Szabadság - kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató kötelezettsége a szabadság kiadása. Erre vonatkozóan az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 122. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a jogviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt - tanítás nélküli munkanapok

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságát általában a tanítási szünetekben kell kiadni, de szabadságuk nem "fedi le" a tanítási szünet teljes időtartamát. Vagyis a nyári szünet alatt is lehet a pedagógusnak munkavégzési kötelezettsége, ezek az ún. tanítás nélküli munkanapok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság - nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése az iskolák, óvodák nyári szünetére biztosít a pedagógusok, óvodapedagógusok számára többletszabadságot (ún. munkaköri pótszabadság), amikor amúgy sem volna mód a feladataik ellátására. A munkaköri pótszabadság egy része azonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a pedagógusnak két külön közalkalmazotti jogviszonya áll fenn egymással párhuzamosan, mindkettőben külön-külön megilleti a szabadság. A szabadság mértékét az Nkt. 64. §-a munkanapban határozza meg, teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Osztályfőnöki pótlék nyáron

Kérdés:

Az érettségik után osztályfőnöki megbízásomat visszavonhatják-e, elesem-e az osztályfőnöki pótléktól a nyári szünetre? A tanév ugyanis nem június 13-ig, hanem augusztus 1-jéig tart!

Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el. Az osztályfőnöki megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságának mértékére nézve a Kjt. mellett az Nkt. 64. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. A Kjt. 56. §-ának b) pontja alapján a közalkalmazottaknak az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság jár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság - a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az érintett dajkák közalkalmazottként vagy munkaviszonyban kerültek-e foglalkoztatásra. Ugyanakkor e tárgyban a két jogviszonyra azonos szabályok vonatkoznak, mivel a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Diák munkavállaló orvosi alkalmassága

Kérdés: A nyári szünet alatt egy gimnazista fiú pár hétig dolgozna egy utazási irodában. A szünidőben foglalkoztatott tanulónak kell-e munkaköri orvosi alkalmassági igazolás?
Részlet a válaszából: […] A 33/1998. NM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének aa) pontja szerint annak hatálya kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A munkáltatóval munkaszerződést kötő tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése

Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
Részlet a válaszából: […] A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének 12. pontjaalapján a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézménnyelnappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeliállampolgárnak a nappali tagozatos hallgatói jogviszony fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Munkabér visszafizetése - az időarányosnál több szabadság igénybevételekor

Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. a naptári évre határozza meg a rendes szabadságmértékét. Ahogyan az év közben kezdődő jogviszony esetében a szabadság arányosrésze illeti meg a közalkalmazottat, úgy a jogviszony év közbenimegszüntetésekor is a szabadság arányos része jár. Az arányosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
2