665 talált állásfoglalás a tanú kifejezésre

Kérdés:

Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.

Kérdés: Családsegítő intézményünkbe szeretnénk felvenni egy szociális asszisztenst mentesítéssel. Jelenleg érettségije van. Helyesen járunk-e el, hogy ha felvesszük C osztályba, és miután meglesz a végzettsége, áttesszük E-be? A besoroláshoz milyen jogviszonyait számíthatjuk be? Beszámítható-e bármelyik a besoroláshoz egyáltalán? Az Mt. hatálya alatt dolgozott ügyvédi irodában, illetve közfoglalkoztatás keretében önkormányzatnál. A 257/2000. Korm. rendelet szerint: E fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket (pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket). A képesítés alóli mentesítést az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján adjuk meg: „A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, ha (…) b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését.”

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?

Kérdés: Két település önkormányzati társulás keretében tart fenn köznevelési intézményt (óvodát). Az egyik társult tag 2026. augusztus 31. napjával kilép a társulásból. Mivel a társulásban csak egy tagönkormányzat marad, 2026. augusztus 31. napjával megszűnik a társulás, és annak köznevelési intézménye is jogutód nélkül. Az egyik település jogutódlás nélkül alapít új köznevelési intézményt, a másik pedig köznevelési feladatellátási szerződéssel biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Jogutód nélküli megszűnés esetén a Púétv. 46. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A Púétv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint ekkor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó havi távolléti díjának felel meg. A Púétv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint végkielégítés illeti meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Púétv. 52. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavégzés alól. E kötelezettsége alól – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján hogyan kell eljárni egy jogutód nélküli megszűnés esetén? Értelmezhetők-e úgy a Púétv. rendelkezései, hogy végkielégítésként a 47. § (3) bekezdése szerinti összeget kell megállapítani, és értelemszerűen nincs felmentési idő, amit az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő munkatársnak le kellene tölteni?

Kérdés: Mentesül-e a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsga letétele alól a Kttv. 118. §-ának (7a) bekezdése alapján („E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsga alatt az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget is érteni kell.”), ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-szervező alapképzési szakon közigazgatás-szervező, általános igazgatási szakirányon diplomát szerzett?

Kérdés: Városgazdálkodási intézményhez szeretnénk felvenni gépkezelőt, mint közalkalmazottat a 77/1993. Korm. rendelet szerint. Általános iskolai végzettségen kívül rendelkezik OKJ 31-5256-03 nehézgépkezelői bizonyítvánnyal és gépkezelői jogosítvánnyal. A gépcsoport kódszáma: 1111. Mivel a kormányrendelet szerint ezt a közalkalmazottat B osztálytól lehet felvenni, szakmunkásvégzettség hiányában a 31-es OKJ mint alsó középfok feljogosítja-e a munkáltatót arra, hogy B fizetési osztályba sorolhatja a kollégát?

Kérdés: Községi önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott (karbantartó) jogviszonyai közül melyik vehető figyelembe a besorolásához és a jubileumi jutalmához? Végzettségét tekintve a közalkalmazott befejezett 8 általános iskolai végzettséggel és egy OKJ-s ívhegesztő bizonyítvánnyal rendelkezik, amelyet 1999. november 16-án szerzett meg.
Jogviszonyai:
– Ipari Szakmunkásképző Intézet: 1983. 08. 29. – 1983. 11. 25. (szakmunkástanuló);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1984. 07. 01. – 1987. 03. 04. (munkaviszony);
– Oroszlányi Szénbányák Központi Felvételi Iroda (Oroszlányi Bányák Vállalat): 1987. 03. 06. – 1988. 01. 12. (munkaviszony);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1988. 01. 13. – 1992. 05. 31. (munkaviszony),
– Hod Kkt.: 1992. 05. 25. – 1992. 11. 02. (társas vállalkozás biztosított főfoglalkozású tagja);
– Hod Kkt.: 1993. 03. 01. – 1995. 01. 31. (munkaviszony);
– Egyéni vállalkozónál: 1996. 04. 01. – 1996. 09. 30. (munkaviszony);
– Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.: 1996. 05. 01. – 1998. 12. 31. (munkaviszony);
– Johnson Controls Bt.: 2000. 07. 18. – 2004. 01. 07. (munkaviszony).

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk egyik köztisztviselőjének besorolás alapjául szolgáló jogviszonyai felülvizsgálatra kerültek. A kérdéses 1994. 11. 02. – 1995. 06. 07. közötti időszakban a kolléga a megyei munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján foglalkoztatásának elősegítésére személyügyi ügyintéző képzésben vett részt, melyet sikeresen teljesített. Ezen végzettsége alapján fél évvel később maga a munkaügyi központ foglalkoztatta ügyintézői munkakörben. A köztisztviselő által bemutatott dokumentumok alapján a képzés ideje alatt a korábban megállapított munkanélküli-segély megszüntetésre került, és a képzés idejére keresetpótló juttatásban részesült, mely – a dokumentum alapján – személyi jövedelemadó alapját képezte, és nyugdíjjárulék-köteles volt. A képzés sikeres teljesítése után a munkaügyi központ a régi Mt. 98. §-a szerinti igazolást adott ki, mely szerint a kolléga a „…Munkaügyi Központ szervezésében munkaerőpiaci képzésben vett részt. A képzés kezdete: 1994. 11. 02.; A képzés befejezése: 1995. 06. 07.” szöveget tartalmazta. A köztisztviselő 1997. december 15. napjától történő kinevezésekor helyesen vették-e figyelembe munkaviszonyként a kérdéses időszakot, azaz az átképző tanfolyam időszakát, illetve, hogy a Kttv. szabályai alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e ez munkavégzésre irányuló jogviszonyként?

Kérdés: Vezető állású munkavállaló esetén a versenytilalmi megállapodásban kiköthető-e a munkaerő elcsábításának tilalma is? Amennyiben igen, szükséges-e konkrétan megjelölni azon munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatott munkavállalók elcsábítására a tilalom kiterjed? Az ellenérték egy összegben meghatározható-e a versenytársnál történő elhelyezkedés és az elcsábítás tilalmára együttesen, vagy ez ebben a formában nem kellően határozott és egyértelmű (például a munkavállaló csak az egyik tilalmat sérti meg)?

Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?