Szabadságra való jogosultság és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján a munkáltató engedélye alapján mentesítenénk a munkavégzés alól egy köztisztviselőt 2015. szeptember 1-jétől 2016. február 29-ig, tehát 30 napot meghaladóan. A mentesülés időtartamára illetményre nem lesz jogosult. Mivel a távollét nem esik a Kttv. 100. §-ának hatálya alá, ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vagy annak első 30 napjára jogosult-e rendes szabadságra a Kttv. alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 100. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselőt a munkában nem töltött idő után mely esetekben illeti meg szabadság. A Kttv. 100. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a köztisztviselő részére szabadság jár minden olyan munkában nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.

Kormánytisztviselőt megillető védelem hozzátartozó ápolása esetén

Kérdés: Kormánytisztviselőként jelenleg beteg édesanyámat ápolom otthon. Utánanéztem, hogy ilyen helyzetben illet-e meg valamilyen védelem, és azt tapasztaltam, hogy a Kttv. 70. §-a és 71. §-a ellentmond egymásnak, ezért a két jogszabályhely értelmezésében kérem a segítségüket.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 70. §-ába 2015. április 15-ével új felmentési tilalmak kerültek. Ennek értelében a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt sem [Kttv. 70. § (1) bek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Köztisztviselő besorolása – a feladatkörhöz előírt képesítés a meghatározó

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 228. §-a alapján a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelően kell besorolni. A köztisztviselők besorolásakor eltérő rendelkezés hiányában – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Pedagógus szakmai gyakorlati idejének számítása

Kérdés: 1994-től a városi önkormányzatnál oktatási referensként álltam köztisztviselői jogviszonyban, pedagógus végzettségem alapján. Közreműködtem a fenntartói felügyeleti és a szakmai törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában. Tavaly kerültem át a szakszolgálati intézményhez. Pedagógus besorolásomhoz, a minősítő eljárásban való részvételemhez lenne szükségem ezeknek az időknek a szakmai gyakorlatként való figyelembevételére, amire tudtom szerint minisztériumi igazolás alapján van lehetőségem. Kérhetem-e az igazolás kiadását?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatként ismerendő el – többek között – a köznevelésért felelős miniszter igazolása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Pedagógus-portfólió feltöltésének időpontja

Kérdés: A 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-a szerint figyelembe kell venni a gyakornoki idő kikötésekor a korábban megszerzett szakmai gyakorlatot, és gyakornoki időként a két évből hátra lévő időt kell kikötni a kinevezésben. Ez a határozott időre alkalmazottak esetén akár a határozott idő lejárta is lehet. A minősítő vizsga szabályai nem változtak, fő szabályként a gyakornoki idő lejárta hónapjában kell minősítő vizsgát tennie a gyakornoknak. A 326/2013. Korm. rendelet 10. §-ának (10) bekezdése szerint a pedagógus minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor, a portfóliót pedig november 30-ig kell feltölteni az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe, és sikeres minősítés esetén a következő év január 1-jével kell a gyakornokot Pedagógus I. fokozatba sorolni. Az új szabályok ezekkel nem egyeztethetők össze, mivel például akinek 3 hónapja van hátra a két évből, és az még a tárgy­évben bekövetkezik, az nem a következő évben köteles minősítő vizsgát tenni, hanem még a tárgyévben a gyakornoki idő lejártakor, és a portfólió feltöltésére is csak egyetlen időpontot jelöl meg a jogszabály, mégpedig a november 30-át.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 326/2013. Korm. rendelet szabályai alapján a probléma valóban fennáll. A pedagógusminősítés elvben egy több évre kiterjedő folyamat, a jelentkezést és a portfólió feltöltését még a minősítés évét megelőző évben kell megtenni, a minősítés évében történik az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtaknak nincs akadálya, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltató megteheti, hogy a heti két pihenőnapot ne szombatra és vasárnapra ossza be, hanem szombat munkanap legyen, és helyette hétköznap legyen egy pihenőnap. A pihenőnapok beosztása szempontjából a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Vasárnapi munkavégzés – nem jár pótlék a cukrászdában

Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó kávézó-cukrászda vasárnapra beosztott alkalmazottainak jár-e 50% vasárnapi pótlék? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hetente 5 napot, napi 8 órát, heti 2 pihenőnappal, hétfőn zárva tartanak. Ugyanitt alkalmi munkavállaló szintén vasárnapi foglalkoztatása esetén jár-e 50% vasárnapi pótlék? Hogyan alakul a fenti két eset, ha az adott vasárnap munkaszüneti nap? A kávézó-cukrászda rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, ha igen, ezt a tényt mivel lehet, illetve mivel szükséges elfogadhatóan alátámasztani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) akkor jár, ha a munkavállaló munkavégzésre – rendes vagy rendkívüli munkaidőben – vasárnap kizárólag azért kötelezhető, mert– több műszakos tevékenység keretében,– készenléti jellegű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A készenlét – az ügyelet mellett – a rendes munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti. Ügyelet esetén a munkáltató, készenlét esetén a munkavállaló határozza meg a tartózkodás helyét. Az ügyelet otthonról nem teljesíthető, a lényege éppen az, hogy a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A műszakpótlék jogosultsági feltétele az, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Azaz a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Más munkavállalót megillető munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a jogalap nélkül felvett munkabért köteles visszafizetni a munkáltatónak. A munkáltató követelését bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.
1
…
95
96
97
…
174