1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?

Kérdés: 2014. december 19-én munkaszerződést kötöttünk egy új munkavállalóval 2015. január 5-i munkaviszonykezdettel. A munkaszerződésben minimálbért határoztunk meg, a 2014-es szabályok szerint havi 101 500 Ft-ot. 2015-re azonban az év végén, de már a munkaszerződés megkötése után magasabb minimálbért határoztak meg. Ennek megfelelően módosítanunk kell a munkaszerződést, vagy mivel 2014-ben kötöttük, maradhat a korábbi díjazás?

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?

Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?

Kérdés: Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?

Kérdés: Az Mt. 87. §-a meghatározza a munkanap és a munkahét fogalmát, és azt, hogy mikor van lehetőség ezeket a naptári naptól és naptári héttől eltérően értelmezni: alapvetően akkor, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezt hogy kell érteni olyan esetben, mikor nem egy szokásos több műszakos munkarendről van szó, tehát nem mindig nyúlik át a következő naptári napra a munkaidő, csak alkalomszerűen? Tehát milyen gyakoriság az elvárt ahhoz, hogy már "naptári napon átnyúló" munkaidőről beszéljünk? A konkrét esetben a munkáltató egy sportcsarnokot üzemeltet, ahol hétvégén rendszerint, illetve esetenként hétközben is rendezvények vannak, amiket ki kell szolgálni, és utána rendezni kell a helyszínt. Emiatt ezekre a napokra egyes munkavállalók beosztása úgy van meghatározva, hogy éjfél után végeznek; viszont a rendezvénnyel nem érintett napokon 22-ig tart a munkaidejük. Tehát lehet olyan hét, amikor az adott munkavállaló például csak egy nap végezne éjfél után a beosztása szerint. Ilyen esetben mondhatja azt a munkáltató az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy nála a munkahét nem a naptári hetet jelenti, hanem a sport-, kulturális és egyéb rendezvények megfelelő színvonalú kiszolgálása miatt például kedd 6 órától a következő hét kedd 6 óráig tart?

Kérdés: Masszázsszalonunkban az utóbbi időben több törülköző is eltűnt, amit a készletek leltározásakor vettünk észre. Azt gyanítjuk, hogy valamelyik masszőrünk vitte haza a cég tulajdonában álló törülközőket. Szeretnénk kivizsgálni az ügyet. Minden masszőr munkaviszonyban áll nálunk. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy valamelyik kolléga vitte el a törülközőket, akkor tudunk vele szemben leltárfelelősséget érvényesíteni? Ha nem, hogyan tudjuk felelősségre vonni?