392 talált cikk a részmunkaidő kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati hivatal 2025 májusában határozatlan idejű, részmunkaidős közszolgálati jogviszonyt létesített a munkatárssal hat hónap próbaidő kikötésével, iktatáshoz, irattározáshoz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátására. Az új munkatárs nem rendelkezett korábbi közszolgálati tapasztalattal, így nincs sem ügykezelői, sem közigazgatási alapvizsgája, szakvizsgája, illetve nem rendelkezik közgazdasági szakképző iskola igazgatás-ügyviteli szakán szerzett képesítéssel sem. A Kttv. 244. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelőnek a jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A területileg illetékes vármegyei kormányhivatal az utóbbi években már nem szervez ügykezelői alapvizsgát, a szomszédos vármegyei kormányhivatalok által szervezett ügykezelői alapvizsgák pedig már lebonyolításra kerültek a munkatárs kinevezése időpontját megelőzően, így az adott munkatárs a Kttv. 244. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének hat hónapon belül (próbaideje alatt) eleget tenni nem tudott. Ugyanakkor a képzési tervben rögzítésre került a munkatárs vizsgakötelezettsége, melyet – a kisebb távolság okán – a szomszédos vármegyei kormányhivatalok által szervezett vizsgák időpontjához igazított a munkáltató, így a terv szerint a Kttv. fentebb hivatkozott jogszabályhelyének második paragrafusa szerint tett volna eleget a munkatárs, annak érdekében, hogy jogviszonya ne szűnjék meg. Egészségi állapotára hivatkozással (a konkrét ok a munkáltató számára nem ismert) közvetlenül próbaidejének lejártát követően, egyik napról a másikra táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben – kizárólag annak kérdésére – időszakos táppénzként kommunikálta távollétét hétről hétre, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós táppénzes távollét lett. Így nem tudott részt venni egyik szomszédos vármegye által szervezett ügykezelői alapvizsgán sem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ugyan évi több alkalommal szervez ügykezelői alapvizsgát Budapesten, jelenlegi információink szerint az adott munkatárs továbbra is táppénzes állományban lesz, így vizsgakötelezettségének határidőn belül eleget tenni nem tud. A munkatársnak a képzésekről, így az ügykezelői vizsgáról is tudomása van, hiszen az rögzítve van a Probono Rendszerben is, de hosszas távolléte okán a munkáltató nem tudta erről részletesen szóban tájékoztatni, mert előre látható volt, hogy a vizsgákon megjelenni nem tud, hiszen tartós táppénzen van. Ilyen esetben milyen terjedelmű és gyakoriságú kell, hogy legyen a vizsgával kapcsolatos tájékoztatás a munkáltató részéről, hogy az megfelelőnek és elégségesnek minősüljön? Jelen esetben hogyan értelmezendő és alkalmazandó a Kttv. 244. §-ának (1) bekezdése? Van-e halasztó hatálya a hat plusz hat hónapos határidő tekintetében a táppénzes állománynak, vagy a köztisztviselő jogviszonya törvény erejénél fogva megszűnik a kinevezés napjától számított egyéves határidő lejártakor? Van-e, illetve lehet-e helye méltányosságnak akként, hogy az ügykezelői alapvizsgát – a Kttv. rendelkezéseitől eltérően – azt követően tegye le, miután a táppénzes állományból visszatér, mely időpont jelenleg előre nem látható? Amennyiben a fentebb rögzített jogszabályhely alapján a munkatárs jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, a munkáltató hogyan jár el jogszerűen és teljeskörűen? Megszűnés esetén van-e a munkáltatónak indokolási, előzetes tájékoztatási kötelezettsége? Amennyiben igen, milyen részletezettséggel kell azt megtennie?

