Irányadó időszak meghatározása távolléti díjhoz

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. június 18-án kezdődött, 2018. szeptember hónapban távolléti díj megállapítása vált szükségessé. Munkavállalónk havibéres, a távolléti díj számításának alapjául szolgáló bérelemeknél – a távolléti díj esedékességének időpontját megelőző utolsó 6 naptári hónapra kifizetett bérpótlékokat – lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a 6. hónap nem teljes hónap. Figyelembe vehető-e a tört hónap is, vagy csak a teljes hónappal számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és egyes bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.
Kapcsolódó címkék:    

Távolléti díj bérpótlékrészének meghatározása a műszakpótlék tekintetében

Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány (alapbérrész), valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész) és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehetőségei

Kérdés: Kútkezelő munkakörben dolgozó munkavállalónkról kiderült, hogy a benzinkút árukészletéből rendszeresen eltulajdonít dolgokat. Ugyan nem lenne kizárt, hogy azonnali hatállyal megszüntessük a munkaviszonyát, de szinte bizonyos, hogy csak nagyon nehezen találnánk a helyére valakit. Mit tehetnénk, hogy "jó útra térítsük", alkalmazhatunk-e ellene olyan szankciót, amivel még nem szűnik meg a munkaviszonya, de egyúttal elmegy a kedve a munkáltató további megkárosításától?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (1)–(3) bek.]. A kérdésből azonban nem derül ki, hogy e lehetőséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Késedelmes bérfizetés és a rendezett munkaügyi kapcsolatok

Kérdés: Társaságunk üzletkötői a munkaszerződésük alapján havi alapbérük egy részét teljesítménybónuszként kapják. Ennek aktuális havi összege az egyéni teljesítményük háromféle mutatója alapján kerül meghatározásra. Mivel ennek kiértékelése meglehetősen időigényes, a munkabér e részének utalására általában csak a tárgyhónapot követő 15-20. nap között kerül sor. Az időbért mindenesetre a 10. napig utaljuk a kollégáknak. A késedelmes bérfizetés miatt számolnunk kell a "rendezetlen munkaügyi kapcsolatok" minősítéssel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Ez a teljes megelőző havi munkabér kifizetésének határideje, tehát a teljesítmény alapján járó díjazást is eddig kell teljesíteni. A kérdésben leírt eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a megoldás nem teljesen jogszerű. Az Mt. szerint ugyanis az alapbért időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]. Ez akkor is kötelező, ha az alapbért vagy annak egy részét a munkáltató amúgy teljesítményalapon fizeti. Annak viszont nincs akadálya, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Heti pihenőnap/pihenőidő beosztása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Több műszakos tevékenységű munkáltató munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatja egyes munkavállalóit. Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozás (kereskedelmet kiszolgáló nagykereskedelem) alapján elrendelhető. Eltérő munkanap került meghatározásra, mivel a munkaidő kezdete és befejezése nem azonos napra esik. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának közlésekor – az eltérő munkanap-meghatározás miatt – a dátum mellett az óra-percet is fel kell tüntetni? Azonos munkaidőkereten belül lehet-e váltogatva kiadni a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt? Heti pihenő- vagy munkaszüneti napon 21 órától kezdődhet-e a műszak? Ha igen, akkor a 21 és 22 óra közötti 1 óra milyen időnek minősül, és milyen pótlékkal kell elszámolni? Heti pihenőidő alkalmazása esetén a hét és huszonkét óra közötti tartamot miként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...belül mikorra van beosztva – tehát akár 21 órakor is elkezdődhet. A pihenőnapi rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzésre (az alapbéren felül) 100% pótlék, vagy 50% pótlék és másik pihenőnap/pihenőidő jár [Mt. 143. § (4) bek.].A munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Rendkívüli munkaidő éves mértéke munkaidőkeretben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő sajátossága, hogy azt csak a munkaidőkeret zárásakor lehet megállapítani, és csak ekkor kell elszámolni, illetve kifizetni (Mt. 156. §). A munkaidőkeret tartama alatt nem értelmezhető az a kérdés, hogy a munkavállaló hány óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, a munkavállalót alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Bérpótlék számítási alapjának meghatározása

Kérdés: Az interneten találtunk egy cikket, amelyben arról írtak, hogy a munkaszerződésben a bérpótlékok alapját le lehet csökkenteni az alapbér mértéke alá. Kérnénk a megerősítésüket, hogy ez valóban így van-e!
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 43. § (1)–(2) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság a korábbi Mt. tartalmilag azonos szabálya értelmezésével egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Minimálbér felsőfokú végzettség mellett

Kérdés: Két éve dolgozom egy gyárban. Felvételkor a munkaügyis hölgy azt ígérte nekem (szóbeli megállapodás volt), hogy a végzettségemhez mérten ugyan most nem tud munkát adni, de ha lesz ilyen üres munkakör, akkor áttesznek. A személyi anyagomhoz bekérték a felsőfokú végzettségem másolatát is. Az elmúlt másfél évben többféle munkakörben dolgoztam (összeszerelő, takarító, irodai segéd), végig csak a minimálbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy felsőfokú végzettséggel is ugyanúgy csak minimálbérre vagyok jogosult? Követelhetem-e a szakmai munkakört a kezdeti ígéretre tekintettel? Mindeközben januárban államvizsgázom, mert el fogok végezni egy új iskolát is.
Részlet a válaszából: […] ...hanem az, hogy az általa betöltött munkakör igényel-e legalább középfokú végzettséget. Ha nem, akkor a munkáltató jogszerűen fizeti alapbérként csak a minimálbért, független attól, hogy Önnek – általa is ismerten – felsőfokú iskolai végzettsége is van. Felhívjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.
Kapcsolódó címkék:    
1
24
25
26
75