106 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] rendelet 5. számú melléklete tartalmazza [257/2000. Korm. rendelet 15/A. § (1) bek.]. A szociális ágazati összevont pótlék tételes összegű, amelynek mértéke a közalkalmazott illetményétől teljesen független, kizárólag a közalkalmazott munkakörének besorolása, fizetési osztálya és közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje határozza azt meg. Ebből következően, ha a közalkalmazott illetménye megemelésre kerül, akkor attól függetlenül, továbbra is a munkakör fizetési osztályba történt besorolása és közalkalmazotti jogviszonyban[…]

Részlet a válaszából: […] eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén, továbbá– az eseti helyettesítés egybefüggő időtartama a két hetet meghaladja.Fontos, hogy tartós helyettesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a feladatellátás más munkaszervezési eszközökkel nem oldható meg, és erről kötelező az érintett pedagógus és a munkáltató között írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodást is létrehozni. Továbbá a Púétv. 101. §-a leszögezi, hogy a pedagógus számára csak tartós helyettesítésért jár többlettanítási óradíj, eseti helyettesítésért nem; ennek részleteit a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-a tartalmazza.A felmerült ún. „többlettanítás igények” kapcsán tehát elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a fenntartó kötött-e az óvodaigazgatóval, illetve – a munkáltató nevében – az óvodaigazgató kötött-e a tagintézmény-vezetővel tartós helyettesítésről szóló megállapodást. Ha ilyen megállapodás nincs, a többlettanítás nyilvántartásának csak abból a szempontból van jelentősége, hogy az eseti helyettesítés évi 60 órás korlátja betartását figyelemmel kísérjék. Többlettanítási óradíjra a vezetők ebben az esetben nem jogosultak. Ha tartós helyettesítésre került sor, akkor kell a többlettanítási óradíj szabályait alkalmazni.A kérdésnek az a része, miszerint „a tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult”, nincs jogalapja. Először is, a tagintézmény-vezetőt e minőségére tekintettel órakedvezmény nem illeti meg. Az a 401/2023. Korm. rendelet 30. §-a alapján csak mesterpedagógusok számára jár, ha szakértői, szaktanácsadói feladatot látnak el. Ha az órakedvezményen azt értették, hogy kevesebb a neveléssel lekötött munkaideje, mint egy beosztott óvodapedagógusnak, és ezért a két másik óvónővel hárman nincsenek elegen arra, hogy a tagintézményben felmerülő, neveléssel összefüggő feladatokat ellássák, akkor az lehet az egyik megoldás, hogy annyi kollégát alkalmaznak, amennyivel a feladatot szabályosan meg tudják oldani. Ennek keretében lehetőség van óraadót is foglalkoztatni, óraadóként pedig akár óvodapedagógusi képzést végző utolsó éves főiskolai hallgató is alkalmazható [Púétv. 131. § (4) bek.]. Ha ez nem lehetséges,[…]

Részlet a válaszából: […] éves béremelés mértéke az irányadó. Amint látható, az Mt. 59. §-a a „munkabér” kifejezést használja, így a munkáltató a munkabér módosítására köteles ajánlatot tenni. A munkabér fogalmát az Mt. csak az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben definiálja, ugyanakkor ez a definíció általánosságban nem tekinthető irányadónak [Mt. 12. § (2) bek.]. Az ítélkezési gyakorlat munkabérnek tekint minden olyan ellentételezést, kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszonyára tekintettel kap akár a munkavégzés ellenértékeként, akár tényleges munkavégzés hiányában. E körben nem az adott bérelem elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van meghatározó jelentősége, vagyis annak, hogy egy adott juttatás a munkavállaló teljesítésének ellentételezésére szolgál-e vagy sem [BH2001. 396., BH2008. 252.]. Ha például egy juttatás a munkavállalónak a munkavégzése fejében a munkaviszonyra tekintettel jár, az elnevezésére figyelem nélkül munkabérnek minősül. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A kérdésben említett, munkaszerződésben rögzített havi átalány formájában kikötött bérpótlék, mely minden hónapban az alapbérrel együtt kerül kifizetésre, ugyancsak a munkabér fogalma alá tartozik, ezért a fentiekre tekintettel arra is kiterjed az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióra irányadó rendelkezés (nem csupán az alapbérre).A távolléti díjat általános szabály szerinta) az esedékessége időpontjában[…]

