1739 cikk rendezése:
1491. cikk / 1739 Dohányzási idő
Kérdés: Ledolgoztathatja-e a dohányzási időt a munkavállalókkal a munkáltató?
1492. cikk / 1739 Munkaidő-beosztás hiánya
Kérdés: Mit jelent az, hogy a munkavállaló munkaideje nincs beosztva? A munkaidő-beosztás hiányában történő bérfizetési és elszámolási szabályokat több helyen említi a törvény, például szabadságnál is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles beosztani a munkaidőt? Ha ez így van, akkor munkaidő-beosztás hiányában milyen munkabért kell fizetni a munkavállalónak?
1493. cikk / 1739 Közvállalat – a rövidebb teljes napi munkaidő kizárása
Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?
1494. cikk / 1739 Osztószám a távolléti díj megállapításakor
Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?
1495. cikk / 1739 Műszakpótlékra való jogosultság meghatározása
Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság megállapításánál csak a ténylegesen ledolgozott napokat kell vizsgálni, vagy a beosztás szerinti munkanapokat, amikor a munkanapok egyharmadánál kell meghatározni a munkaidő kezdő időpontját?
1496. cikk / 1739 Azonnali hatályú felmondás kismamának
Kérdés: GYES-en lévő kismama dolgozónk ősszel, gyermeke kétéves korában akar visszajönni dolgozni. Azonban kiderült, hogy szülése előtt, gondatlan munkájával a cégnek komoly anyagi károkat okozott, melyre most derült fény. Mikor és milyen módon lehet neki felmondani?
1497. cikk / 1739 Képesítési feltétel munkáltatói előírása
Kérdés: Kötelezhető-e egy munkavállaló arra (és lehet-e felmondási indok és milyen esetekben), hogy egyik napról a másikra rendelkezzen bizonyos készséggel, pl. nyelvtudás vagy szakmai fokozat?
1498. cikk / 1739 Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
1499. cikk / 1739 Gyermek utáni pótszabadság elvált szülők esetében
Kérdés: Elvált apuka munkavállalónk a láthatásra kéthetente hétvégén jogosult. Jár-e neki gyermek utáni szabadság? Igénybe veheti-e a gyermek után járó adókedvezményt, ha a volt feleség lenyilatkozza, hogy ő nem veszi igénybe? A gyermek után járó szabadságról a munkáltató köteles mindenkit nyilatkoztatni és tájékoztatni, vagy amennyiben a munkavállaló igényt tart rá, neki kell azt a munkáltatója felé jeleznie?
1500. cikk / 1739 Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége
Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyonőrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?
