Távolléti díj számítása – az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 148. §-ának (1)–(3) bekezdése szerint a távolléti díjnál az esedékesség időpontja számít, amely a távollét (szabadság) kezdő időpontja, jelen esetben augusztus 20-a. Az esedékesség időpontjának kétféleképpen van jelentősége. Az alapbér és a pótlékátalány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaidő-beosztás munkaszüneti napra

Kérdés: Ha adva van egy hivatalosan munkaszüneti nap, arra a napra a munkáltató éjfélre berendelheti-e a dolgozóját? Tehát a következő nap 0 órájára behívható a munkavállaló, például pünkösdhétfőn éjfélre (azaz már kedden 0 órára)?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára – így a törvényi feltételek fennállása esetén munkaszüneti napra is – vagy az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
Részlet a válaszából: […] Az Ebt. szerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár azonban táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és április 20-án reggel 7 órától április 21. reggel 7 óráig (munkaszüneti napon) a beosztása szerint munkát végzett, akkor a fizetett ünnepnapi pótlék hány órára jár a részére? 24 órára, 7 órára vagy nem jár a részére, mert csak a 7 óra és 22 óra közötti időszak számít munkaszüneti napnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabálya – szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. E szabály alkalmazandó a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Törvénysértő atipikus munkaviszony-"halmaz"

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként szeretnénk alkalmi munkavégzés keretében kölcsönözni munkavállalókat. A törvényi szabályok miatt viszont legfeljebb 5 naptári napra lehet munkaviszonyt létesíteni alkalmi munkára, egy adott munkáltatóval. Arra gondoltunk, hogy két céggel többmunkáltatós munkaszerződést kötnénk a munkavállalókkal, akiket így folyamatosan, 5 napnál hosszabb időre is ki lehetne kölcsönözni. Van ennek akadálya?
Részlet a válaszából: […] Munkaerő-kölcsönzés esetén az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alkalmazhatók, mivel törvény erre vonatkozó kizáró rendelkezést nem alkalmaz. Alkalmi munkavégzésre szerződött munkavállalót tehát lehet munkaerő-kölcsönzés keretében is alkalmazni. Kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Felmondási idő számítása

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számítás annyiban helytelen, hogy magát a felmondási időt nem kell figyelembe venni a felmondási idő hosszának meghatározásakor. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A mértékét is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Pihenőidő alatti rendelkezésre állás

Kérdés: Rendvédelmi szervnél dolgozom közalkalmazottként. A munkáltatóm elvárja, hogy munka­időn kívül is a hét minden napján 24 órában elérhető legyek saját (tehát nem "céges") mobiltelefonomon, illetve hogy utasítására bármikor (akár az éjszakai órákban) jelenjek meg munkavégzés céljából. A kérdésem, hogy ezek a (korlátozás nélküli) elvárások jogosak-e a munkáltató részéről, köteles vagyok nekik megfelelni? (Mindkét elvárás adott esetben nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető részemről.)
Részlet a válaszából: […] A minden munkanapon, pihenőnapon, munkaszüneti napon 24 órában történő elérhetőség és munkavégzés céljából történő megjelenés munkáltatói előírása a készenlét munkajogi jogintézményének felelne meg. Közalkalmazottak készenlétére is az Mt. 110-112. §-át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Pihenőidő vasárnap esti munkakezdéssel

Kérdés: Szeretnénk a munkarendünket megváltoztatni, és átállni a heti pihenőidős rendszerre. Beosztható-e úgy a munkavállaló munkaideje, hogy vasárnap este 22.00 órától hétfő reggel 06.00-ig végez munkát, és a heti minimum 40 órás pihenőidejét pénteken este 22.00 és vasárnap este 22.00 között kapja meg? A munkahetünk egyébként hétfő reggel 06.00-kor kezdődik.
Részlet a válaszából: […] Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló heti kettő pihenőnapja helyett legalább heti 40 órás, egy naptári napot magában foglaló, egybefüggő pihenőidőt, és a munkaidőkeret átlagában heti legalább 48...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Megszakítás nélküli tevékenység minősítése

Kérdés: Cégünk fő partnere úgy döntött, hogy a jövőben termelését megszakítás nélküli tevékenységben folytatja. Ennek keretében elvárja, hogy társaságunk is ugyanabban a munkaidő-beosztásban foglalkoztassa a munkavállalóit, mivel a partnerünk termeléséhez közvetlenül kapcsolódik cégünk kiszolgálótevékenysége. Ilyen esetben mi is foglalkoztathatjuk a munkavállalóinkat megszakítás nélküli munkarendben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai elő­írásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésa) társadalmi közszükségletet kielégítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkaidő-növelés – a munkakör készenléti jellegűvé minősítése

Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?
Részlet a válaszából: […] Megoldás lehet, hogy készenléti jellegű munkakörnek tekintik a recepciós munkakört. A törvény szerint ugyanis az e munkakörben dolgozó munkavállalóval a munkáltató megállapodhat, hogy a teljes napi munkaidő 12 óra legyen [Mt. 92. § (2) bek.]. Abban is megállapodhatnak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.
1
13
14
15
26