Munkavállaló tartózkodási helyének ellenőrzése

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy bizonyos munkavállalók esetében mobilos applikáció használatával (adattartalmában az Mt. 134. §-ának megfelelve) vezeti a munkaidő-nyilvántartást, ütközik-e valamilyen jogszabályba a munkavégzés helyének a munkavállaló rendelkezésére bocsátott okostelefon – esetleg a célra (önként) felajánlott saját készülék – segítségével történő beazonosítása/ellenőrzése? Természetesen az ellenőrzés tényéről és módjáról az érintett munkavállalók előzetesen írásos tájékoztatást kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-a a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkaidővel kapcsolatos adatok rögzítését, a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét kezdő és befejező időpontjára, a szabadságra és a munkaidővel kapcsolatos megállapodások nyilvántartására kiterjedően. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (5) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaidő és szabadság – az elszámolás lehetőségei

Kérdés: A közalkalmazott 12 órás munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgozik. Az elszámolólapján 2020. május hónapra 168 óra munkavégzés és öt nap szabadság (40 órával számolva) szerepel. Így 208 órára jött ki a ledolgozott óra. A májusi kötelező óraszám 160 óra. 208-160 = 48 óra rendkívüli munkavégzés lett elszámolva. Helyes-e így ez az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ennek során a munkáltató választhat, hogya) a szabadságot munkanapokban számolja el és adja ki; ilyenkor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Készenlét megszervezése – az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Készenlét – a szabadság alatti elrendelhetőség kérdése

Kérdés: Üzemünkben a munkavállalók a veszélyhelyzet ideje alatt kivették az első fél évre járó időarányos szabadságukat, ám – főként a családosok – tetemes szabadságot kívánnak igénybe venni a nyári hónapok alatt is. Mivel most sok munkánk torlódott fel, valószínűleg több esetben kénytelenek leszünk a szabadságon lévő munkavállalókat is visszahívni, ha nem tudunk egy adott feladatot nélkülük megoldani. Köthetünk-e olyan megállapodást a munkavállalóval, hogy a szabadság idején is készenlétet ad, amikor pedig behívjuk dolgozni, azt túlórában számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A szabadság alatt a munkavállalót nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, nem köteles megőrizni munkára képes állapotát, és szabadon választhatja meg tartózkodási helyét, ami lehet a munkáltatótól nagy távolságra is. Ezért a készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek a jogát a munkáltató – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti – ez a kötetlen munkarend. A munkarend kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaidőkeret – heti négy munkanapos munkarendben

Kérdés: A járványhelyzet miatt kollégáink munkaidejét 20%-kal csökkentjük úgy, hogy csak heti négy napot kell dolgozniuk. Erről megkötöttük a munkaszerződés-módosításokat. Hogyan kell kiszámítani a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt ebben az esetben, ha a keret tartama alatt módosítottuk a munkaidő mértékét? Hogyan kell számolnunk a mostani 32 órás heti munkaidőt, ha az adott héten a húsvét miatt munkaszüneti nap is volt? A munkaszüneti napon felül is elrendelhetünk az adott hétre 32 óra munkaidőt? Hogyan alakul a díjazás ezekre a hetekre, ha a munkavállaló órabéres?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkáltató joga, hogy meghatározza, a hét mely napjain és a nap mely óráiban kell teljesíteni a munkaidőt [Mt. 96. § (1) bek.]. Ezt nevezzük a munkaidő beosztásának. A munkáltató azonban úgy is rendelkezhet, hogy a munkaidőt a munkavállaló saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás módosítása megállapodással

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozó raktárosaink közül a kedd éjszakára beosztott munkavállaló megbetegedett, keresőképtelen állományba került, és ezt előző napon jelezte. Emiatt a kedd délelőttre beosztott dolgozónak éjszakára kellett bejönnie keddtől péntekig. Az ő munkaidő-beosztásának módosítására tehát nem volt lehetőség 96 órával korábban. Szabályos eljárás lehet-e, ha a munkavállalóval írásban megállapodunk a hétre vonatkozóan a munkaidő-beosztás módosításáról, vagy mindenképpen túlóraként kell elszámolnunk a dolgozó éjszakás munkavégzését a négy munkanapra?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Ettől eltérően a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
14
15
16
47