Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Órabéres dolgozónak, ha munkaidőkeretben van foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben, és rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkát végez, akkor jár neki a távolléti díj az ünnepre, az alapbére és a 100% bérpótlék is?
Részlet a válaszából: […] ...– kiesett idő hiányában – nem illeti meg a munkavállalót.A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár [Mt. 140. § (2) bek.]. Erre a díjazásra a munkavállaló azért jogosult, mert a munkaszüneti napon ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Rendkívüli munkaidő – adminisztratív módon nem korlátozható

Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Részlet a válaszából: […] ...így például évente nem haladhatja meg a 250 – kollektív szerződés alapján legfeljebb a 300 – órát. A rendkívüli munkaidőre bérpótlék vagy legalább a rendkívüli munka­idő mértékével egyező szabadidő illeti meg a munkavállalót (Mt. 143. §).Nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
Kapcsolódó címkék:      

Elszámolás a munkaidőkeret végén

Kérdés: Dolgozóink háromhavi munkaidőkeretben és órabéres formában dolgoznak. Az első két hónapban a ténylegesen ledolgozott órák és az órabér szorzata a havibérük az esetleges pótlékokkal együtt, majd a harmadik hónap végén kell a három hónap ledolgozható munkaóráinak alapulvételével megállapítani, hogy többet vagy kevesebbet dolgoztak? Ha többet, akkor túlórapótlékot kapnak, ha kevesebbet, akkor a különbözetre átlagbért?
Részlet a válaszából: […] ...107. § b) pont] lesz, amire a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként alapbér és – eltérő megállapodás hiányában – 50%-os bérpótlék jár [Mt. 143. § (2) bek. b) pont]. Amennyiben a munkavállaló részére a munka­időkeretben beosztható óráknál kevesebbet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Rendkívüli munkaidő átalánydíja

Kérdés: Munkavállalóinkkal olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint az Mt. 143. §-a szerinti bérpótlékok helyett átalány illeti meg őket. Kérdésem, hogy az átalány ebben az esetben a rendkívüli munkavégzés teljes ellenértékét magában foglalja, vagy az arra járó alapbért mindig külön ki kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték – ami bérpótlék vagy fizetett szabadidő – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.].A felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Bérpótlékok osztott munkaidő-beosztásban

Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?
Részlet a válaszából: […] ...teljesül a kérdéses esetben, ám a több műszakos tevékenységben működő munkáltató munkavállalói nem minden esetben jogosultak műszakpótlékra. Az Mt. ugyanis másképp határozza meg a több műszakos tevékenység és a műszakpótlékra jogosultság feltételeit....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Áthelyezett pihenőnap elszámolása

Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg. Amennyiben a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés munkanapon történt, akkor a munkavállalónak– ötven százalék bérpótlék, vagy– munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – alapbérrel díjazott, azonos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
Részlet a válaszából: […] ...kötnek, és mindkét napra 11 órát osztanak be, akkor mindkét nap után 3-3 óra rendkívüli munkaidőt kell elszámolni.A műszakpótlék akkor jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. A változást rendszeresnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Vezető állású munkavállalóra vonatkozó törvényi feltételek

Kérdés: A munkáltató 2010 áprilisában az üzletvezetők és helyettesek munkakörét a régi Mt. 188/A. §-a alapján vezetői munkakörnek minősítette. Az érintettekkel munkaszerződés-módosítást írtak alá, 30 000-40 000 Ft-tal megnövelve az alapbérüket. Bérpótlékot nem kapnak. Egyetlen érintett személy alapbére sem haladja meg a bruttó 400 000 Ft-ot még ma sem. Kérdésünk, hogy az Mt. 208. §-ának (2) bekezdését nem kellene-e alkalmazni a bérük tekintetében? Vezető állásúnak tekinthetők-e egyáltalán a hatályos szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. értelmében a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatta, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősüljön [régi Mt. 188/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Éjszakai pótlék – nem váltható meg szabadság kiadásával

Kérdés: Éjszakai műszak után járó pótlékot a munkavállaló kérésére megválthatja-e a munkáltató szabadidő (csúszó) kiadásával?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (ún. műszakpótlék) jár. A változást ebből a szempontból rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Vasárnapi pótlékra való jogosultság készenléti jellegű munkakörben megszakítás nélküli tevékenység esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk karbantartóként dolgozik, készenléti jellegű munkakörben; a tevékenység jellege miatt megszakítás nélküli munkarendben. Amennyiben vasárnapra beosztjuk dolgozni (rendes munkaidőben), akkor jár neki a vasárnapi 50%-os pótlék, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ötvenszázalékos mértékű vasárnapi pótlék jár a munkavállalónak, ha vasárnap a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag azért kötelezhető, mert– több műszakos tevékenység keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.
1
61
62
63
91