1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: Egy pénzintézeti fiókban dolgozom, amit 2016. december 31-ével bezártak. Szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy változatlan feltételekkel folytathatom a munkát egy 20 km-re lévő fiókban. Két nap múlva azt mondták, hogy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak tovább. Szerződést még nem kaptam annak ellenére sem, hogy már többször kértem. Van-e arra határidő, hogy mennyi idővel hamarabb kell megkapnia a munkavállalónak az új szerződést? Közel 10 éve dolgozom ennél a pénzintézetnél határozatlan idejű szerződéssel. Ha nem írom alá az új szerződést, akkor automatikusan felmond a munkáltató? Ebben az esetben fizetnie kell végkielégítést, illetve felmentési időt?

Kérdés: A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes – eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli – megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással – amelyhez a "kiszervezés" történt – köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése – annak összes juttatásával – vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?

Kérdés: 6 órás munkaidőre, egy évben mennyi szabadság jár egy 58 éves munkavállalónak?

Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?

Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?

Kérdés: A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?

Kérdés: Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.

Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.

Kérdés: Most kaptam meg a munkaköri leírásomat, de itt dolgozom már pár éve. A papíron 2014-es dátum szerepel. Köteles vagyok aláírni? Ha nem írom alá, mi lesz a következménye?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 141-es számában megjelent 2794-es számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban az alábbiak merültek még fel: Jól értjük, hogy a régi Mt. alapján megkötött, de időközben a hatályos Mt. szerint módosított, illetve hatályosított munkaszerződésben alkalmazható az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése? A fix 2 hónapos felmondási idő kikötése esetén azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál hosszabb, a fix 2 hónap helyett az Mt. szerinti (2 hónapnál hosszabb) felmondási idő lesz irányadó, míg azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál rövidebb, a munkaszerződésben kikötött, fix 2 hónapos felmondási idő alkalmazandó? Jól értjük, hogy 90 napos vagy 90 napnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapos felmondási idő kikötésénél a válaszukban jelzett "probléma" – miszerint fix 2 hónapos felmondási idő munkaszerződésben történő kikötése esetén a munkáltatói felmondásos helyzetekben vannak olyan esetek, amikor a kikötés ellenére az Mt. szerinti felmondási idő lesz az irányadó – nem merül fel?