Egészségkárosodott munkavállalónak járó pótszabadság

Kérdés: 2013. január 1-jétől a legalább 50%-ban egészségkárosodott munkavállalónak öt nap pótszabadság jár. Egy 1949-ben született súlyosan mozgáskorlátozott dolgozónk az idei évtől már teljes jogú nyugdíjasnak számít. Rehabilitációs szakértői vélemény nem áll rendelkezésünkre, mivel az ő állapota már húsz éve véglegesnek tekinthető, ezért felülvizsgálatra sem kellett mennie. Kérdésem arra irányul, hogy neki is jár az öt nap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi Mt. szerint pótszabadság csak vak munkavállalónak járt [Mt. 132. § (3) bek.], addig 2013. január 1-jétől az új Mt. szerint annak a munka­vállalónak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Fogyatékos gyermek fogalma

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a alapján a szülő fogyatékos gyermekére való tekintettel 2 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály azonban nem mondja meg, hogy ki minősül fogyatékos gyermeknek. Ennek meg vannak határozva a kritériumai?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a pótszabadság mértéke fogyatékos gyerme­kenként két munkanappal nő [új Mt. 118. § (2) bek.]. A jogszabály alapján nem csupán a vér szerinti gyermek, hanem a családok támogatására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.
Kapcsolódó címkék:    

Téli szünet és a munkanap-átrendezés

Kérdés: 2012. december 1-je, valamint december 15-e munkanapnak minősülnek. A két ledolgozandó nap – december 24-e, továbbá 31-e – a hazai közoktatásban a téli szünet részét képezi. Kérem állásfoglalásukat, hogy a fent említett két nap a pedagógusok számára hogyan alakul!
Részlet a válaszából: […] ...munkanapjai minősülnek tanítás nélküli munkanapnak, kivéve természetesen a beosztás szerinti pihenőnapokat, valamint az igénybe vett szabadságnapokat. Ha az említett két napot ellentételező pihenőnap a téli szünet idejére esik, akkor azokat a pedagógusok az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rendkívüli felmondás helyett az azonnali hatályú felmondás elnevezést használja. Alapvető szabályai azonban nem változtak a régi Mt.-ben foglaltakhoz képest. Így többek között a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje

Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
Részlet a válaszából: […] ...előtt ilyen támogatási formát nem is lehetett igénybe venni, ezért nem számítható be a jogviszonyban töltött időbe.A fizetés nélküli szabadság a másik esetkörbe tartozik, mivel itt van olyan munkaviszony jellegű jogviszony, amelyből az érintett személy – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kormánytisztviselő gyermek utáni pótszabadsága

Kérdés: Egy év közben jogviszonyt létesítő kormánytisztviselőnknek gyermekei születtek. Esetében hogyan történik a gyermekei után járó pótszabadság számolása (részarányos vagy teljes szabadságra jogosult)?
Részlet a válaszából: […] ...a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkavégzési kötelezettség áthelyezett munkanapon

Kérdés: 2012. október 24-én kezdett cégünknél egy új munkavállaló. Azt szeretném tudni, hogy október 27-én, ami áthelyezett munkanap, neki is volt-e munkavégzési kötelezettsége, vagy mivel az új munkavállaló még nem állt munkaviszonyban október 22-én, amit tulajdonképpen áthelyeztek 27-ére, mentesül-e a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] ...szerint október 27. munkanap, és a munkáltató egyéb okból nem mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól, vagy nem tölti rendes szabadságát. Továbbá akkor is fennáll a munkavégzési kötelezettsége, ha október 27. a munkaidő-beosztása szerint ugyan nem lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Foglalkoztatási kötelezettség gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a szülési vagy a gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadságáról vissza kíván térni dolgozni, akkor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége feléled. Az Mt. 2013. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezése rögzíti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...esetén alkalmazandó, az általánostól eltérő szabályokat. E rendelkezések alapján a mezőgazdasági idénymunkás számára is jár szabadság, azonban a szabadság kiadására vonatkozó Mt. 122-124. §-t nem lehet alkalmazni [Mt. 203. § (1) bekezdés i) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Időarányosnál hosszabb szabadság igénybevétele – a munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha a munkavállalóval már a 9. hónapban kivetették az egész évre járó szabadságát, annak ellenére, hogy többször is jelezte feletteseinek, hogy neki ennyi időarányosan nem jár, és év közben a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló rendes felmondásával kötelezhető-e a már kiadott szabadságok megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért a választ egyrészt az 1992. évi Mt., másrészt az új Mt. alapján adjuk meg. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
Kapcsolódó címkék:      
1
98
99
100
132