81 talált cikk a nyugellátás kifejezésre

Kérdés: Egy szervezet választott első számú vezetője, akit 2014-2019 közötti időszakra választottak meg, ez év szeptember 27-én éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A választott tisztségviselő úgy gondolja – mivel rá kereseti, illetve nyugdíjkorlát nem vonatkozik –, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozatlan időre szóló munkaviszonyát a felette munkáltatói jogot gyakorló testülettel egyetértésben közös megegyezéssel megszünteti, majd 2 nap múlva, szeptember 30-án újra – a hatáskörében illetékes testület egyetértésével – munkaviszonyt létesít. Ez az elképzelés teljesen törvényes, azonban zavaró tényezőként merül fel, hogy az adott szervezet alapszabálya azt tartalmazza, hogy az első számú választott vezetői funkciót munkaviszony keretében kell ellátni. A leírt esetben viszont a munkaviszony megszakításra kerül, és dilemmaként merült fel, hogy a munkaviszony szüneteltetése idején az első számú vezetői funkciót az érintett személy betöltheti-e? A rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvét figyelembe véve egy 5 éves cikluson belül az ilyen rövid idejű megszakítás lehetséges-e? Törvényes-e, és különösképpen etikus-e, hogy a nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt az alapszabály előírásaival ellentétesen megszüntetésre kerül a munkaviszony?

Kérdés: Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolás szempontjából elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszonyról, közalkalmazotti jogviszonyról szóló igazolás helyett a kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoztam egy gyárban, egy hete sajnos megsérültem árupakolás közben, gipszben van a lábam, nem tudok dolgozni még 4-5 hétig. Szóltam a munkáltatónak, hogy ilyenkor fizetnek-e valamit a gyógyulás idejére, illetve hogy egyezzünk meg valamilyen kártérítési összegben. Ők elzárkóztak, és azt mondták, az egyszerűsített foglalkoztatásban baleset esetén nem jár semmi. Bele kell nyugodnom ebbe a válaszba?

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?

Kérdés: A betéti társaság 1952. március 9-én született kültagja 2011. december 29-én ment el korhatár előtti nyugdíjba. A társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat. Az illető már nem dolgozik a bt.-ben, de most osztalékot szeretnénk fizetni számára. Azt szeretném tudni, beleszámít-e a keresetkorlátba az osztalék.

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?

Kérdés: Jár-e felmondási védettség 40 év munkaviszony megszerzése előtt?

Kérdés: 1956-ban születtem, jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatómnál létszámleépítés van. Azt szeretném tudni, hogy a nőkre vonatkozó szabályozás esetén – miszerint 40 év szolgálati idő elérésekor nyugdíjba lehet vonulni – figyelembe vehető-e a védett kor, vagy az csak az öregségi nyugdíjkorhatárra alkalmazható?