Kiegyenlítő nap értelmezése

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy olyan egyhetes munkaidőkeretnél, ahol a munkavállaló hétfőtől csütörtökig dolgozik, heti pihenőnapnak a szombat és a vasárnap minősül, míg a pénteki nap nem heti pihenőnap, hanem olyan munkanap („kiegyenlítő nap”), amelyre 0 órát osztott be a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet [Mt. 99. § (1) bek.]. Munkaidőkeret esetén tehát, ha elrendel munkaidőt a munkáltató egy adott napra, legalább négy órát kell beosztani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Hallgatói munkaszerződés heti egynapos részmunkaidőre

Kérdés: A felek a hallgatói munkaszerződésben részmunkaidőben állapodnak meg (hetente csak egy napot végez munkát a hallgató). Ebben az esetben mi az a minimumösszegű munkabér, amelyet meg kell fizetni a hallgató számára? Az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a minimálbér 65%-ának megfelelő bért kötelezően meg kell fizetni, tekintet nélkül a részmunkaidős jellegre, vagy pedig ezt a részmunkaidőnek megfelelően arányosan csökkenteni kell? Továbbá mikor minősül az ugyanitt meghatározott gyakorlat egybefüggőnek? A fenti esetben, amikor is hetente csak egy napot dolgozik a hallgató, megvalósul ez az „egybefüggőség”?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni kell [Nftv. 44. § (2) bek.].Az idézett szabályokból láthatóan nincs akadálya, hogy a felek a hallgatói munkaszerződésben részmunkaidőben állapodjanak meg. Mivel a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidő mértékével összefüggő díjazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben

Kérdés: Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.
Részlet a válaszából: […] ...időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell beosztani. Emellett fontos, hogy – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben dolgozó munkavállaló kivételével – havonta legalább egy vasárnapra kötelező pihenőidőt beosztani [Mt. 106. §]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be [Mt. 97. § (3) bek. a) pont]. A napi munkaidő a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – nem minden jogviszony számít

Kérdés:

Polgármesteri hivatalunkban foglalkoztatott köztisztviselő jubileumi jutalmának kifizetéséhez az alábbi jogviszonyok közül melyek számíthatóak be?
a) Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1987–1990): munkaviszony,
b) Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (1990–1998): munkaviszony,
c) tűzoltó-parancsnokság (1998–2003): közalkalmazotti jogviszony,
d) tűzoltó-parancsnokság (2004–2005): megbízási jogviszony,
e) önkormányzat (2004): részmunkaidős közhasznú munkavállalói jogviszony,
f) tűzoltó-parancsnokság (2005): közfoglalkoztatási jogviszony,
g) több alkalommal alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott,
h) adóköteles munkanélküli-ellátásban részesült,
i) 2006 óta közszolgálati jogviszonyban áll.
2013 júliusában kapott egy értesítést az akkori munkáltatójától, mely szerint a Kttv. 150. §-a alapján a jubileumi jutalom számításának szabályai megváltoztak. Az új számítási szabályok alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságának kinevezésében megállapított eszmei kezdetet módosították, így több mint három évvel növekedett a beszámítható időtartam.

Részlet a válaszából: […] ...ilyen a tűzoltó-parancsnokságon 1998 és 2003 közötti időszak. Szintén figyelembe kell venni a helyi önkormányzatnál 2004-ben eltöltött részmunkaidős közhasznú munkaviszonyt is, ez ugyanis az akkor hatályos Ktv. hatálya alá tartozó szervnél eltöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Négynapos munkahét és a napi munkaidő meghatározása

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót úgy kívánja alkalmazni, hogy a munkavállaló heti négy napon, mindennap nyolc órában, azaz összesen 32 órában (részmunkaidőben) végezzen munkát. Ehhez milyen beosztási szabályra kell figyelnünk? Jól értjük, hogy ez mindenképpen egyenlőtlen munkaidő-beosztást jelent, és ebben az esetben mindenképpen szükséges munkaidőkeret alkalmazása? Továbbá ebben az esetben a heti 32 órát mint heti munkaidőt kell öt nappal elosztani, hogy az Mt. szerinti napi munkaidőt mint "mértékegységet" megkapjuk, amely így 6,4 óra lenne? (Jól gondoljuk, hogy a 32 órát az öt nappal kell elosztani, és nem a néggyel, mivel a napi munkaidőt az Mt. az általános munkarendben "modellezi"?)
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti álláspont helyes. Ebben az esetben a munkavállalónak heti két pihenőnapja mellett öt munkanapja van, amelyekre a munkáltató egyenlőtlenül osztja be a munkaidőt. Négy munkanapon 8-8 órát teljesít, az ötödik napon pedig 0 órára van beosztva. Ez legegyszerűbben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egészségügyi kiegészítő pótlék szociális intézmény vezetőjének

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményünk (több mint 100 dolgozót foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kapott. A szakápolási szakmai vezetői feladatokat (irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakápolók munkáját) az intézmény igazgatója látja el heti 15 órában. Részére megállapítható-e az egészségügyi kiegészítő pótlék, ha igen, akkor teljes összegben vagy részösszegben, figyelemmel arra, hogy ezen feladatait csak részmunkaidőben látja el? Ezt a kiegészítő pótlékot jelen esetben a központi költségvetés hogyan finanszírozza, teljes összegben vagy arányosan részösszegben?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet szerint egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg a szociális intézményben az 1/2000. SzCsM rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, vezető ápoló, vezető szakápoló)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Napi munkaidő számítása részmunkaidőben

Kérdés: A munkavállalót részmunkaidőben, havi 60 órában foglalkoztatják. A havi munkaidő elszámolásakor, ha az adott hónapban a munkavállaló részére szabadságot is adtak ki, esetében a szabadsággal érintett napokra mennyi munkaidőt vegyünk figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő a felek vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő [Mt. 88. § (1) bek.]. Ha a munkaszerződés a munkaidő mértékét nem egy munkanapra határozza meg, akkor a felek megállapodása szerinti mértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál

Kérdés:

A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Részlet a válaszából: […] ...a szabály alkalmazandó, mivel különbséget kell tenni a részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat [Mt. 92....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Szolgálati elismerés és jubileumi jutalom – kizárják egymást

Kérdés:

A dolgozó munkáltatójánál (központi költségvetési szervnél) 2009. február 1-je óta heti 20 órában, részmunkaidőben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Emellett egy egészségügyi intézménynél 2021. július 1-je óta heti 20 órában van foglalkoztatva egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A kolléga 2022. augusztus 12-én az egészségügyi szolgálati jogviszonya alapján szolgálati elismerésben részesült. A dolgozó munkáltatójánál a közalkalmazotti jogviszonya után járó jubileumi jutalma kifizetését kérte. Nyilatkozott arról, illetve igazolást mutatott be, hogy eddig jubileumi jutalomban nem, csak szolgálati elismerésben részesült. A szolgálati elismerés mellett jogosult lehet-e a dolgozó az azonos mértékű kerek évfordulós közalkalmazotti jubileumra is? Amennyiben pedig nem, akkor a kérelme elutasításának mi a jogszabályi indoka?

Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be [Kjt. 87/A. § (5) bek.]. Ehhez hasonlóan, az Eszjtv. szerint a szolgálati elismerés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
1
2
3
36