Heti egy munkanapos részmunkaidő és az éves szabadság

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki részmunkaidősként munkáltatónkkal együtt öt munkahelyen áll munkaviszonyban. Heti egy napot dolgozik három órában minden munkahelyén, havi bére 13 000 Ft. Az évi szabadsága 22 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben jár-e a napi három órának megfelelő, 22 nap szabadság? Ha igen, kiadható-e szabadnapon, vagy csak a tényleges munkanapján? Továbbá, kell-e arányosítani a 22 napot 261 munkanap×8 = 2088 óra, és 52×3 óra = 156 óra között? Így órában kell megállapítanom az éves szabadságát az évi ledolgozott óraszámnak megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ebből az is következik, hogy ha a munkavállaló csak arra az egy napra kér szabadságot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Távolléti díj számításánál figyelembe kell venni a forgalom után járó jutalékot? Vagy csak a havi alapbér a távolléti díj számításának az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése alapján három elemből tevődik össze:– az alapbérből, ami a munkavállaló alapbére és pótlékátalánya, a felek ilyenben megállapodtak (Mt. 149. §);– a teljesítménybérből, ami a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ha azt munkavállaló jogszerűen mondja fel azonnali hatállyal, tíz év munkaviszonyban töltött idő után a munkavállalót háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illeti meg [Mt. 77. § (3) bek. c) pont, 78. § (3) bek.]. Ez az összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Távollét tanúként kihallgatás idejére

Kérdés: Az állampolgári kötelezettséggel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni. 12 éves kisfiamat több osztálytársával együtt iskolai verekedés miatt tanúnak idézték meg egy városi bíróságra. Az idézésen szerepelt, hogy szülői kísérettel kell megjelenniük, ami számomra teljesen természetes. A munkahelyem 15 km távolságra van a lakhelyemtől, a bíróság (ahová az idézést kaptuk) a lakhelyemtől 35 km-re. Nyolckor kezdődik a munkám és fél ötig tart. Az idézést 11 órára kaptuk. A munkahelyemről 15-25 perc kell az oda- vagy a hazaérkezésemig, a forgalomtól függően. Az idézésben foglalt tájékoztatás szerint, ha a tanú nem jelenik meg a következő kihallgatásra, a tanú elővezetése rendelhető el. Erre a napra nekem mi jár? Fizetett munkanap, vagy szabadságot kell kivennem, vagy csak igazolt munkanap? Tisztában vagyok azzal, hogy a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldani. Ami azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia.
Részlet a válaszából: […] ...a személyes megjelenési kötelezettség megállapítható, hiszen maga az idézés írja elő, hogy a kiskorú tanút a szülő kísérje. E távollét idejére csak akkor jár távolléti díj, ha a munkavállalót tanúként hallgatják meg [Mt. 146. § (3) bek. c) pont],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Szabadság pénzbeli megváltása a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: 2017. szeptember 30-ával azonnali hatállyal megszüntettem a munkaviszonyomat nyugdíjazás miatt. Kérhetem a szabadságom pénzbeli megváltását?
Részlet a válaszából: […] ...nem befolyásolja. Ha Ön rendelkezik időarányosan igénybe nem vett szabadsággal, azt a munkáltatónak minden esetben ki kell fizetnie a távolléti díjjal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Tizenkét havinál nagyobb összegű távolléti díj határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként fizethetünk-e a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén a munkavállalóinknak magasabb mértékű távolléti díjat az Mt.-ben előírt 12 havi távolléti díjnál?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha a munkavállaló számára tizenkét havi távolléti díjat, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló elismerő nyilatkozatát. Enyhe gondatlansággal okozott károknál a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló havi távolléti díjának négyszeresét. Minden egyéb esetben a munkavállaló kárfelelőssége korlátlan [Mt. 179. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] ...van elfoglalva, nem a pihenéssel. Ugyanebből az okból nem lehetséges, hogy a munkavállaló heti pihenőnapján, vagy bármely más jogszerű távollét idején legyen szabadságon. Nem adható ki például szabadság munkaszüneti napra olyan munkavállalónak, aki e napon egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...hanem annak, hogy erre az időszakra történt-e nyugdíjjárulék-köteles jövedelem kifizetése. Ha nem, akkor az egy nap fizetés nélküli távollét sem számít bele a szolgálati időbe. A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...létszám fogja meghatározni, a munkavállalók munkaszerződéseiben meghatározásra kerülő munkaidőt ennek fényében és a várható távollétek figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor figyelemmel lehet lenni arra, hogy a munkavállaló egy adott hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
1
46
47
48
93