Kérdés: A munkáltatóhoz a GYES/GYED-ről visszatérő kismama a szabadságát kivéve munkába szeretne állni. A munkavállaló az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján kérte a munkáltatót, hogy a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítsa. A munkáltató működése több műszakos, a munkanap 05.45-kor kezdődik. A munkáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a fenti szabály alapján, ám a munkavállaló munkaidejének beosztási joga a munkáltatónál van. A munkáltató beoszthatja-e a munkavállalót 05.45-ös kezdettel munkavégzésre? Ha a munkavállaló így nem tudja a gyermekét bölcsődében, óvodában elhelyezni a korai munkakezdési időpont miatt, hivatkozhat-e a munkáltató együttműködési kötelezettségének a hiányára, és így kérheti-e a 07.00–08.00 óra körüli beosztás szerinti munkavégzés kezdetét? A gyermek bölcsődei, óvodai elhelyezésének kérdéskörében mennyiben vizsgálhatja a munkáltató a munkavállaló házastársának, élettársának szerepét a bölcsődei, óvodai elhelyezés kapcsán? Továbbá, a munkáltatónál (fél)automata gépek üzemelnek. A munkavállaló feladata ezen gépek kezelése. Ha egy munkavállaló hiányzik, a rábízott gépeket más kollégák, például áthelyezéssel vagy túlóra elrendelése mellett csak ideig-óráig tudják kezelni. Hosszabb távon, akár 2-3 hét elteltével ez a fajta helyettesítés már a helyettesítő kollégára ró aránytalan terhet. A munkáltató hivatkozhat-e arra, hogy a berendezéseinek működtetése 8 órás munkaviszonyt igényel, azaz a visszatérő kismama négyórás foglalkoztatása a munkáltató számára azt jelenti, hogy az adott gépet az adott műszakban 50%-os kihasználtsággal tudja csak működtetni? Ez megalapozhat-e egy munkaviszony-megszüntetést?

Kérdés: A munkavállaló pár hónapot dolgozott a cégnél, mielőtt bejelentette várandósságát. Kilenc éve van otthon a három gyerekkel, és most járt le a GYES folyósításának időtartama. A gyermek nem fogyatékos, nem áll fenn semmilyen olyan körülmény, ami miatt ellátásban részesülnének utána. A munkavállaló szeretne visszajönni hozzánk dolgozni négy órában, de majd csak szeptemberben tud, mert nem tudja hova rakni a hároméves gyereket, aki még nem jár óvodába. Elkezdtük kiadni a bent maradt szabadságait, illetve megemeltük a munkabérét. Kötelesek vagyunk-e szeptemberig fizetés nélküli szabadságon tartani őt, és szeptembertől foglalkoztatni? Mivel három gyermeke van, alapesetben a gyermek hatéves koráig el kellene fogadnunk a négyórás munkaidőben történő foglalkoztatását. Amennyiben nincs ilyen kötelezettségünk, nem szeretnénk fenntartani a jogviszonyát, mert nem tudunk várni szeptemberig. Élhet-e a munkáltató felmondással? Ha igen, milyen opció a legbiztonságosabb a közös megegyezés mellett?

Kérdés: Önkormányzatnál munkaviszonyban (Mt. alá tartozó, heti 8 órás, kötetlen munkaidőben dolgozó) személy esetén, aki a Kttv. alá tartozó heti 40 órás köztisztviselői jogviszonya mellett, illetve aki a Kjt. alá tartozó heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett dolgozik, hogyan kell értelmezni és kiadni a szabadságot? A munkaideje csakis a főállású jogviszonyából adódó munkaidejét követően kezdődhet (16 óra után, figyelve a napi munkaidők közötti pihenőidőre). Mivel kötetlen munkaidőben dolgozik, így heti szinten naponta akár 1–4 órát is dolgozik, vagy nem dolgozik 1-2 napot. Az 1 munkanapnyi szabadságot 1,6 órának kell figyelembe venni, és így kiadni a szabadságnapokat, a hét többi napján pedig annyi órát dolgozik, hogy meglegyen a heti 8 óra?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló, aki intézményvezetői pozíciót tölt be, szeretne részmunkaidős jogviszonyban oktatni általános iskolában. Milyen jogszabályi korlátok lehetnek? Úgy gondolom, hogy ugyanabban az időtartamban (azaz 08:00–16:00 között) két aktív jogviszonyt nem lehet fenntartani, legfeljebb akkor lehetne, ha másik időintervallumot érint a másodállás.

