665 talált állásfoglalás a tanú kifejezésre

Kérdés: Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?

Kérdés: A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?

Kérdés: A csapatépítő szüreti mulatságon az egyik munkavállalónk enyhén ittas állapotban megütötte az egyik kollégáját. Miután lecsillapodtak az indulatok, a felek kibékültek. Ugyanakkor, mivel úgy ítéltük meg, hogy munkahelyén kívül sem viselkedhet így egyik munkavállalónk sem, vizsgálatot indítottunk, majd azonnali hatállyal felmondtunk a verekedő munkavállalónak. Az érintett most keresetet indított a céggel szemben, mert szerinte jogellenes volt a felmondásunk, mivel az eset munkahelyen kívül történt, és a kollégája is megbocsátotta tettét. Megalapozott lehet-e a munkavállaló keresete velünk szemben?

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.

Kérdés: Egy pedagógus 1975-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán "bőrfeldolgozó üzemmérnök" diplomát szerzett. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen megszerezte az "okleveles bőrfeldolgozó műszaki tanár" diplomát. Illetményét a főiskolai végzettségnek megfelelően állapították meg. Ez a második (1988-ban szerzett) diploma egyetemi vagy főiskolai végzettségnek számít? (Ha egyetemi diplomának számítana, magasabb lenne a bére.)

Kérdés: A vezető állású munkavállalóval 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkaszerződést, mely tartalmazta a versenytilalmi megállapodást. E szerint a munkaviszony megszűnése esetén 1 éven keresztül, 2 havi átlagkereset megfizetése ellenében nem szerezhet tulajdonjogot, részesedést, illetve nem lehet munkavállalója, tanácsadója cégünk meghatározott magyarországi versenytársainak. 2012. július 1-je után az új Mt. miatt aláírt egy "Munkaszerződés módosításokkal egységes szerkezetben" megnevezésű dokumentumot, melyben nem módosítottunk a versenytilalmi megállapodás részen, annak ellenére, hogy az új Mt. már a megállapodás ellenértékét a megállapodás időtartamára eső alapbér minimum 1/3 részében állapítja meg. 3 hónappal ezelőtt a munkavállaló munkaviszonyát közös megállapodással megszüntettük, és miután fenntartottuk a megállapodást, 2 havi átlagkeresetet fizettünk ki a munkaviszony megszűnésekor. Helyesen jártunk-e el, vagy az új Mt. szabályait kellett volna alkalmaznunk?

Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?