Hat hónapos próbaidő kikötése határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: Munkáltatóm egyéves határozott idejű munkaszerződéssel, és hat hónap próbaidővel alkalmazott azzal az ígérettel, hogy az egy év leteltét követően munkaviszonyom határozatlan tartamúvá válik. Jól értettem egy korábbi cikkükből ("Határozott idejű munkaviszony"), hogy hat hónap próbaidő kikötésére nem is kerülhetne sor a határozott idejű munkaviszony esetében?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől (a munkába lépés napja) számított, legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. A három hónapnál rövidebb próbaidőt a felek legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják, de annak tartama a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Igényérvényesítés – az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban

Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint kiadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Éjszakai és veszélyességi pótlék

Kérdés: Mozgó bér esetében, ha én hajnali 4 órától reggel 7 óráig vagyok elszámolva, jár-e nekem az éjszakai pótlék a munkáltatómtól? A másik kérdésem, hogy veszélyességi pótlék jár-e azon munkavállalóknak, akik a munkájukat a hidegben, kint a szabad ég alatt végzik teljes munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] A 22 és 6 óra között teljesített munkavégzésre a munkavállalót – ha műszakpótlékra nem jogosult – 15%-os éjszakai pótlék (Mt. 89. §, 142. §) illeti meg. Ez a pótlék független attól, hogy mozgó bérben (teljesítménybérben) vagy időbérben foglalkoztatják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát tölti, mely gyermeke harmadik életévének betöltéséig illeti meg őt (Mt. 128. §). Ebben az időszakban a munkaviszonyból származó főbb jogok és kötelezettségek ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkaviszony-megszüntetés – az elmaradt elszámolásból keletkezett kár

Kérdés: Munkaviszonyban álltam egy kft.-vel 2016. július 19-ig. Augusztus elején elhelyezkedtem egy másik cégnél, de kilépéskor nem kaptam papírokat. A bejelentéskor az új munkahelyen kérték az OEP-könyvet és az igazolást a munkaviszony megszűnéséről. Kerestem a volt munkaadómat, de eredménytelenül. Az új munkáltatóm munkaügyi osztályának azonban sikerült elérnie. A régi munkáltatóm ígéretet tett, hogy postázza a papírokat tértivevénnyel, hogy hamarabb megkapjam, és tudják utalni a fizetésemet. A telefonos beszélgetés után nyolc nappal érkeztek meg a papírok, de ekkor már szeptember 17-e volt. Aláírás közben vettem észre, hogy az igazolás a munkaviszony megszűnéséről hiányzik, de ennek ellenére az egész borítékot elküldtem a munkaügynek. Két nap múlva ők is tájékoztattak, hogy hiányzik a papír. Jeleztem a régi munkáltatómnak, de annyit reagált, hogy mindent elküldtek. Ezután írtam neki, hogy én sem és a munkaügy sem találta, kértem, hogy postázza el a saját példányukat, hogy be tudjam mutatni a munkaügyön. Válaszában megírta, hogy szól a könyvelőnek, hogy küldje el. Sajnos azóta sem kaptam meg. Mit tehetek ebben az esetben? Ráadásul a fentiek mellett több szabálytalanság is volt: 8 órás bejelentéssel 16 órát, illetve heti 6 napot dolgoztam, és ez összesen több volt, mint heti 40 óra, továbbá az utolsó 1-1,5 hónapot szabadnap nélkül dolgoztam végig, mert emberhiány volt. A fentieken túl, mikor a munkáltatómnak már csak egy boltja maradt, a 8 órás munkaviszonyomat 4 órásra módosította, amiről semmilyen papírt, szerződésmódosítást nem kaptam, nem írtam alá, de így is napi 16 órát dolgoztam. Ráadásul a vasárnapi boltzár idején is mi dolgoztunk a boltban, nem a tulajdonos vagy a családja. Hova fordulhatok ezzel a problémával?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapig a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a munkavállaló a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra jogosult-e, az általa betöltött munkakör alapján kell meghatározni. A kérdésben írtak alapján feltételezhető, hogy a munkavállaló legalább középfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállalót az egészségügyi alkalmassági vizsgálat munkaköre betöltésére alkalmatlannak találta, akkor a munkavállaló e munkakörben tovább nem foglalkoztatható [Mvt. 49. § (1) bek.]. Jogi szempontból ilyenkor az Mvt. mint munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló teljes napi munkaideje az általános szabály szerint napi nyolc óra lehet [Mt. 92. § (1) bek.]. Ugyanakkor a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Nemdohányzók védelme

Kérdés: Egy könyvelőirodában dolgozom, ahol eddig csak a kertben lehetett dohányozni. Ezen a főnöknőm 2015 májusától változtatott, most már az irodai szobájában dohányzik, ahova a többi dohányos kolléganőt is behívja. A szoba résein csak úgy árad ki a cigarettafüst. Többszöri kérésemre sem hajlandó az irodában való dohányzást abbahagyni. Asztmás vagyok, és 3 hónapja olyan súlyosan romlott az állapotom, hogy kórházba is kerültem miatta. A válasza az, hogy elege van a hisztiből, ha nem tetszik, el lehet menni. 17 éve dolgozom a cégnél, nem tudom, mitévő legyek, mik a jogaim és mit tehet meg a munkáltató? Mit tehetnék ebben az ügyben?
Részlet a válaszából: […] Az Ndtv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a dohányzásra kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni a munkahelyeken. Az Ndtv. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.
1
12
13
14
31