Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] A Fot. értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint külső gyakorlóhelyen a hallgató a szakmai gyakorlat során hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát, tehát ilyen szerződést kell vele kötni. Díjazást – kötelezően – akkor kell fizetni, ha a szakmai gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Tanulók utáni adózás

Kérdés: A szakképzési hozzájárulás fizetése teljesíthető a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzésének szervezésével. Ezért a tanulószerződéssel foglalkoztatottak után kedvezményt veszünk igénybe a fizetendő szakképzési hozzájárulásból. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a. A tanulószerződéses tanulók (biztosítottak) részére fizetett díj után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnünk, tekintve hogy a díjazásuk után szociális hozzájárulási adót is fizetünk?
Részlet a válaszából: […]  Az Szht. 2012. január 1-jétől hatályos 4. §-ának (1)-(2)bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásrakötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, mértéke pedig aszociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a (bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Diákok díjazása szakmai gyakorlaton

Kérdés: Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?
Részlet a válaszából: […]  Idén nyáron még az Ftv. szabályai szerint kell eljárni,mivel a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szakmai gyakorlattal összefüggőrészei csak 2012. szeptember 1-jén lépnek hatályba. (Az új törvény szabályaiegyébként lényegében nem térnek el a korábbiaktól.) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Gyakorlati képzés alatti díj 2012-ben

Kérdés: 2011 második félévében négy szakmunkástanuló képzésében vett részt az egyéni vállalkozó. A tanulók a kötelező 15 600 Ft ösztöndíjban részesültek. 2012-ben továbbra is a minimálbér százalékos arányát kell minimum részükre kifizetni, vagy az ő esetükben is figyelni kell a nettó bért?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől új szakképzési törvény van hatályban, a2011. évi CLXXXVII. törvény. Ennek 63. §-a szól a gyakorlati képzést szervező,nyilvántartásba vett szervezet által a tanuló részére fizetendő pénzbelijuttatásról. A tanulót a pénzbeli juttatás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Szociális szakvizsga és közalkalmazotti besorolás

Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […]  A 9/2000. SzCsM rendelet szerint szociális szakvizsgát az ajelölt tehet, aki szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus,szociális szervező alapvégzettséggel, valamint az alapvégzettségének megfelelőterületen legalább öt év egybefüggő szakmai gyakorlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az iskolai rendszerű képzésben (pl. a főiskolaiképzésben) részt vevő munkavállalónak alanyi jogon biztosít szabadidőt atanulmányok folytatásához. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint ekkor amunkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Harmadik országbeli egyetemi hallgató foglalkoztatása gyakornoki programban

Kérdés: Pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégünk külföldi egyetemi hallgatót alkalmazna gyakornoki program keretében, kell-e munkavállalási engedélyt kérni a külföldi foglalkoztatásához? Szükséges-e a külföldi gyakornok részére kötelezően munkabért fizetni, mennyi a minimálbér esetükben?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az Flt. 7. § (1) bekezdése alapjána foglalkoztató a Magyar Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgártcsak érvényes munkavállalási engedély birtokában alkalmazhat. Az engedélyezésikötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Szakmai gyakorlat idejére jár-e szabadidő?

Kérdés: Munkavállalónkkal tanulmányi szerződést kötöttünk felsőfokú pénzügyi és számviteli tanulmányok idejére. A harmadik évben kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, erre a felsőoktatási intézmény tanulmányi szabályzata szerint csak banknál vagy biztosítónál van lehetőség, így azt nem tudja teljesíteni a munkahelyén. Kell-e a munkavállaló részére szabadidőt biztosítanunk a szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanulmányi szerződésben ezt nem kötöttük ki? Ha szabadidőt kell biztosítanunk, kell-e a munkavállaló részére átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. § (1) bekezdése alapján az iskolai rendszerűképzésben részt vevő munkavállaló munkáltatója köteles a tanulmányokfolytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. Ebből következően a tanulmányiszerződés kifejezett rendelkezése hiányában is szabadidőt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közszolgálati jogviszony igazolása

Kérdés: Egyik kollégánk a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomba beszámítandó időtartam egy részét (tanulmányai alatt a nyári szünidőben 1968-ban és 1969-ben végzett munka) nem tudja eredeti iratokkal igazolni, mert a korábbi munkáltató megszűnt. A munkatársunk az egyik regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól hozott hitelesített fénymásolatot a munkaviszony-nyilvántartó lapokról (az általa beszámítani kért időtartamról), melyeken feltüntetésre került a munkáltató megnevezése, címe, bélyegzője, a munkaviszony időtartama. Elfogadható-e ez a betekintési jegyzőkönyv mellékletét képező munkaviszony-nyilvántartó lapról készített hiteles fénymásolat a munkaviszony igazolásához?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 11. § (5) bekezdése szerint a közszolgálatijogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve ajogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat éstényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
9
10
11