További foglalkoztatás vagy jogviszony-megszüntetés – a végkielégítés jogszerző ideje

Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] Az óvodai csoport indításának oktatásszakmai kérdésében javasoljuk az Oktatási és Családügyi Minisztériumot megkeresni. Munkajogi tekintetben, ha egy óvodai csoportot meghatározott ideig nem tudnak elindítani, azaz kevesebb munka van, lehetséges, hogy ne küldjék el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 76. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a szakképzési munkaszerződés célja a szakirányú oktatásban való részvételnek a duális képzőhelyen történő biztosítása. A 83. § (1) bekezdése fogalmazza meg a szakképzési munkaszerződés mibenlétét, azaz a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság – kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató kötelezettsége a szabadság kiadása. Erre vonatkozóan az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 122. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt – tanítás nélküli munkanapok

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságát általában a tanítási szünetekben kell kiadni, de szabadságuk nem "fedi le" a tanítási szünet teljes időtartamát. Vagyis a nyári szünet alatt is lehet a pedagógusnak munkavégzési kötelezettsége, ezek az ún. tanítás nélküli munkanapok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése az iskolák, óvodák nyári szünetére biztosít a pedagógusok, óvodapedagógusok számára többletszabadságot (ún. munkaköri pótszabadság), amikor amúgy sem volna mód a feladataik ellátására. A munkaköri pótszabadság egy része azonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a pedagógusnak két külön közalkalmazotti jogviszonya áll fenn egymással párhuzamosan, mindkettőben külön-külön megilleti a szabadság. A szabadság mértékét az Nkt. 64. §-a munkanapban határozza meg, teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Osztályfőnöki pótlék nyáron

Kérdés: Az érettségik után osztályfőnöki megbízásomat visszavonhatják-e, elesem-e az osztályfőnöki pótléktól a nyári szünetre? A tanév ugyanis nem június 13-ig, hanem augusztus 1-jéig tart!
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el. Az osztályfőnöki megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságának mértékére nézve a Kjt. mellett az Nkt. 64. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. A Kjt. 56. §-ának b) pontja alapján a közalkalmazottaknak az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság jár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az érintett dajkák közalkalmazottként vagy munkaviszonyban kerültek-e foglalkoztatásra. Ugyanakkor e tárgyban a két jogviszonyra azonos szabályok vonatkoznak, mivel a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:    

Diák munkavállaló orvosi alkalmassága

Kérdés: A nyári szünet alatt egy gimnazista fiú pár hétig dolgozna egy utazási irodában. A szünidőben foglalkoztatott tanulónak kell-e munkaköri orvosi alkalmassági igazolás?
Részlet a válaszából: […] A 33/1998. NM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének aa) pontja szerint annak hatálya kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A munkáltatóval munkaszerződést kötő tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
2