Részmunkaidő kikötése – csak közös megegyezéssel

Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltató a négyórás munkaviszony elfogadására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, ami napi nyolc órát jelent [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. Ettől eltérő mértékű munkaidő a felek közös megegyezését igényli, és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon

Kérdés: Hotelben dolgozom recepciósként, papíron nyolcórás munkarendben, valójában tizenkét órás műszakokban. A felettesem a pihenőnapomon be akar hívni dolgozni, de nem az én munkakörömben (az étteremben kellene felszolgálnom). Kötelezhet-e erre a túlmunkára? Ez nem fog megjelenni a fizetési papíromon, de ha rajta lenne, hány százalékkal kellene többet fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha Ön a heti pihenőnapján dolgozik, az a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzést jelent, amelyért az alapbéren felül annak 100%-ának megfelelő bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Munkabérelőlegből eredő követelés levonása a munkabérből

Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkabérből való levonásnak négy esetben van helye:a) jogszabály alapján;b) végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig;c) a munkavállaló hozzájárulása alapján, ha az a munkáltató követelését elégíti ki, de szintén csak a levonásmentes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Teljesítménykövetelmény megállapítása megváltozott munkaképességű munkavállalóknak

Kérdés: Akkreditált munkahelyen dolgozom, megváltozott munkaképességűként. A fizetésünk órabérben van meghatározva, viszont elvárják a 100%-os normát vagy még többet, amit nem tudjuk, hogyan állapítanak meg. Egészséges embernek is sok. Lehetséges rokkant embereket normában dolgoztatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Késedelmes bérkifizetés jogkövetkezménye

Kérdés: Ha a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor az kötelezettségszegésnek vagy szerződésszegésnek minősül-e? Pontosabban a fizetéseket nem a szerződésben foglaltak szerint adja, 10-e a határidő, ennek ellenére a munkáltató mindig késve és két részletben fizeti ki a béreket. Felmerülhet-e a sikkasztás gyanúja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkabér fizetése a foglalkoztatás mellett a munkáltató főkötelezettsége [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.], és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Másodállás autószerelőként

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ún. másodálláson a munkavállaló fennálló munkaviszonyához képest további munkaviszony létesítését értjük. Az is elképzelhető, hogy egy munkavállaló egyéni vállalkozóként kíván dolgozni a munkaviszonya mellett. Általában megállapítható: a szerződéses szabadság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Munkaszerződés-módosítás a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A CSED folyósítása alatt lehet módosítani a munkaszerződésemet határozatlan időből határozottra? Ha igen, engem ez azonkívül, hogy a 3 év letelte után (CSED, GYED, GYES után) már nem lesz munkahelyem, a munkaviszony fennállása alatt érinthet hátrányosan (pl. az ellátások szempontjából)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel bármikor, így a kérdés szerinti fizetés nélküli szabadság alatt is írásban módosíthatják (Mt. 58. §). Ezért nincs törvényi akadálya, hogy a munkáltatójával megállapodva az Ön határozatlan időre szóló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Munkaidőhiány a munkáltató által kiadott feladat teljesítéséhez

Kérdés: Kaptam egy feladatot a munkahelyemen a munkámmal kapcsolatban, de nem sikerült teljesítenem, mert nem fért bele a munkaidőmbe. Akkor nem ellenőrizték, de most utólag fegyelmit akarnak adni. Megtehetik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezze [Mt. 52. § (1) bek. c) pont]. Így Ön köteles eleget tenni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Határozott idejű munkaviszony megszűnése betegség miatti keresőképtelenség alatt

Kérdés: 2016. november 21-én létrejött köztem és egy közvetítő cég között egy határozott idejű munkaszerződés, mely december 15-ig szólt. Táppénzre kényszerültem menni, mert nagyon nagy a fizikai megterhelés, amiről előtte nem tájékoztattak. Próbáltam helytállni, de az egészségem nem bírta. 2016. december 15-ével így is megszűnt a munkaviszonyom, vagy csak a táppénz leteltével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A határozott idejű munkaviszony – külön munkáltatói intézkedés nélkül – megszűnik a határozott idő lejártával [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Ennek tényét nem befolyásolja az sem, ha Ön a betegszabadságát tölti, vagy betegség miatti keresőképtelensége folytán...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
1
…
63
64
65
…
174