Találati lista:
91. cikk / 129 Munkabér-elszámolás adatvédelmi követelményei
Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az adminisztrátor a sorban álló dolgozóknak nyíltan adja át a – névsorba rendezett – bérlapokat, melyek nincsenek lezárva? Nem lenne-e köteles azokat borítékba tenni, vagy valamilyen formában lezárni és úgy átadni? Nem minősül ez a levéltitok vagy a személyi jogok megsértésének, hisz senkinek semmi köze ahhoz, hogy egyik-másik dolgozó mennyit keres?
92. cikk / 129 Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban
Kérdés: A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
93. cikk / 129 Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás
Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
94. cikk / 129 Munkaköri feladatok bővülése – tájékoztatás vagy munkaszerződés módosítása
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaköre lakatos, melyhez megvan a szükséges végzettsége. Van azonban egy villanyszerelő végzettsége is, ezért ennek megfelelő feladatot is akar adni a munkáltató a munkavállalónak. Ezt megteheti úgy, hogy munkaköri leírásában felsorol ezzel kapcsolatosan ellátandó tevékenységeket, vagy szükséges a munkaszerződés szerinti munkakörének a módosítása lakatos-villanyszerelőre?
95. cikk / 129 Azonos munkáltatóval fennálló több közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Közalkalmazott vagyok, tanárként dolgozom. Létesítettem egy közalkalmazotti jogviszonyt teljes munkaidőben, és nem sokkal később egy másik munkáltatóval egy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyt is. Nemrég azonban összevonták a munkáltatóimat, és most ugyanazzal áll fenn a két munkaviszonyom. A munkáltató arról tájékoztatott, hogy ez így nem szabályos, ezért valamelyiket meg kell szüntetni. Ezzel azonban keresetem nagy részétől elesnék. Van lehetőségem arra, hogy megtagadjam a munkáltató kérését a közös megegyezéses megszüntetésre, és megtartsam mindkét állást?
96. cikk / 129 Távollétidíj-számítás – a munkaidő-beosztás hiánya és a pótlékok
Kérdés: Távolléti díj számításával kapcsolatosan milyen esetekre vonatkozik az a törvényi megfogalmazás, hogy "nincs munkaidő-beosztása" a munkavállalónak? Kollektív szerződésben szereplő munkaidő-beosztás megfelelő munkaidő-beosztásnak tekinthető (pl. ha a beosztás hétfőtől csütörtökig 7 óra 15 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 15 perctől 14 óráig tart)? A munkáltató személyében bekövetkező változás során, a 2013. január 1-jétől átvett munkavállalók távolléti díját hogyan számoljuk: az előző foglalkoztatónál teljesített készenlétet és műszakpótlékot figyelembe kell vennünk a távolléti díj számításakor?
97. cikk / 129 Távolléti díj számítása és az alapbér viszonya
Kérdés: A törvény új rendelkezései szerint a havibérből az egynapi alapbért a távolléti díjhoz úgy kell megállapítani, hogy a havibér egy órára eső összegét százhetvennéggyel kell elosztani, majd a kapott összeget szorozni a napi óraszámmal. Így azonban, szerintünk, a havibér lényege veszne el. Programozónk ezért a bérprogramot úgy módosította, hogy az alapbér kompenzálja a távolléti díjon jelentkező különbözetet, mivel a törvény ezt nem zárja ki. Viszont a programozónk arról is tájékoztatott, hogy így az alapbér nem felel meg a minimálbér követelményének. Ezért szeretnénk tudni, hogy ez a beállítás szabályos-e vagy sem?
98. cikk / 129 Megállapodás a szabadság egybefüggő tartamáról
Kérdés: A jogszabály szerint úgy kell kiadni a szabadságot, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Köthetnek-e különmegállapodást erre vonatkozóan a felek, hogy nem így akarják kivenni, mert egybefüggően nem megoldható? Mindenképpen kell-e a tájékoztatóban erről különmegállapodást kötni, vagy elég, ha szóban megállapodnak?
99. cikk / 129 Munkaköri leírás – az átadás időpontja
Kérdés: Az új Mt. kizárólag arról rendelkezik, hogy a tájékoztatót 15 napon belül kell írásban megadni a munkavállalónak, de a munkaköri leírással kapcsolatosan nem találtam erre rendelkezést. Mikor kell a munkaköri leírást a munkavállalónak odaadni?
100. cikk / 129 Műszak- és vasárnapi pótlék – a jogosultság feltétele
Kérdés: Egy vendéglátóegységben, ahol az alkalmazottak váltják egymást, mert a nyitvatartási idő hétfőtől vasárnapig 8-21.30-ig tart, több műszakos-e a munkáltató? A vasárnap dolgozó alkalmazottnak akkor is jár az 50%-os pótlék, ha a szerződésében benne van, hogy a munkavállaló munkaköre rendeltetéséből adódóan vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben működőnek minősül, és a tájékoztatóján a munkarendje több műszakos? Helyes-e így a dolgozó szerződése és tájékoztatója, illetve jól jár-e el a munkáltató, ha nem ad 50%-os pótlékot vasárnapra?
