű, hogy bármekkora összeget is megkapok. Nincs erre valamilyen kötelezettsége a felszámolónak? Megteheti, hogy úgy dönt a munkavállalók kárára, hogy nem kéri a támogatást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalók védelmében a felszámolás alá került gazdasági társaságok felszámolói részére a Bgtv. elő­írja, hogy ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bekezdés]. A kérdésben helytállóan hivatkoztak arra, hogy a törvény rendelkezései...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.

55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hat hónapos határozott idejű munkaviszonnyal alkalmazunk egy munkavállalót, aki elmúlt 55 éves. Igénybe vehetjük-e az 55 év felettiek utáni kedvezményt erre a hat hónapra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részére hátrányos helyzetű személy – ideértve az 50 éven felüli személyeket is – foglalkoztatásához legfeljebb egy évig a munkabér és a járulék 50%-ának megfelelő összegű támogatás adható. Ennek feltételei közé tartozik, hogy a munkaadó a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja az ellátás összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Mivel a törvény az "és" szót használja, megítélésünk szerint nem vagylagosan kell érteni az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.
1
…
84
85
86
…
127