Munkaszüneti nap – 7-től 22 óráig

Kérdés: Cégünknél felvetődött, hogy a három műszakban foglalkoztatott dolgozók munkakezdése a következők szerint módosul (munkaközi szünettel együtt, a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek): délelőtt: 5.40-14.00; délután: 13.40-22.00; éjszaka: 21.40-06.00. Fizetett ünnep után kezdhetnek-e a dolgozók 5.40-kor (például augusztus 21-én)? Lehetséges-e hogy az utolsó műszak augusztus 19-én 21.40-től augusztus 20-án hajnali 6 óráig dolgozik? A cégnél munkaszüneti napon a dolgozók egyébként nem foglalkoztathatók.
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkaszüneti nap vagy megegyezik a naptári nappal, vagy lehet a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra is, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munkavégzés: pótlék helyett átalány

Kérdés: Korábban volt lehetőség túlórapótlék-átalány meghatározására. Mi lett a sorsa? Az új Mt. szerint is van-e, vagy ha nincs, akkor mit lehet helyette alkalmazni? (Például a gépkocsivezetők és a pihenőidő viszonylatában.) Az utazó munkavállalókra még mindig a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [új Mt. 145. § (2) bek.]. A törvény a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Szabadság – a 14 napos megszakítás nélkülinél rövidebb időtartamban

Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. szóban forgó szabálya szerint a szabadságot -eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalábbösszefüggő tizennégy napot elérjen [új Mt. 122. § (3) bek.]. Az értelmezésetehát helyes, az egybefüggő 14 napos szabadságtól el lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
Részlet a válaszából: […]  A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényesalapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetettteljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [új Mt.148. § (1) bek.]. Ebből eredően, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Több műszakos tevékenység – megszakítás nélküli tevékenység

Kérdés: Mikor tekinthető a munkáltató tevékenysége több műszakosnak, 80 órát elérő idejűnek? Állattenyésztés esetén a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli. Ez egyben több műszakos tevékenység is?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetenteeléri a nyolcvan órát [új Mt. 90. § b) pont]. A 80 órás tevékenységet hosszabb időszakban,a rendes munkaidő alapulvételével, heti átlagban kell figyelembe venni. Azegyszeri leállás, ami alapján egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Diákok díjazása szakmai gyakorlaton

Kérdés: Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?
Részlet a válaszából: […]  Idén nyáron még az Ftv. szabályai szerint kell eljárni,mivel a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szakmai gyakorlattal összefüggőrészei csak 2012. szeptember 1-jén lépnek hatályba. (Az új törvény szabályaiegyébként lényegében nem térnek el a korábbiaktól.) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Ügyeleti idő elszámolása

Kérdés: Informatikus munkavállalóink rendszerfelügyelőként gyakran teljesítenek ügyeletet. Az új Mt. szerint nemcsak az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, hanem a teljes ügyeleti idő rendkívüli munkavégzésnek számít majd. Attól tartok, hogy így nagyon hamar kimerül a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves kerete. Van-e más munkaidőszabály, amely során az ügyeleti időt figyelembe kell vennünk az új törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. alapján az ügyelet tartama valóban teljes egészében rendkívülimunkaidőnek minősül majd, függetlenül attól, hogy azalatt ténylegesmunkavégzésre sor került-e [új Mt. 107. § d) pont]. Így az ügyeletelrendelésével kapcsolatos első korlát, hogy az ügyelet teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Három műszakos munkarend és a munkaszüneti nap

Kérdés: A három műszakos munkarendben (06-14, 14-22, 22-06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár-e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti nap? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) "belecsúszik" egy munkaszüneti napba (pl. március 15.).
Részlet a válaszából: […]  A törvény szerint pihenőnap a naptári nap nulla órátólhuszonnégy óráig tartó időszak, vagy három és négy műszakos munkarendben,továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak

Kérdés: Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Részlet a válaszából: […]  Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak)kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkeresetszámításánál időbér esetén a személyi alapbért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Folyamatos munkarend esetén – ha beteg lettem és hétvégén is dolgoztam volna, akkor – hétvégére is jár-e a betegállomány? Szintén folyamatos munkarend esetén, ha hétköznapra esik az ünnepnap, miért dolgoztatja le az intézmény ezt a napot?
Részlet a válaszából: […]  Folyamatos munkarendet az Mt. nem ismer. Úgynevezettmegszakítás nélküli munkarendről akkor beszélünk, ha a munkáltató működésenaptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenkéntkizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
1
18
19
20
25