Szabadság elszámolása – váltási korlátok

Kérdés: Szabadságok nyilvántartása és kiadása: az egyik munkaterületen az eddigi napi 8 órás munkarend helyett munkaidőkeret kerül bevezetésre, a munka intenzitásától függően 12 óra is lehet a munkaidő, ami a nyári időszakban szinte állandósul. A szabadságot, melyet eddig napban tartottunk nyilván, és 8 órás munkanapra adtunk ki, ezek után mennyivel kell számolni? Ha eddig napban tartottuk nyilván a szabadságot, év közben hogy lehet áttérni ennél a néhány dolgozónál a szabadság órában való nyilvántartására, kiadására? Vagy ezután is, ha napi 12 órát dolgozik, a szabadsága 8 órát fog érni?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-je óta egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Március 15-ére járó díjazás

Kérdés: Folyamatos műszakban dolgozom. Március 15-én elvileg dolgozni kellett volna, de mivel ünnepnap, ezért nem kellett menni. Az érdekelne, hogy arra a napra jár-e fizetett ünnep vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. a) pont] – ez a távolléti díj alapbérrésze. Az esedékesség időpontja– a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően az Mt.-ben meghatározottak szerint hosszabbodik meg [Mt. 69. § (2) bek.]. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Órabéres dolgozónak, ha munkaidőkeretben van foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben, és rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkát végez, akkor jár neki a távolléti díj az ünnepre, az alapbére és a 100% bérpótlék is?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Szabadságra járó távolléti díj részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: Január 1-jére beosztottuk a munkavállalóinkat, rendes munkaidőben, 12 órára. Mindenki órabérben dolgozik. A bérszámfejtő cégünk szerint ilyen esetben, mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozott, nem kell részére fizetett ünnepet adni, csak a munkaszüneti napon végzett munkáért kell bért fizetni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a munkavállalót milyen díjazás illeti meg erre a napra!
Részlet a válaszából: […] Munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás esetén a munkavállalók foglalkoztatása kizárólag munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban lehetséges [Mt. 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munka­idő és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Polgári védelem

Kérdés: Munkavállalónkat behívták polgári védelmi szolgálati gyakorlatra, és emiatt három napig, összesen 36 órát nem tudott dolgozni. Miként kell elszámolni a díjazását és a távollétét?
Részlet a válaszából: […] A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül [Kattv. 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Keresőképtelenség elszámolása munkaszüneti napon, havibéreseknél

Kérdés: 92. lapszámukban szerepelt az 1783. kérdés, amely a keresőképtelenség elszámolásával foglalkozott munkaszüneti napon. Erre a kérdésre szeretnénk bővebb választ kapni havibéres munkavállalóra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] Az Olvasó által hivatkozott cikk kérdése a következő volt:Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy a munkavállaló teljesítménybért nem, kizárólag időbért kap munkáltatójától. A felmentési időre távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 70. § (3) bek.]. A távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.
1
38
39
40
57