Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma

Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?
Részlet a válaszából: […] Az azonnali hatályú felmondást is – mint valamennyi munkaviszony-megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot – írásba kell foglalni. Ez alól kivételt nem határoz meg az Mt. Az azonnali hatályú felmondást a munka­adó indokolni köteles, minderre akkor van módja, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem írja elő, hogy a tanulmányi szerződés önmagában azt jelentené, hogy a vizsgákra, konzultációkra kötelezően el kell engedni a munkavállalót. Ebből következően, ha ez kifejezetten nincs kikötve a szerződésben, akkor még fizetetlen távollétet sem kell biztosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felek még a szabadság igénybevétele előtt, vagy csak az után módosították a munkaszerződést részmunkaidősre. Eltérő kikötés hiányában ugyanis a munkaviszony az általános teljes napi munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Illetménypótlék beszámítása a távolléti díj összegébe

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szabály alapján a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje legalább felében, jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Közalkalmazott rendkívüli lemondása – ha jogellenes lenne

Kérdés: Közalkalmazottunk azonnali hatállyal kérte közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Kijelentette nyilatkozatában, hogy a beadás napjától nem végez munkát. A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg a közalkalmazott indoklása. Milyen intézkedést kell tennie a munkáltatónak a közalkalmazott felé ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Állásból felfüggesztés – nem állásidő

Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Közös megegyezés – évekkel későbbi munkaviszony-megszűnéssel

Kérdés: Határozatlan időre kötött munkaszerződéssel dolgozom egy kft.-nél. 2012 októberében munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, hogy 2014. szeptember 30-án közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat. Akkor ezt aláírtam, mert féltem, hogy elveszítem az állásomat. El is feledkeztem a dologról. Hideg zuhanyként ért, hogy a munkáltatóm közölte, lejárt a munkaviszonyom, felmondási pénz és végkielégítés nem jár nekem. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Nem szokásos, hogy közel két évvel korábban állapodjanak meg a felek a munkaviszony megszüntetésében, de az Mt.-ben nincs olyan rendelkezés, amely ezt kategorikusan megtiltaná, vagy megszabná ezt az időtartamot. A közös megegyezéses megszüntetésben a felek többek között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Távolléti díj és teljesítménybérezés

Kérdés: Munkavállalónk jogviszonya 2014. január 8-án kezdődött, és 2014. március 31-ig órabéres volt. 2014. április 1-jétől teljesítménybéres lett. 2014. július 22-től 2014. augusztus 1-jéig szabadságon volt. A távolléti díj számításakor mi lesz az irányadó időszak?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbérrel kell számítani. Az esedékesség időpontja általános szabály szerint a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pont]. Tehát ha júliusban és augusztusban volt távol a munkavállaló, akkor az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Vezetői végkielégítés – az Mt.-nél hátrányosabb feltételekkel

Kérdés: Egy kft. cégvezetője vagyok, a munkaviszonyom tizenegy éve áll fenn, és mint cégvezető vezető állású munkavállaló vagyok. Nemrég a cégnél vezetőváltás volt, és az új vezetés érzékelhetően nem akar velem tovább dolgozni, így félő, hogy hamarosan felmondanak nekem. A munkaszerződésemben abban állapodtam meg a munkáltatóval, hogy felmondás esetén kéthavi távolléti díjamnak megfelelő végkielégítésre vagyok jogosult. Ezt akkor úgy gondoltuk, hogy a törvény alapján járó végkielégítés felett, de szövegszerűen csak kéthavi végkielégítés szerepel a szerződésben. Felmondás esetén milyen összegű végkielégítésre tarthatok igényt, ha szerződésben csak a kéthavi összeg szerepel?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint, amennyiben a munkavállaló munkáltatóval létesített munkaviszonya legalább három éve fennáll a felmondás közlésének időpontjában, akkor jogosult végkielégítésre [Mt. 77. § (2) bek.]. Az általános szabály szerint a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkavállalói felelősség ellopott üzemanyagkártya miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk kamionsofőr, akinek autóját feltörték, a munkáltató által kiváltott üzemanyagkártyákat ellopták (kicserélték más kártyákra), majd a lopott kártyákkal vásároltak jelentős mennyiségű üzemanyagot. A lopást úgy észleltük, hogy csak a vásárlás tényéről értesültünk; a munkavállaló nem vette észre a cserét. A kártyákat ekkor azonnal letiltottuk. Mekkora a munkavállaló felelőssége a lopott kártyákkal okozott kárért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
37
38
39
58