345 talált cikk a végrehajtás kifejezésre

Kérdés: Kolléganőnk 2012 május-júniusában az alábbi OKJ-számú végzettségeket szerezte meg: 543430501005202 – Társadalombiztosítási ügyintéző; 353430501005201 – Bérügyintéző; 543430500000000 – Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó. Kérdésünk, hogy fenti OKJ-számú végzettségek alapján a Kjt. szabályait alapul véve besorolhatjuk-e E kategóriába, mivel a bérügyi szakelőadói végzettség emelt szintű képesítés?

Kérdés: Cégünk egyik korábbi munkavállalója 150 000 Ft összegű kárt okozott nekünk. Mi még a munkaviszonya megszűnése előtt adtunk neki egy írásbeli fizetési felszólítást, aminek a mintáját interneten találtuk. A volt munkavállalónk ennek ellenére nem fizette meg az okozott kárt. Úgy tudjuk, hogy a felszólításunk egy végrehajtható okirat, ha nem perelt be minket a munkavállaló. Abban kérjük segítségüket, hogy a felszólítást hogyan kell végrehajtatnunk jogszerűen?

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként – többek között – hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?

Kérdés: Munkaviszonyom jogellenes megszüntetése miatt pert indítottam a munkáltatómmal szemben, és kértem tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő elmaradt jövedelem részemre történő megítélését. Voltam jogi tanácsadáson is, ahol azt mondták, hogy nem megalapozott a keresetem, és valószínűleg pervesztes leszek, így a perköltség is engem fog terhelni. Pervesztesség esetén tényleg nekem kell fizetni akkor is, ha költségkedvezményben részesülök?

Kérdés: Költségvetési szerv engedélyezett létszámát, valamint a munkakörönkénti létszámokat hol kell feltüntetni? A 368/2011. Korm. rendelet 2015. január 1-jei módosításával az SzMSz-ben az engedélyezett létszámot már nem kell feltüntetni.

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?

Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?

Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.

Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?