Havibér elszámolása

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben foglalkoztatott, havibéres munka­vállalónak minden hónapban a havibére jár, a ténylegesen ledolgozott óráktól, illetve a heti pihenőnapok számától függetlenül. A munkaidőkeret a munkaidő mértékére vonatkozó szabály, amely azt teszi lehetővé, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Szabadság kiadása – részletkérdések

Kérdés: A szabadság kiadása során a munkavállaló által kivehető hét munkanap szabadság kettőnél több részletben kiadható-e, ha igen, akkor milyen feltételekkel? A munkáltató által kiadandó tizennégy nap összefüggő szabadság kötelezően kiadandó-e? Kizárólag megállapodással lehet ettől eltérni? Ha igen, mit kell tartalmaznia egy ilyen megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Kötelező orvosi vizsgálat – a további beutalások

Kérdés: A dolgozó megjelent az üzemorvosnál az előírt kötelező orvosi vizsgálatra. Erre az Mt. 146. §-a szerint távolléti díj jár. Az üzemorvos beutalta további vizsgálatokra, vérvétel, ultrahang stb., mely vizsgálatok miatt további egy napon nem tudott megjelenni munkahelyén. A további beutaláson alapuló vizsgálatok is a kötelező orvosi vizsgálat körébe tartoznak, és ezért fizetett távolléti díj jár a dolgozónak, vagy nemleges válasz esetén az éves szabadságából kell kiírnia egy napot?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munka­végzési kötelezettségének teljesítése alól a kötelező orvosi vizsgálata tartamára [Mt. 55. § (1) bek. c) pont]. A kötelező orvosi vizsgálat időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkabér utalvány formájában

Kérdés: Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 42. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni, és munkabért fizetni. A 154. § (1)–(2) bekezdése pedig azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása

Kérdés: Októberben négyhavi határozott időtartamra felvettünk egy munkavállalót. 2013. február 28-án telt le a határozott idejű munkaszerződése. Erről azonban sajnos megfeledkeztünk, és a munka­vállaló a tudtunkkal még március 1-jén is dolgozott. A következő héten továbbra is fel akarta venni a munkát. Amikor jeleztük neki, hogy letelt a határozott idő, akkor azt mondta, hogy törvény alapján a munkaviszonya határozatlan idejűvé alakult, ezért kötelesek vagyunk foglalkoztatni. Mi ilyen szabályt nem találtunk az új Mt.-ben. Valóban átalakult határozatlan idejűvé a munkaviszony, és jelenleg is fennáll?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. valóban kimondta, hogy a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Cégcsoportunknál élve az új Mt. adta lehetőséggel, két cég mint munkáltató létesítene munkaviszonyt a munkavállalóval egy munkaszerződésben. Azt azonban meg szeretnénk oldani, hogy ne szűnjön meg a munkaviszony, ha esetleg valamely cégcsoporti tag megszűnik, a munkavállaló pedig a megmaradó tagnál tovább tudja folytatni a munkát. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy több munkáltató és egy munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodjon meg [Mt. 195. § (1) bek.]. Ugyanakkor ilyen atipikus szerződés esetére a törvény azt is rögzíti, hogy a munkaviszony a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkabér – ki kell egészíteni a minimálbérre?

Kérdés: Úgy értesültem, hogy amennyiben a munka­vállaló havibére a minimálbér, és a távolléti díj számítása során a havi kifizetésre kerülő munkabére a minimálbér alatt lenne, akkor a bérét ki kell egészíteni a minimálbér erejéig. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.]. Egyetlen jogszabály sem mondja ki ugyanakkor azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Vezetői feladatok átmeneti ellátása

Kérdés: Cégünknél évek óta bevett gyakorlat volt, hogy ha egy vezető állása megüresedett, akkor a tulajdonosi döntés meghozataláig, illetve azért is, hogy kipróbáljuk a potenciális utódokat, egy alacsonyabb vezető beosztású munkavállalót bíztunk meg a szervezeti egység vezetésével. Ezért – visszavonásig – vezetői pótlékot fizettünk neki, munkáltatói mérlegelés alapján. Folytatható-e ez a gyakorlat az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A leírt munkáltatói gyakorlat lényege a régi Mt. szabályai alapján az, hogy a munkáltató egyoldalú, mérlegelésen alapuló döntése alapján került sor a feladatok módosítására, amelynek jogi formája az átirányítás. Ez a szabály [83/A. § (5)–(7) bekezdés] írta elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Bérpótlékra való jogosultság

Kérdés: A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint távolléti díj jár a munkavállalónak óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [146. § (3) bek. d) pont]. Tehát a munkaszüneti napra csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Vasárnapi munkavégzés vezető esetén

Kérdés: Cégünk tevékenysége folytán elengedhetetlen, hogy az ügyvezető vasárnaponként is munkát végezzen. Köthetünk-e a leendő ügyvezetővel olyan munkaszerződést, hogy minden vasárnap köteles 8-16 óra között munkát végezni, és ezért külön díjazás nem illeti meg? Azt olvastuk, hogy a vasárnapi munkavégzésre a törvény csak korlátozott lehetőségeket ad.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban rögzíti, hogy vasárnapra rendes munka­időben csak mely esetekben osztható be a munkavállaló [Mt. 101. § (1) bek.]. Ugyanakkor az ügyvezető a munkáltató vezetőjének minősül, munkarendje a törvény erejénél fogva kötetlennek tekintendő [Mt. 209. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
148
149
150
174