Találati lista:
131 Ügyelet alatti munkavégzés idejének mérése
Kérdés: Közszükségletet ellátó vállalatunknál napi nyolc óra munkaidőt követően másnap reggel munkakezdésig ügyeletet rendelnénk el. Az ügyeletre 40% pótlék jár, kivéve, ha nem mérhető a munkavégzés. Ez utóbbi esetben 50%. Mit jelent az, hogy nem mérhető? Ha például informatikai eszközön dokumentáltan történik a munkavégzés, akkor mondhatom azt, hogy az nem mérhető? Véleményem szerint ilyenkor mérhető, hiszen az eszköz ezt naplózza, tehát bármikor visszakereshető. Vagy attól nem lesz mérhető, hogy a munkáltató azt mondja, hogy nem akarja mérni az ügyelet alatti munkavégzést?
132 Rendkívüli munkavégzés átalánnyal díjazva
Kérdés: Amennyiben a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő pótlékát nem szeretnénk külön fizetni hónap végén, hanem pótlékátalányt szeretnénk alkalmazni, és abba szeretnénk beépíteni, akkor a pótlékátalány alkalmazásakor mire kell figyelnünk? A munkaszerződésbe kötelezően bele kell írni egy alapbért és egy átalányösszeget, vagy ez egy összegben is megadható, és elegendő felsorolni, hogy mely bérpótlékokat tartalmazza az átalány? Szükséges bármilyen számítással alátámasztani az átalány mértékét?
133 Munkaközi szünet – eltérés az Mt.-től
Kérdés: Intézményünknél egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be, melynek keretében a munkavállalók rugalmasan oszthatják be munkaidejüket. Ennek következtében lesznek olyan napok, amikor a dolgozók csak hat órában végeznek munkát, de előfordulhat olyan eset is, amikor kilenc órát, vagy azt meghaladóan történik munkavégzés. Dönthet-e úgy a munkáltató a munkaközi szünet tekintetében, hogy a hatórás munkavégzésre is biztosít 20 perc munkaközi szünetet, de ezzel egyidejűleg a kilencórás vagy azt meghaladó munkavégzésre is csak 20 perc munkaközi szünetet oszt be, vagy a munkaközi szünetnek mindenképpen igazodnia kell a letöltött munkaidőhöz, még akkor is, ha összességében ez így előnyösebb a munkavállalók számára? Jelenleg a munkaközi szünet intézményünknél a munkaidő részét képezi.
134 Rendkívüli munkaidő elrendelése pihenőnapra
Kérdés: Egy munkavállaló több műszakos munkáltatói tevékenység keretében, munkaidőkeretben dolgozik. Rendes munkaidőben történő munkavégzésre be van osztva 6.00-tól 14.00-ig. Másnapra, a beosztás szerinti pihenőnapjára előírható-e neki 22.00-6.00 között rendkívüli munkavégzés?
135 400 túlóra túllépése rendkívüli helyzetben
Kérdés: Vállalatunk, élve az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal, kollektív szerződésében úgy rendelkezett, hogy 300 óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el, illetve további 100 óra önként vállalt túlmunkáról állapodhat meg a munkavállalóval. Az év elején a járványügyi helyzet súlyosan érintette a vállalatunk termelését és ezzel a megkötött kiszállítási szerződésben foglaltakat. A kapacitások jelentős csökkenésében nagy szerepet játszott, hogy cégünk különös figyelmet fordított a munkatársak egészségének megóvására és a járvány további terjedésének megakadályozására. A kontaktként érintett személyeket otthon tartotta, amíg a fertőzöttség kockázata fennállhatott. A Covid-fertőzött kollégák esetében pedig csak negatív PCR-teszt esetén engedélyezett visszatérést a termelésbe. Ezen óvintézkedések miatt teljesíthetetlenné váltak a kiszállítási határidőink. Tekintettel a fentiekre, figyelembe vehető-e az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése, miszerint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése vis maior esetén, azaz meghaladható-e a 400 órás rendkívüli munkaidő a naptári évben, tekintettel a járványügy miatti kapacitáscsökkenésre?
136 Készenlét melletti pihenőidők és díjazás
Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
137 Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
138 Munkavégzési hely megváltoztatása
Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
139 Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeretben
Kérdés: A munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Ha egy napon 8 óra helyett 10 órát kell dolgoznia, azt le lehet csúsztatni a munkaidőkeretben, vagy rendkívüli munkavégzésnek számít?
140 Változás a munkáltató személyében – a túlóra éves maximuma
Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