Részlet a válaszából: […] közalkalmazottnak, ha a törvényben előírt időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt elérte. Kivételes esetekben rendelkezik a Kjt. a jubileumi jutalom előrehozott kifizetéséről is, ilyenkor, ha csak rövid idő hiányozna a jogosító időből, ez méltányos megoldást jelent a közalkalmazott számára is.Eszerint egyrészt, ha a közalkalmazott jogviszonyát a nyugdíjasnak minősülése miatt szünteti meg a munkáltató felmentéssel, részére a megszüntetés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A felmentésnek a feltétele, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősüljön, így például, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesüljön [Kjt. 78. § (3) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pontja, Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont].A kérdés szerint az érintett közalkalmazott a felmentési idő leteltével (2027 májusában) fogja csupán elérni a negyven év jogosultsági időt. Amennyiben tehát a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján meg is igényelné az öregségi nyugdíjat, legkorábban 2027 májusában – vagyis a tervezett felmentési idő leteltével – minősülhetne nyugdíjasnak, ezért ez a kivételi esetkör nem vonatkozik rá.Az előrehozott jogszerzés másik esete a legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező közalkalmazottakra vonatkozik [lásd a Kjt. 78. § (4) bekezdését!], így ez az előrehozott kifizetési szabály sem alkalmazható az érintett közalkalmazott tekintetében.Mindebből következően, a jubileumi jutalomra való jogosultsága akkor nyílik meg a kérdés szerinti közalkalmazottnak, ha a Kjt.-ben előírt huszonöt éves közalkalmazotti jogviszony időtartammal ténylegesen rendelkezik, vagyis 2027. augusztus 1-jén.Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közalkalmazott kérheti akár későbbi időpontban is a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti felmentését. Eszerint jogosult a közalkalmazott olyan időponttal is kérni a felmentését, amely alapján 2027. augusztus 1. napján (ekkor válik jogosulttá a huszonöt éves jubileumi jutalomra) még közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ebben az esetben a felmentési idő időtartamára is figyelemmel kell lenni, tekintettel arra, hogy a törvény szerinti minimális hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött huszonöt év után már öt hónappal fog meghosszabbodni [Kjt. 33. § (1) bek. és (2) bek. e) pont].Felmerülhet még egy esetleges további jogviszony-megszüntetési lehetőség is, amelyre a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésénél utaltunk már röviden. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Eszerint nyugdíjasnak minősül, aki például az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A közalkalmazott akkor részesül öregségi nyugdíjban, ha részére az ellátást jogerősen megállapították [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont, (2) bek.]. Ekként lehetőség van arra, hogy az érintett közalkalmazott már a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt igényelje, hogy részére a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját – a nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett – 2027 májusában állapítsák meg. A nyugdíj igénylésének, megállapításának ugyanis nem előfeltétele a jogviszony megszüntetése, ugyanakkor általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése[…]

Részlet a válaszából: […] (együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt is kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet a köztisztviselő, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a beosztás szerinti munkaidejével [Kttv. 85. § (3) bek.]. Mivel a külföldi munkavégzés – bármilyen jogviszonyról is legyen szó – a köztisztviselő munkaidejével azonos időtartamra esik, mindenképpen szükség van a létesítéséhez (és nem csak a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséhez) a jegyző előzetes engedélyére.A Kttv. 52. §-a szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás) [Kttv. 52. § (1) bek.]. A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít [Kttv. 52. § (2) és (4) bek.]. A helyettesítési díj általános szabály szerint a tartósan – például hosszabb fizetés nélkül szabadság miatt – távol lévő személy helyettesítése esetében is kifizetésre kell, hogy kerüljön. A Kttv. 52. §-a (5) bekezdésének a) pontja azonban előírja, hogy nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a köztisztviselő munkaköri kötelezettsége.Az előbbi kizáró szabály hiányában a helyettesítőnek jár a helyettesítési díj, amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] [Mt. 97. § (2) bek.].Ha a munkáltató szeretne eltérni az áthelyezett munkanapokra vonatkozó szabályozástól, akkor ehhez egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és ehhez kapcsolódóan általában munkaidőkeret – elrendelésére van szükség [Mt. 93. § (1), (4) bek., 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretnek ilyenkor rendeltetésszerűen „le kell fednie” az áthelyezéssel érintett naptári napokat. A kérdés szerinti esetben az október 18-át és október 24-ét. Nem lehet az a cél, hogy mindez csak az október 24-i napot érintse, hogy az áthelyezett munkanapot pedig a munkaidőkereten kívül le lehessen dolgoztatni. Amennyiben a munkáltató a munkaidőkeretet szabályosan elrendelte, akkor a 11/2024. NGM rendelet hatálya erre a foglalkoztatásra nem terjed ki, és az október 24-i nap munkanappá minősíthető. Ebben az esetben emiatt nincs rendkívüli munkavégzés.Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet nem rendelt[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztatni. E foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alatt a munkavállaló a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. §].A Kttv. szerint a kinevezéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatás (átirányítás) szintén évente legfeljebb 44 munkanap lehet. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesített köztisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet. A helyettesítési[…]

