Vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A gazdasági csoportvezetőm vezetői megbízása 2017. december 31-ig szól vagy visszavonásig. A munkájával nem vagyok megelégedve. Visszavonhatom-e vezetői megbízását? Ha igen, mi ennek a formája?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a vezetői megbízás jogszabályban (általában az ágazati végrehajtási rendeletben) megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Az (5) bekezdés értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszából: […] ...felelnie a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, továbbá – a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőket kivéve – nem okozhat számára különösen egészségi állapotára vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkavégzés önálló megszervezése

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?
Részlet a válaszából: […] ...így kötetlen munkarendben történő foglalkoztatásnak a Kúria azt az esetet, amikor a kereskedelemben működő munkáltató áruházvezető-helyettes munkavállalói munkájukat az áruház nyitvatartási idejében voltak kötelesek ellátni; a Kúria álláspontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszából: […] Nem lehet mindenre kiterjedő választ adni, mivel egyes elemek a pontos válaszhoz a kérdésből nem derülnek ki. Önmagában az a tény, hogy egyes munkavállalók bérét emelik, míg másokét nem, nem jogellenes, akkor sem, ha ugyanazt a munkát végzik. Amennyiben a béremelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Pedagógus-illetményeltérítés lefelé

Kérdés: A munkáltató – önkormányzati fenntartású óvoda – lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...garantált illetményt. A 65. § (1a) bekezdésének alkalmazására ezt követően kerülhet sor. E szerint "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Azonnali hatályú felmondás közlése és hatályosulása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban az azonnali hatályú munkavállalói felmondás közöltnek minősül-e, ha a munkavállaló a munkáltatónak szóban előadja a felmondási szándékát, annak okait, az írott felmondását viszont nem közvetlenül a munkáltatónak (munkáltatói jogkör gyakorlójának) adja át, hanem a munkáltató jelenlétében, annak az irodájában egy íróasztalon elhelyezi? A munkáltató nem fejezi ki sem egyetértését, sem ellenvéleményét a felmondással kapcsolatban, azonban a munkáltató egyik vezetője (aki képviselő ugyan, de függelmi kapcsolatban nem áll a munkavállalóval, és munkáltatói jogkör gyakorlására egyébként sem jogosult) közli, hogy a felmondást nem fogadják el. A munkáltató jelen esetben sem nyilvánít véleményt. Tekinthető-e ez az eset akképp, hogy a felek szóban a munkaviszony folytatásában állapodtak meg? Új munkaszerződés megírására nem került sor. Mi a megítélése annak, ha a munkavállaló a továbbiakban bejárna ugyan a munkahelyére, azonban a munkáltató nem engedi be arra hivatkozással, hogy a munkaviszonya megszűnt? A munkavállaló jogosult-e munkabérre? A munkáltatónak be kell engednie a munkahelyre? Valóban megszűnt a munkaviszony? A munkáltató ugyanakkor elmulasztotta kijelenteni a munkavállalót, valamint az elszámolási kötelezettségét sem teljesítette.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló az azonnali hatályú felmondását a munkáltatói jogkör gyakorlójának jelenlétében, annak irodájában egy íróasztalon elhelyezi, és ezzel egy időben a megszüntetés szándékáról szóban is beszámol, a megszüntető jognyilatkozat közöltnek tekinthető. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
Részlet a válaszából: […] ...válaszban azt feltételezzük, hogy a kérdésben említett ügyvezető munkaviszonyban áll a munkáltató gazdasági társasággal. Ha a munkáltató ügyvezetője – annak ellenére, hogy erre többször is figyelmeztették – helyzetével visszaélve, a valóságtól eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Lemondás a felügyelőbizottsági tagságról a munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Október 1-jétől megszűnik a munkaviszonyom a társaságnál, ahol dolgozom, nyugdíjba vonulok. A munkavállalói felügyelőbizottsági tagságomról való lemondásomat elég a delegáló szervezet elnökének bejelentenem írásban?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésre kerül, jogosult lemondani a felügyelőbizottsági tagságáról is. Mivel a felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a felügyelőbizottsági tag lemondással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy Ön és munkáltatója között olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból megállapítható, hogy a munkabérét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének megbízása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése szerint vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. Ugyanezen jogszabály 21. §-ának (1) bekezdése vezetői megbízásnak minősíti a tagintézmény-vezetői és az intézményvezető-helyettesi megbízást is [összhangban a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdésével]. E rendelkezések alapján önkormányzat fenntartásában lévő óvoda tagóvoda-vezetője és intézményvezető-helyettese részére megbízást a képviselő-testület, a fenntartó vezetője (azaz az önkormányzat polgármestere) vagy megbízottja adhat. Ez alapján tehát van-e arra lehetőség, hogy a tagóvoda vezetőjét és intézményvezető-helyettesét az önkormányzat polgármestere vagy az általa megbízott személy nevezze ki? Továbbá: lehet-e maga az intézményvezető a polgármester által a megbízási jogkör gyakorlására feljogosított személy? Amennyiben igen, milyen módon szükséges ennek a dokumentálása önkormányzati fenntartású intézménynél? A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki." Helyes értelmezés alapján ez azt jelenti, hogy mind a tagóvoda-vezető, mind az intézményvezető-helyettes megbízása – amennyiben nincs kivételszabály – csak pályáztatás útján öt évre történhet, és arra kizárólag a képviselő-testület, a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...kivételes megbízási jogot tartalmaz a 24. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott esetekre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, és emiatt egy évre pályázat nélkül adják az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
1
46
47
48
96