745 talált cikk az Alapbér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Bruttó 210 000 Ft a fix bérem, de szabadság miatt, ami 5 nap reggeles műszak, mégis bruttó 165 000 forinttal számolják a hónapot. A szabadság alatt miért csökken a fix bérem?

Kérdés: Órabéres munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben. Év közben (havonta) a ténylegesen ledolgozott órára járó bért elszámoljuk nekik. Van olyan munkavállaló, akinek bizonyos munkaszüneti napokra pihenőnapot osztottak be. Keletkezik-e keretegyenleg? Meglátásunk szerint mindent kifizetünk nekik, de ha dolgoztak egy munkaszüneti napon (nem volt rá pihenőnap beosztva), arra nem kapják meg a távolléti díjat, ezért mégis kevesebb bért kapnak.

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék összege fix havonta, vagy a ledolgozott napok számától, szabadságtól, táppénztől, fizetett ünnepektől függ-e? Én már több mint 30 éve vagyok a pályán, de az önkormányzat idejében minden hónapban ez az összeg fix volt, mindentől függetlenül, még a nyári hónapokban is. Felvetésünkre a tankerülettől azt a választ kaptuk, hogy a pótlék összegét minden hónapban a fent említett tényezők befolyásolják, így ennek a pótléknak az összege havonta változó.

Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?

Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?

Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?

Kérdés: A túlórák alapbér-osztószámára vonatkozik a kérdésünk. Egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló számára túlórát kell fizetni. Beosztás szerinti havi óraszáma 168 óra. Havibéres munkavállaló. Az általános munkarend szerinti osztószám 160. A túlórák alapbérének számítása során a munkarend szerinti 168 órával kell osztani a havibért, vagy az általános munkarend szerinti 160 órával?

Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?

Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.

Kérdés: Telefonos operátoraink kötött munkaidőben dolgoznak, de a munkaidejük utolsó öt percét leszámítva kötelesek hívást fogadni. Előfordul, hogy az utolsónak felvett hívás öt percnél hosszabb lesz, és így csak a rendes munkaidejük után végeznek. Rendkívüli munkaidőt csak akkor számolunk el nekik, ha a munkaidőn túli munkavégzés eléri a 15 percet, mert különben kezelhetetlen lenne a néhány perces "túlórák" elszámolása. Szabályos-e ez a megoldásunk?