Találati lista:
211. cikk / 313 Szociális munkás közalkalmazotti besorolása
Kérdés: Kolléganőmmel együtt szociális munkásként dolgozunk egy ápoló-gondozó otthonban. Alapvégzettségünket tekintve általános szociális munkás képesítéssel rendelkezünk, majd 2013-ban megszereztük az alapképzésre épülő szociális munka és szociális gazdaság mesterképzést az Egészségügyi Főiskolai Karon. 2013. február 8-án vehettük át az oklevelünket. Átsorolási kérelmünket azonban a fenntartó elutasította, arra való hivatkozással, hogy a régi képzési rendszerben szerzett egyetemi szociális munkás végzettséget elfogadták volna, de ezt nem veszik figyelembe. További hivatkozása az volt, hogy az 1/2000. SzCsM rendeletben előírt képesítési követelményekben nem szerepel ez a végzettség, így a mai napig nem történt meg az átsorolásunk. Ebben a kérdésben kérjük segítségüket és állásfoglalásukat.
212. cikk / 313 Rendkívüli munkavégzés megtagadhatósága, "cserébe" a ki nem fizetett pótlékért
Kérdés: Munkáltatóm hónapok óta nem fizeti ki a rendkívüli munkáért járó pótlékot. Júliusban még azt az ígéretet kaptuk, hogy legkésőbb a szeptemberi munkabérrel együtt, visszamenőleg is megkapjuk az elmaradt összeget. Ennek kifizetése azonban mind a mai napig nem történt meg. Megtagadhatom a további rendkívüli munkavégzést addig, amíg a munkáltató nem rendezi a tartozását?
213. cikk / 313 Közalkalmazottból munkavállaló – a jogviszonyváltás szabályai
Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy településünk önkormányzata a művelődési házban dolgozó közalkalmazottakat 2014-től egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-ben, munkaviszonyban szeretné tovább foglalkoztatni. A művelődési ház működtetését ez a nonprofit kft. fogja megkapni. Szeretnénk tudni, hogy alkalmazottainkat miről kell hivatalosan tájékoztatni, vagy mihez kell a hozzájárulásukat kérni az új munkaviszony létesítésével kapcsolatban?
214. cikk / 313 A munkakör határai
Kérdés: Miként lehet a munkakör határait meghatározni, illetve lehet-e kérni a munkavállalót, hogy a munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellássa?
215. cikk / 313 Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása
Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
216. cikk / 313 Magasabb fizetési osztályba sorolás feltétele közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazott joggal követelheti-e, hogy a másoddiploma megszerzését követően a munkáltató magasabb fizetési osztályba sorolja, jóllehet a jelenlegi munkaköri feladatainak ellátásához a megszerzett további végzettség nem szükséges? A tanulmányi szerződés átsorolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
217. cikk / 313 Levonás rokkantsági nyugdíjból
Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
218. cikk / 313 Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban
Kérdés: Előző munkahelyemen közel két éve felmondtak nekem. Ezt követően külföldre mentem dolgozni, és csak idén tavasszal jöttem haza. Ekkor szembesültem azzal, hogy a volt munkáltatóm végrehajtást kezdeményezett velem szemben a munkaviszony megszűnését megelőzően részemre állítólag jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt. A végrehajtási költség már majdnem akkora, mint a követelt összeg. Teljesen megdöbbentem, mert annak idején sem a felmondásban nem állt elő ilyen követeléssel, sem a kilépőpapírjaimon nem tüntetett fel tartozást. Bementem a bíróságra, és ott láttam, hogy a végrehajtást mindössze két felszólítás alapján indította, amit a külföldi munka miatt át sem vettem. Lehetséges végrehajtást indítani felszólítás alapján? Most, hogy folyik a végrehajtás, tehetek még valamit, mert nem tartom jogszerűnek a volt munkáltatóm követelését.
219. cikk / 313 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
220. cikk / 313 Pótlék megállapítása közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?
