Munkahely címének megváltozásához kapcsolódó munkáltatói teendő

Kérdés: Vállalatunk egyik telephelyének utcaneve megváltozik. A telephelyen foglalkoztatott nagy létszámú munkavállaló munkaszerződésén ezt a változást értelemszerűen át kell vezetni (utcaszinten van megjelölve a munkavégzési helyük). Jól gondoljuk, hogy a közterület nevének megváltozása a munkaszerződéseken egyoldalúan is átvezethető? Ha igen, elégséges-e a változás átvezetéséről egyoldalú munkáltatói intézkedés formájában tájékoztatni a munkavállalókat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A telephely címének módosulása esetén – ha kizárólag az utcanév változik meg –, a telephely azonban ugyanaz marad, nincs szükség a munkaszerződés módosítására. Ebben az esetben a munkaszerződés tartalma ugyanis a felek akaratán kívül álló objektív ok folytán módosul....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Végkielégítésre való jogosultság rokkantsági ellátás esetén

Kérdés: Leszázalékoltak a C2 kategóriában (az egészségügyi állapotom 50%), rokkantsági ellátásra vagyok jogosult (egyelőre táppénzt kapok). Felmondásom esetén jár-e számomra a végkielégítés? 21 éve vagyok a jelenlegi cégemnél.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha Ön szünteti meg felmondással a munkaviszonyát – kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában –, nem jogosult végkielégítésre. Ha a munkáltató mond fel, a 21 éve fennálló munkaviszonyra tekintettel általános szabály szerint öthavi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Munkavállaló jogellenes azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Mit tehetünk, ha az évek óta nálunk dolgozó munkavállalónk arra hivatkozva mondta fel azonnali hatállyal a határozatlan idejű munkaviszonyát, hogy egy jobban fizető állást ajánlottak neki másutt, amit nem utasíthatott vissza? Mivel nem szeretnénk, hogy az ilyen típusú felmondások rendszeresek legyenek cégünknél, szeretnénk a munkavállaló – megítélésünk szerint jogellenes – kilépését szankcionálni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló – a próbaidő tartamától eltekintve – azonnali hatályú felmondással egyoldalúan csak abban az esetben szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkáltató– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Munkavállalói felmondás "elfogadása"

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló indokolás nélkül bármikor megszüntetheti felmondással [Mt. 67. § (1) bek.]. Mivel a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles lett volna átvenni a munkavállaló férje által átadni kívánt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén

Kérdés: Telephelyünket egy új cég üzemelteti tovább a jövőben. A munkáltatóm közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyomat, az ajánlata szerint mindazokat a juttatásokat kifizeti, ami munkáltatói felmondás esetén járna számomra. Köteles vagyok aláírni a közös megegyezést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet az állásfoglalásából: […] A távolléti díj három rész összegéb ő l áll: alapbérrészb ő l, teljesítménybérrészb ő l és bérpótlékrészb ő l [Mt. 148. § (1) bek.]. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a munkavállaló munkaszerz ő dése szerint tisztán teljesítménybérben dolgozik-e (azaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.

Munkaszüneti napra járó távolléti díj

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaid ő re, amennyiben a teljesítend ő munkaid ő az általános munkarend szerinti munkanapra es ő munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha tehát a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.
Kapcsolódó címkék:    

Föld alatt dolgozók pótszabadsága

Kérdés: Egy cukrászda alagsorában dolgozom kb. nyolc éve, egyértelműen a föld alatt. Jár-e nekem a föld alatti munkavégzéssel járó évi öt nap pótszabadság?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelm ű , hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.

Vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés a kiskereskedelemben

Kérdés: Végezhet-e munkát a kft. alkalmazottja élelmiszer-, illetve vegyes kiskereskedelmi üzletben munkaszüneti napon és vasárnap?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. pontosan meghatározza, hogy mely esetekben osztható be munkaid ő a munkavállalónak vasárnapra és munkaszüneti napra. Ezek közül több is vonatkozhat a kérdés szerinti munkáltatókra. Vasárnapra rendes munkaid ő a rendeltetése folytán e napon is m ű köd ő munkáltatónál...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.

Szervizdíj az alapbér részeként

Kérdés: Az étteremben, ahol dolgozom, a vendégek részére szervizdíj kerül felszámításra, amelyet az esetleges borravalóval együtt a munkáltató feloszt a műszak között. Az így felosztott összeget a zárás során levonja a havi nettó alapbéremből (ha többet kapok a béremnél, akkor azt persze megtarthatom). Jogosan teszi ezt a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerz ő désben a munkavállalónak és a munkáltatónak meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében [Mt. 45. § (1) bek.]. A munkavállaló munkabérére vonatkozó igényér ő l egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le [Mt. 163. § (1) bek.]. A munkavállaló részére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
54
55
56
…
174