Ügyelet alatti munkavégzés idejének mérése

Kérdés: Közszükségletet ellátó vállalatunknál napi nyolc óra munkaidőt követően másnap reggel munkakezdésig ügyeletet rendelnénk el. Az ügyeletre 40% pótlék jár, kivéve, ha nem mérhető a munkavégzés. Ez utóbbi esetben 50%. Mit jelent az, hogy nem mérhető? Ha például informatikai eszközön dokumentáltan történik a munkavégzés, akkor mondhatom azt, hogy az nem mérhető? Véleményem szerint ilyenkor mérhető, hiszen az eszköz ezt naplózza, tehát bármikor visszakereshető. Vagy attól nem lesz mérhető, hogy a munkáltató azt mondja, hogy nem akarja mérni az ügyelet alatti munkavégzést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, ügyelet esetén 40% bérpótlék, ha azonban a munkavégzés tartama nem mérhető, 50% bérpótlék jár. Ha az ügyelet alatt munkavégzés is történik, az fogalmilag a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz, amelyre a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkavégzés átalánnyal díjazva

Kérdés: Amennyiben a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő pótlékát nem szeretnénk külön fizetni hónap végén, hanem pótlékátalányt szeretnénk alkalmazni, és abba szeretnénk beépíteni, akkor a pótlékátalány alkalmazásakor mire kell figyelnünk? A munkaszerződésbe kötelezően bele kell írni egy alapbért és egy átalányösszeget, vagy ez egy összegben is megadható, és elegendő felsorolni, hogy mely bérpótlékokat tartalmazza az átalány? Szükséges bármilyen számítással alátámasztani az átalány mértékét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a vasárnapi, a munkaszüneti napi, az éjszakai és a műszakpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg [Mt. 145. § (1) bek.]. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó bérpótlékot az alapbérbe nem lehet beépíteni, de e bérpótlék helyett is meg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 29.

Munkaközi szünet – eltérés az Mt.-től

Kérdés: Intézményünknél egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be, melynek keretében a munkavállalók rugalmasan oszthatják be munkaidejüket. Ennek következtében lesznek olyan napok, amikor a dolgozók csak hat órában végeznek munkát, de előfordulhat olyan eset is, amikor kilenc órát, vagy azt meghaladóan történik munkavégzés. Dönthet-e úgy a munkáltató a munkaközi szünet tekintetében, hogy a hatórás munkavégzésre is biztosít 20 perc munkaközi szünetet, de ezzel egyidejűleg a kilencórás vagy azt meghaladó munkavégzésre is csak 20 perc munkaközi szünetet oszt be, vagy a munkaközi szünetnek mindenképpen igazodnia kell a letöltött munkaidőhöz, még akkor is, ha összességében ez így előnyösebb a munkavállalók számára? Jelenleg a munkaközi szünet intézményünknél a munkaidő részét képezi.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha pedig a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 18.

Rendkívüli munkaidő elrendelése pihenőnapra

Kérdés: Egy munkavállaló több műszakos munkáltatói tevékenység keretében, munkaidőkeretben dolgozik. Rendes munkaidőben történő munkavégzésre be van osztva 6.00-tól 14.00-ig. Másnapra, a beosztás szerinti pihenőnapjára előírható-e neki 22.00-6.00 között rendkívüli munkavégzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. nem zárja ki, hogy a heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendeljen el. Ennek olyan jogkövetkezménye sincs, hogy a munkavégzéssel érintett pihenőnapot (pihenő­időt) kötelező lenne újra kiadni. Ehelyett a munkaidő-beosztás szerinti heti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 18.

400 túlóra túllépése rendkívüli helyzetben

Kérdés: Vállalatunk, élve az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal, kollektív szerződésében úgy rendelkezett, hogy 300 óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el, illetve további 100 óra önként vállalt túlmunkáról állapodhat meg a munkavállalóval. Az év elején a járványügyi helyzet súlyosan érintette a vállalatunk termelését és ezzel a megkötött kiszállítási szerződésben foglaltakat. A kapacitások jelentős csökkenésében nagy szerepet játszott, hogy cégünk különös figyelmet fordított a munkatársak egészségének megóvására és a járvány további terjedésének megakadályozására. A kontaktként érintett személyeket otthon tartotta, amíg a fertőzöttség kockázata fennállhatott. A Covid-fertőzött kollégák esetében pedig csak negatív PCR-teszt esetén engedélyezett visszatérést a termelésbe. Ezen óvintézkedések miatt teljesíthetetlenné váltak a kiszállítási határidőink. Tekintettel a fentiekre, figyelembe vehető-e az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése, miszerint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése vis maior esetén, azaz meghaladható-e a 400 órás rendkívüli munkaidő a naptári évben, tekintettel a járványügy miatti kapacitáscsökkenésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szóban forgó szabály szerint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében [Mt. 108. § (2) bek.]. A rendelkezés célja az,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelent, amit a munkavállaló által megválasztott helyen kell teljesíteni, azzal, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre kell állnia [Mt. 110. § (4) bek.]. Mivel a készenlét fogalmilag a beosztás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 30.

Munkavégzési hely megváltoztatása

Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót a munkáltatónak általános szabály szerint a fennálló munkaszerződése alapján kell továbbfoglalkoztatnia [Mt. 42. § (2) bek. b) pont,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 9.

Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Ha egy napon 8 óra helyett 10 órát kell dolgoznia, azt le lehet csúsztatni a munkaidőkeretben, vagy rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. Amunkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Változás a munkáltató személyében – a túlóra éves maximuma

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató személyében bekövetkező változás esetében a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. július 19.
1
…
13
14
15
…
49