574 cikk rendezése:
401. cikk / 574 Szabadság és fizetés nélküli szabadság – kiadási sorrend
Kérdés: Márciustól fog nálunk dolgozni egy fiatal kolléga részmunkaidőben, heti 8 órás munkaviszonyban. Januárban múlt el 18 éves, de még gimnáziumba jár, nappali tagozatos. Hány nap szabadság jár a fiatalembernek? A félév végén lesznek az érettségi vizsgái, amelyre fizetés nélküli szabadságot szeretne. Úgy tudom, hogy ha valakinek még van szabadsága, akkor nem kérhet fizetés nélküli szabadságot a tanulmányai miatt sem. Hol találom ezt leírva a törvényben?
402. cikk / 574 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak. Az augusztusi törvénymódosítás alapján a betegszabadság nem órában, hanem munkanapban lesz kiadva részükre. Mi a helyzet a betegszabadság kiadását követő keresőképtelenséggel? Ilyenkor ezeket a távolléteket is napban kell figyelembe vennünk és elszámolnunk?
403. cikk / 574 Munkaidőkeret meghosszabbításának tilalma
Kérdés: Nemrég olvastam egy kiadványban, hogy a munkaidőkeret meghosszabbítható; ugyanakkor több előadáson ezzel ellentétes álláspontokat is hallottam. Kérem szíves véleményüket a kérdésben!
404. cikk / 574 Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása és a munkaidőkeret vége
Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állásidőt elszámolni, minek a figyelembevételével?
405. cikk / 574 Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén
Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
406. cikk / 574 Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
407. cikk / 574 Munkaszüneti napi pihenőnap megszakítás nélküli tevékenységben
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál megszakítás nélküli munkarendben (24/72, 12/24) foglalkoztatott közalkalmazott nem volt beosztva munkaszüneti (fizetett ünnep) napon, mert pihenőidejét töltötte. Ebben az esetben a fizetett ünnep miatt (amit nem a munkahelyén és nem munkával töltött el) jár-e szabadnap vagy valamilyen juttatás?
408. cikk / 574 Havibér kifizetése munkaidőkeretben
Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?
409. cikk / 574 Rendkívüli munkaidő különböző jogcímen
Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?
410. cikk / 574 Kötetlen munkarend nem alkalmazható a zenekarban
Kérdés: Zenekarunk – előadásnapokat kivéve – délelőtt 9-13 óráig próbál, egyébként zenészeink otthon gyakorolnak, és csak az esti előadás kezdete előtt egy órával érnek be a koncert helyszínére. Vitánk támadt a szakszervezettel a tekintetben, hogy a zenekar művészei kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók-e. Álláspontunk szerint ennek 2014. január 1-jétől nem lesz akadálya, mivel akkortól a törvény feltételként nem írja elő, hogy az előadások és a próbák együttes időtartama ne haladja meg a munkaidő felét.
