Gépjárművezetők pihenőideje és rendkívüli munkaideje

Kérdés: Szállítmányozó cégünknél négyhavi munka­időkeretben foglalkoztatott sofőrök esetében 2012. július 1-jétől milyen szabályokat kell alkalmazni a munkaközi szünetekre? Esetükben a sofőrök 4,5 óra vezetési idő után járó 45 perc munkaközi szünete elszámolandó, vagy nem fizetettként kezelendő? A 45 perc kötelező munkaközi szünetre való jogosultság megállapításánál kifejezetten csak a vezetési időt kell nézni, vagy az autó reggeli indulását és hazaérkezését, amiben a vezetésen kívül a sofőrök pakolnak, várakoznak stb.? A négyhavi munkaidőkeret ledolgoztatható óraszámánál a 8 óra munkavégzés és a munkanapok szorzatával számolunk, vagy a 45 percekkel növelt óraszám és a munkanapok szorzatával? Eddig négy­havi keretet alkalmaztunk: januártól áprilisig, májustól augusztusig, de a cég döntése alapján hathavi keretre térünk át, tehát a jelenlegi keret szeptembertől februárig tart. Ebben az esetben hogy történik az éves túlóramaximum figyelembevétele? Januártól augusztusig elszámolható az egész éves 225 óra, majd 2013 terhére számolandó a következő keret túlóráinak száma?
Részlet a válaszából: […] A gépjárművezetők munkaidejére az új Mt.-ben foglaltak mellett a Kkt. szabályai az irányadók [Kkt. 18/A. § (1) bek.]. Az Mt. szerint munkaidőnek tekintendő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Munkaidő-beosztás meghatározása

Kérdés: A helyi uszoda és sportcsarnok működtetését végző cég dolgozói esetében van-e lehetőség arra, hogy mivel sok esetben kiszámíthatatlan a munkavégzés ideje, a vezető saját hatáskörben eldöntve, aznapra vonatkozóan utasítsa a dolgozókat a munkavégzésre, a túlórára vagy esetleg épp a dolgozók hazaküldésére? Például alapesetben három úszómester tartózkodik nyáron a strand területén. Ha aznap esik az eső, akkor van-e megoldás arra, hogy aznap hazaküldje a felesleges egy vagy két úszómestert? Sokszor rendezvényeket is tartanak a sportcsarnokban, és nem mindig lehet a rendezvény végét kiszámítani. Van-e megoldás arra, hogy rendezvény esetén annak a végén legyenek a takarítók behívva a munka elvégzésére, akkor is, ha így este 8 vagy épp este 11 óra lesz a munkakezdési idő? Ez esetben hogyan lehet megoldani a törvényben előírt, előre történő tájékoztatást a dolgozó felé?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 97. § (4)–(5) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ettől eltérően, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munkaidő – a bérpótlék elszámolása

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a munkavállaló több órát teljesít a négyhavi munkaidőkeret tartama alatt, mint amennyi beosztható lenne. A munkaidőkereten felül végzett órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek [új Mt. 107. § b) pont], amelyért a munkavállalónak 50%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munkavégzés: pótlék helyett átalány

Kérdés: Korábban volt lehetőség túlórapótlék-átalány meghatározására. Mi lett a sorsa? Az új Mt. szerint is van-e, vagy ha nincs, akkor mit lehet helyette alkalmazni? (Például a gépkocsivezetők és a pihenőidő viszonylatában.) Az utazó munkavállalókra még mindig a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...havi átalányt állapíthatnak meg [új Mt. 145. § (2) bek.]. A törvény a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó pótlék ("túlórapótlék") helyett is lehetővé teszi az átalány megállapítását. A hatályba léptető szabályok szerint 2013. június 30-áig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Készenlét vagy rendkívüli munkaidő

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a kérdésben jelzett speciális esetekben a munkavállalót rendkívüli munkaidőre vegyék igénybe. Természetesen be kell tartani az erre vonatkozó törvényi szabályokat, így például a rendkívüli munkaidő mértéke nem haladhatja meg 2012-ben a 225 órát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Vasárnapi és a rendkívüli munkaidő pótléka

Kérdés: Cégünk több műszakos munkarendben foglalkoztat dolgozókat, a profilunk kereskedelmi tevékenység. A törvény szerint vagy azonfelüli (azaz többlet-) díjazást adunk akkor, amikor a vállalatnál a vasárnapon végzett rendkívüli munkavégzés idejére vasárnapi pótlékot és túlórapótlékot is fizetünk, vagy ha vasárnap valaki túlórázik, akkor a túlóra idejére nem jár vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...megköveteltnél,hiszen a rendkívüli munkaidő pótléka eleve nem járhat a munkavállalónak, habeosztás szerinti munkaidejében (nem túlórázva) dolgozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bek.]. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés

Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?
Részlet a válaszából: […]  Jól olvasták az új Mt. 143. § (1) bekezdését, ugyanis azérintett törvényhely szerint a munkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása alapján – ötven százalék bérpótlék vagyszabadidő jár – a munkaidő-beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Műszakpótlék és rendkívüli munkáért járó pótlék párhuzamos fizetése

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom egy cégnél. Kérdésem, ha 18-tól 06 óráig végzek munkát hétköznap, akkor 18 és 22 óra között jár-e a délutános műszakpótlék és a túlórapótlék együtt is, vagy csak az egyik? Ha hétvégén is 18-22 óra között dolgozom, akkor ez hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 146. §-a alapján műszakpótlék akkor jár, ha amunkavállaló több műszakos munkarendben dolgozik, ekkor a délutáni műszakbantörténő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15% (megszakítás nélkülimunkarend esetén 20%), az éjszakai műszakban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
1
18
19
20
25