1017 talált állásfoglalás a vezető kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású konyhára főzőnőt szeretnénk kinevezni, közalkalmazotti jogviszony keretében. Iskolai végzettsége: szakközépiskolai érettségi, képesített kereskedő (2000. 10. 26.), OKJ 51786206 kereskedő-boltvezető (2003. 02. 15.). Eddig csak az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyai voltak. Helyes-e, ha a C fizetési osztályba soroljuk? A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe lehet-e venni a szakközépiskolai érettségi megszerzésének dátumától eltelt időszakot?

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?

Kérdés: A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottat át lehet-e helyezni határozott idejű közszolgálati jogviszonyba (egy egészségügyi intézet gazdasági vezetőjét egy polgármesteri hivatalhoz, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő helyettesítése céljából)?

Kérdés: Kerületünkben lévő egyik óvodánkban a jelenlegi óvodavezető a 2012. augusztus 1-jétől 2013. július 31-ig terjedő időszakra határozott idővel óvodavezetői megbízást, a 2013. augusztus 1-jétől 2014. július 31-ig terjedő időszakra óvodavezető-helyettesi megbízást, majd 2014. augusztus 1-jétől 2019. július 31-ig ismét intézményvezetői megbízást kapott. Szükséges-e esetében az idén a vezetői megbízást megpályáztatni, vagy élhetünk az Nkt. 67. §-ának (7) bekezdése szerinti pályázat mellőzésével?

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szíves véleményüket!

Kérdés: Munkavállalóink közül a fizikai állományban lévők 6:00-14:20 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 20 perc munkaközi szünettel. Munkavállalóink közül néhányan 7:30-16:00 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 30 perc munkaközi szünettel, míg a vezető beosztásúak 7:30-16:30 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 60 perc munkaközi szünettel. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a munkaközi szünetre vonatkozóan utóbbi két esetben kötöttünk megállapodást a munkavállalókkal, és az első esetben, a fizikaiakkal nem, mivel ott nem haladja meg az Mt. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt mértéket? Helyes-e a gyakorlat, hogy az Mt. hatálybalépése előtt egyik esetben sem köttetett megállapodás a munkaközi szünetet illetően, ugyanilyen munkaidő-beosztásokban?

Kérdés: Nem gazdálkodó szervezet választott tisztségviselő vezetője az Mt. alapján kötött munkaszerződést vezető állású munkavállalóként. A vezető a szabadságait vagy "kiírja", vagy nem, de az Mt. alapján neki járó szabadságnál ténylegesen jóval kevesebb munkanap szabadságot használ fel évről évre, így jelentős, több hónapot kitevő "elmaradt" szabadságot tartunk nyilván. A tisztség megszűnésekor jogosan tarthat-e igényt a vezető a több éve felhalmozott, ki nem vett/adott szabadságának megváltására?

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az – legalábbis úgy tűnik – általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?

Kérdés: Egy betéti társaság kültagja lehet-e munkaviszonyban állóként havi 20 órában bejelentve a saját cégében?

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy a főnököm és a szakszervezeti bizalmi egy és ugyanazon személy?