Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott munkahét tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Naptári napon átnyúló munkanap és munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél a termelésben dolgozókat három műszakban (06-14 óra, 14-22 óra, 22-06 óra), hétfőtől péntekig, napi 8 órában foglalkoztatjuk. Esetenként azonban nem hétfőn reggel 6 órakor indítjuk a munkahetet, hanem vasárnap este 22 órakor. Ennek szükségességéről szerdai napokon döntenek a vezetők, és a vasárnapi kezdést is ekkor közöljük a dolgozókkal, a helyben szokásos módon. Ezen a héten a vasárnap március 15-ére, munkaszüneti napra esett, és szerdán a munkahét vasárnap esti indításáról döntöttek. A hétfő reggeli 6 órás kezdéssel a március 15-ei munkaszüneti nap vasárnap reggel 6 órától hétfőn reggel 6 óráig tartana, ha jól gondolom, tehát a 15-én vasárnap este 22 órától hétfő reggel 6 óráig történő munkavégzés munkaszüneti napi munkavégzést valósítana meg. Azzal, hogy szerdán az érintett műszakra vonatkozóan közöltük a munkaidő-beosztás módosítását (tehát, hogy nem 16-án, hétfőn 22 órakor, hanem 15-én, vasárnap 22 órakor kezdenek), elkerültük, hogy munkaszüneti napi munkavégzés történjen? Az a vasárnapi 2 óra már hétfői munkanapi munkavégzésnek tekinthető, és nem kell munkaszüneti napi pótlékot fizetnünk rá? Megjegyzem, hogy vasárnap esti kezdés esetén mindig fizetünk 8 órára járó vasárnapi pótlékot.
Részlet a válaszból: […]tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Tehát, nincs akadálya, hogy a vasárnap 22.00-tól hétfő 6.00-ig tartó műszakot a munkáltató a hétfői munkanapnak tekintse, ha a munkáltató döntése alapján munkanapnak - a naptártól eltérve - a 22.00-tól 22.00-ig tartó, 24 órás időszak számít. Ez természetesen "dominóelvszerűen" kihat a következő napokra is, azaz ebben a példában a vasárnapi nap (egyben március 15. miatt munkaszüneti nap) szombat 22.00-tól vasárnap 22.00-ig tart. Ebben az esetben a vasárnap 22-től hétfő reggel 6 óráig tartó műszak nem esik a munkaszüneti napra, ezért nem jár a munkaszüneti napi pótlék sem. A törvény ennek kapcsán előírja, hogy a naptártól való eltérés során a 7.00 és 22.00 óra közötti időtartamnak mindenképpen egybe kell esnie[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3873
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Munkahét kezdete a naptári hét közepén

Kérdés: A termelési rendünk miatt csütörtökönként érkezik meg a következő hetekre vonatkozó termelési igény, és ehhez szeretnénk igazítani a munkaidő-beosztásokat is. Van arra lehetőség, hogy csütörtökön közöljük a munkavállalókkal a következő hét csütörtökkel kezdődő munkaidő-beosztásukat? Ez egyben azzal is járna, hogy az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti (munka)hetük teljesen eltérne a naptári héttől. Lehetséges ez?
Részlet a válaszból: […]este 22 óra közötti tartamot mindenképpen a heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Ebből következően a munkajogi munkanap valamikor 22 óra után, de még 7 óra előtt kezdődhet el; egyéb esetben ugyanis nem teljesülne a pihenőnapra, munkaszüneti napra előírt feltétel. Ezen belül a munkanap pontos kezdetét a munkáltató maga határozhatja meg.A munkavállaló (munka)hete sokban igazodik a munkanap meghatározásához; általában naptári héttel azonos, de ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, akkor a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra [Mt. 87. § (3) bek.]. A törvény nem írja elő, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2474
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Munkanap és hét fogalma - eltérés a naptártól

Kérdés: Az Mt. 87. §-a meghatározza a munkanap és a munkahét fogalmát, és azt, hogy mikor van lehetőség ezeket a naptári naptól és naptári héttől eltérően értelmezni: alapvetően akkor, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezt hogy kell érteni olyan esetben, mikor nem egy szokásos több műszakos munkarendről van szó, tehát nem mindig nyúlik át a következő naptári napra a munkaidő, csak alkalomszerűen? Tehát milyen gyakoriság az elvárt ahhoz, hogy már "naptári napon átnyúló" munkaidőről beszéljünk? A konkrét esetben a munkáltató egy sportcsarnokot üzemeltet, ahol hétvégén rendszerint, illetve esetenként hétközben is rendezvények vannak, amiket ki kell szolgálni, és utána rendezni kell a helyszínt. Emiatt ezekre a napokra egyes munkavállalók beosztása úgy van meghatározva, hogy éjfél után végeznek; viszont a rendezvénnyel nem érintett napokon 22-ig tart a munkaidejük. Tehát lehet olyan hét, amikor az adott munkavállaló például csak egy nap végezne éjfél után a beosztása szerint. Ilyen esetben mondhatja azt a munkáltató az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy nála a munkahét nem a naptári hetet jelenti, hanem a sport-, kulturális és egyéb rendezvények megfelelő színvonalú kiszolgálása miatt például kedd 6 órától a következő hét kedd 6 óráig tart?
Részlet a válaszból: […]tartamot heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni. A naptártól a hét értelmezésénél is el lehet térni. A hét fogalma alatt tehát a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli százhatvannyolc óra is érthető, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik (Mt. 87. §).Az idézett rendelkezés nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy a naptártól eltérő munkanap, illetve hét fogalomhoz minden egyes beosztás szerinti munkanapon feltétel lenne a napi munkaidő más naptári napon kezdődése és véget érése. Ez amúgy is rendkívül ritka lenne, kizárólag az állandó éjszakai műszakban dolgozó munkavállalók esetén valósulna meg. Ebből következően véleményünk szerint a szabály minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2241
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,