Kérdés: A 36/2026. Korm. rendelettel kapcsolatos a kérdésünk. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (1) bekezdése: (...) a tárgyév december 31-én a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó pedagógus (...), aki a tárgyévet követő év március 1-jén is ezen munkakörök, feladatkörök valamelyikében van foglalkoztatva, egyszeri kiegészítő juttatásra jogosult…
(2) bekezdése: Nem jogosult kiegészítő juttatásra az, aki az (1) bekezdés szerinti határnapok valamelyikén a Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságon volt.
A Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése: A felek az (1)–(9) bekezdésekben foglalt eseteken kívül is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadság biztosításáról. Vélhetően ezt a két dátumot kell figyelni, a 2025. december 31-ét és a 2026. március 1-jét. Aki mindkét napon pedagógusként volt foglalkoztatva, annak jár az összeg. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (3) bekezdése: Az egyszeri kiegészítő juttatás összege – teljes munkaidő esetén – a 2025. évre vonatkozóan bruttó 152.400 forint. Az egyszeri kiegészítő juttatás a foglalkoztatás szerinti munkaidővel arányos mértékben biztosítandó, az időarányosság során a foglalkoztatott 2026. március 1-jei munkaidejét kell figyelembe venni.
Értelmezésünk szerint mindenkinek 152.400 forint jár, egy esetben kell arányosítani, ha 2026. március 1-jén részmunkaidős valaki. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti egyszeri kiegészítő juttatást a kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2026. április 10-ig kell kifizetni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókon és a szakképzésben dolgozókon kívül a bölcsődei pedagógusoknak is jár. A keresőképtelenség vagy szülési szabadság, illetve a GYED folyósítása alatt fizetés nélküli szabadság jogcímen tartósan távol lévőknek jár-e ez az összeg? Ők óvodában a Púétv. hatálya alá tartozó pedagógusok. Akik nem óvodában és nem a Púétv. hatálya alá tartoznak, hanem közalkalmazotti jogviszonyban a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsődei kisgyermeknevelők, pedagógusok, és 9-es kód miatti keresőképtelenségen vannak, illetve GYED-et mint ellátást kapnak, közben fizetés nélküli szabadság jogcímen vannak távol, nekik jár-e?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátóban dolgozik részmunkaidőben egy szakorvos. 2010-től 2021-ig egyéni vállalkozásában dolgozott ugyanebben a munkakörben, de megbízási jogviszony keretében (szabadfoglalkozás). Szolgálati elismerés kapcsán ez a jogviszony elismerhető-e? Jelen intézményben a jogviszonya 2022. november 1-jén kezdődött. Értelmezésünk szerint 2022. január 1-jétől nem számít be a szolgálati elismerésbe a megbízási jogviszony – azaz szabadfoglalkozás – és az egyéni vállalkozói jogviszony sem.

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott több telephellyel rendelkező intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Kinevezésében a munkavégzés helyeként az intézmény székhelye van feltüntetve. A munkáltató a kinevezéstől eltérő foglalkoztatáson túl milyen jogszerű munkáltatói intézkedéssel helyezheti át a közalkalmazottat véglegesen másik telephelyre ugyanazon helységen belül?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi alapellátási intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó praxisjogos háziorvos helyettesítést vállalna az intézet egyik betöltetlen háziorvosi körzetében. A helyettesítés milyen módon történhet? Csak kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban – külön szerződéssel a helyettesítésre, plusz részmunkaidőben –, vagy vállalkozóként is végezheti a helyettesítést? Az érintett körzet ugyanabban az épületben van, mint a saját körzete.

Kérdés: Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ha a munkavállaló részmunkaidő keretében (napi munkaideje 4 óra) kerül foglalkoztatásra, hogyan kell a jogszabályban meghatározott arányosítást elvégezni? Az ilyen munkavállaló számára órában kifejezve 176 óra lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma? Beosztás szerinti munkanapokban kifejezve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma 22 beosztás szerinti munkanap lesz, vagy pedig marad a 44 beosztás szerinti munkanap? (Az utóbbi értelmezés analógiájaként szolgálhat az, hogy részmunkaidő esetén a szabadságnapok száma sem változik az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat megillető szabadságnapok számához képest.)