Részlet a válaszából: […] munkarendet vagy törzsidő-peremidő rendszert az Mt. nem nevesíti, de a gyakorlatban alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltató csak a munkaidő egy részét, a törzsidőt osztja be maga (pl. minden hétköznap 10–14 óra), a fennmaradó munkaórákat, a peremidőt viszont a munkavállaló maga ütemezheti (pl. hétköznapokon 6 és 18 óra között). Így nem kell külön egyeztetnie a feleknek, ha egy adott munkanapon a munkavállaló korábban elmenne és máskor tovább maradna, ha a törzsidőt mindkét napon munkában tölti. Külön törvényi szabályozás hiányában ez a rendszer egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (munkaidőkeretnek) felel meg, ahol a munkavállaló döntheti el az adott napon teljesítendő munkaidőt azzal, hogy a törzsidőt mindenképpen le kell dolgoznia. Előre írásban meg kell határozni, hogy milyen időszakot ölel fel a munkaidőkeret, azaz milyen időszakon belül van lehetősége a munkavállalónak a munkaidő átcsoportosítására. Ez akár egyhavi is lehet [Mt. 93. § (4) bek., 94. § (1) bek.].A kötetlen munkarend még nagyobb szabadságot ad a munkavállalónak. Ilyenkor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Mivel kötetlen munkarendben a munkavállaló osztja be saját munkaidejét, nem kell alkalmazni a munkaidő és pihenőidők beosztási szabályait, és munkaidő-nyilvántartás[…]

Részlet a válaszából: […] hivatalokat is) támogatást kaphattak, ha az Flt. szerinti pályakezdő munkanélküli (álláskereső) foglalkoztatását vállalták.A 68/1996. Korm. rendelet 1. §-a (3) bekezdésének b) pont alapján a rendelet alkalmazásában munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt és a bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyt kellett érteni. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve meghatározza a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamokat. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt.A kérdés úgy fogalmaz, hogy az érintett kollégák a „régi Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban” álltak foglalkoztatásban. A régi Mt. hatálya alá –[…]

Részlet a válaszából: […] speciális rendelkezést a szolgálati idők vonatkozásában. Ugyanis mind az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, mind a régi Hszt., mind pedig a Hszt. speciális, a Kttv.-től eltérően beszámított szolgálati időket is jogszerző időnek tekint bizonyos jogintézmények vonatkozásában.Az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerint a szolgálati időt a hivatásos állományba vétel napjától kell számítani. Ezen túl – a szolgálatiidő-pótlék, a szabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából – be kell számítani a szolgálati időbe minden olyan időt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint munkaviszonyban töltött időnek számít (így például a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét). Ebből a szempontból továbbá a fegyveres erők és fegyveres testületek főiskoláin töltött időnek kell tekinteni a más főiskola (egyetem) nappali tagozatán töltött tanulmányi időt is [lásd az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 33. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés a) pontját és a (4) bekezdést!].Így akár a kérdésben írt teljes főiskolai tanulmányi idő beszámíthatott az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerinti szolgálati időbe az ott meghatározott jogintézmények tekintetében, figyelemmel arra, hogy az idézett jogszabályhelyek együttes értelmezése szerint az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán töltött tanulmányi időt kell figyelembe venni, vagyis a beszámításnak nem feltétele az iskolai végzettség, illetve az adott szakképzettség megszerzése, csupán a nappali tagozatos felsőfokú iskolai tanulmányok folytatásának ténye.Ez a beszámítás pedig – a rendvédelmi szervek vonatkozásában – a mai napig figyelembe veendő, figyelemmel a régi Hszt. és a Hszt. vonatkozó szabályaira. Eszerint a régi Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése – az 1996. szeptember 1-jével, vagyis a régi Hszt. hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezett 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szabályaira visszautalva – szintén úgy rendelkezett, hogy bizonyos jogintézmények, így a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a régi Hszt. hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt (így a felsőfokú tanulmányok idejét is) szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.Az itt felsorolt jogintézmények köre az idők során változott, jelentős módosítás volt például, hogy 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt szolgálati nyugdíj megállapítására már nem kerülhetett sor, azóta ún. szolgálati járandóságra lehet jogosult az érintett személy. A „nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” kifejezések ennek megfelelően ki is kerültek a fenti felsorolásból.A Hszt. 280. §-a (1) bekezdésének g) pontja szintén megőrzi a jogfolytonosságot a fenti beszámítással kapcsolatban, ugyanis úgy szabályoz, hogy ahol ez a törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik (pl. felmentési időnél, végkielégítésnél, pótszabadságnál), szolgálati időként kell figyelembe venni a Hszt. hatálybalépése előtt a régi Hszt. rendelkezései alapján elismert és beszámított időt (így a felsőfokú tanulmányok idejét is). Mindebből következően megállapítható, hogy a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati jogviszonyban álló személyek tekintetében akár a teljes, 1987 és 1990 közötti főiskolai képzési idő szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősülhet a fentebb ismertetett jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ezek a jogszabályok azonban nem általánosságban, a szolgálati jogviszonyban állók szolgálati jogviszonyba történő besorolása tekintetében írják elő a beszámítási kötelezettséget, hanem csak a jogszabályokban felsorolt jogintézmények tekintetében. Így – megítélésünk szerint – a Kttv. besorolási szabályai tekintetében nem alkalmazhatóak ezek a speciális beszámítási szabályok.A Kttv.[…]