952 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: Cégünknél minden telephelyvezető vezető állású munkavállaló, munkaszerződésük megfelel az Mt.-ben foglalt követelményeknek. Jár-e ezeknek a munkavállalóknak díjazás a túlórára? Álláspontunk szerint ez vezetőknél kizárt, és egyébként is kötetlen munkarendben dolgoznak. Mivel a telephelyen a túlórát ők jogosultak elrendelni, esetükben nem is volna olyan személy, aki szabályos túlóra-elrendelőt tudna aláírni. Helyes az álláspontunk?

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?

Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?

Kérdés: A szakszervezet székhelyére és a szakszervezeti elnök lakhelyére is megküldtük a hozzájárulást kérő levelet a munkaviszony-megszüntetéshez. Az elnöknek küldött levelet pár nappal korábban vették át, mint a székhelyre küldött levelet. Melyik kézbesítési időponttól kell számítani a válaszadási határidőt?

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?

Kérdés: Hegedűtanárként foglalkoztatnak egy alapfokú művészeti iskolában. Egy külföldi zenekarban dolgozó, fizetés nélküli szabadságon lévő kollégát helyettesítek már több mint hat éve. Öt évig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmaztak, egy éve óraadóként, megbízással. Meddig tarthat még ez a helyzet? Nincs olyan szabály, amely alapján a sok éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó személyt el kell bocsátani, és helyére mást kell felvenni? Remélhetem, hogy valaha véglegesítenek?

Kérdés: A cég egyik fióktelepén levő bolti egység értékesítésre kerül. Az értékesítés során a cég mint eladó és a vevő megállapodtak abban, hogy a vevő mint az egység új tulajdonosa tovább foglalkoztatja az egységvezetőt és a helyettest. Más munkavállalók azt kérik, hogy a munkáltató munkaviszonyukat mondja fel, és fizesse ki a járandóságaikat (végkielégítés stb.). Tekintettel arra, hogy a munkavállalók nem kívánnak az új tulajdonosnál munkát vállalni, a cég ugyanazon munkakörben ugyanazon munkabér fejében egy másik fióktelepen munkát ajánlott fel a munkavállalók részére, akik ezt a munkát sem kívánják elfogadni, és továbbra is kérik, hogy a munkáltató felmondással szüntesse meg a munkaviszonyukat. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi munkahelyük a lakóhelyükön van, a felajánlott bolti egység munkahely a cég másik fióktelepén található. Jogszerű-e a munkavállalók kérése ez esetben, nevezetesen a munkáltató részéről történő munkaviszony felmondása, végkielégítés kifizetése? Mi a teendő, amennyiben a munkaszerződés-módosítást a munkavállalók nem írják alá?

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?