Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem tiltja, hogy egy vezető állású munkavállaló együtt foglalkoztatható legyen a hozzátartozójával. A törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok (Mt. 211. §) erre az esetre nem vonatkoznak. Így a vezető állású munkavállaló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)–(2) bek.].A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől általában eltérhet, a törvény kifejezetten felsorolja azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt: közös megegyezéssel nem lehet felmondani a munkaviszonyt, csupán megszüntetni. A közös megegyezés ugyanis a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatán, konszenzusán alapul, a felmondás viszont egyoldalú megszüntető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt megjegyezzük, amennyiben az Ön munkaviszonyára kollektív szerződés hatálya is kiterjed, elképzelhető, hogy az további olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a megválaszolandó kérdések tekintetében irányadók, és amelyeket értelemszerűen nem szabad figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Hozzátartozók kinevezése alá-fölé rendeltségi pozíciókba

Kérdés: A cég, ahol dolgozom, egy 20-25 fős társaság. Itt a társaságon belül dolgozik egy vezetőhelyettes, valamint az ő testvére mint dolgozó, valamint a testvére felesége mint dolgozó. Jelenleg folyamatban van a testvér feleségének kinevezése egyfajta vezetővé, mint a vezetőhelyettes alatt álló személy, de a testvér felett álló vezető. Nincs ebben valamiféle szabálytalanság, tekintve, hogy rajtuk kívül van a cégnél még vagy 20 dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Nincs, mivel a munkáltató azt a személyt és olyan pozícióba nevezi ki, akit és amilyenbe szeretne – ez a munkáltatói minőségből eredő jogosultsága. Ilyen szabály az állami feladatellátáshoz kötődő jogviszonyokra jellemző, így például a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Családban marad – közalkalmazotti hozzátartozói összeférhetetlenség

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazhatja-e közeli hozzátartozóját közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat

Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató olyan feladat elvégzésére utasíthatja a munkavállalót (közalkalmazottat), amely beletartozik a munkaszerződés (kinevezés) szerinti munkakörbe [Mt. 45. § (1) bek.]. Nem annak van jelentősége, hogy a munkaköri leírás kifejezetten tartalmazza-e az adott feladatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, annak a megítélése, hogy sikerrel járhat-e a perújítási kérelem, teljesen bizonyos választ nem adhatunk, ugyanakkor álláspontunk szerint erre viszonylag kevés esélyt látunk. A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.
1
37
38
39
96