114 cikk rendezése:
91. cikk / 114 Csökkentett munkaidőben foglalkoztatott pedagógus
Kérdés: Az Nkt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a pedagógust – kérésére – a nyugdíjjogosultsága megszerzése előtt öt évvel, csökkentett munkaidőben foglalkoztassa. E kérésnek mikortól kell eleget tenni, ha a tanév közben kerül sor a jogosító életkor betöltésére? Kérheti-e a munkaidejének további csökkentését az, akit már korábban is részmunkaidőben foglalkoztattak?
92. cikk / 114 Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál
Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
93. cikk / 114 Pedagógus gyakornok előresorolása
Kérdés: Pedagógus munkakörben gyakornokként foglalkoztatott dolgozó számára, akinek 2013. szeptember 1-jéig nem volt meg a két év gyakornoki ideje, három év gyakornoki idő lett előírva. A három év 2014 szeptemberében jár le. Neki kell gyakornoki vizsgát tennie? Mikor és hogyan történik az ő átsorolása a pedagógus I. fokozatba?
94. cikk / 114 Hallgatói munkaszerződésre alkalmazandó szabályok
Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?
95. cikk / 114 Szakmai gyakorlatos diák díjazása
Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?
96. cikk / 114 Szociális intézmény vezetőjének képzettsége
Kérdés: Szociális intézmény esetében a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás feltétele a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott "legalább öt év felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben szerzett szakmai gyakorlat". Megbízható-e magasabb vezetői feladatok ellátásával az a közalkalmazott, aki minden egyéb jogszabályi követelménynek megfelel, de csupán 3 év szakmai gyakorlata van?
97. cikk / 114 Hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlatra
Kérdés: 2013-ban egy egyetemi hallgatót négy hét szakmai gyakorlatra fogadna a vállalatunk. Milyen szabályok vonatkoznak ebben az évben a szakmai gyakorlatosokra? Milyen feltételekkel fogadhatjuk a hallgatót?
98. cikk / 114 Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
99. cikk / 114 Hallgatói munkaviszony
Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
100. cikk / 114 Tanulók utáni adózás
Kérdés: A szakképzési hozzájárulás fizetése teljesíthető a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzésének szervezésével. Ezért a tanulószerződéssel foglalkoztatottak után kedvezményt veszünk igénybe a fizetendő szakképzési hozzájárulásból. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a. A tanulószerződéses tanulók (biztosítottak) részére fizetett díj után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnünk, tekintve hogy a díjazásuk után szociális hozzájárulási adót is fizetünk?
