Helyettesítés – a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Jelenleg a munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságon van. Helyére új munkavállalót vettünk fel, akinek 2025. december 31-én jár le a szerződése. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló nem kíván visszajönni gyermeke hároméves koráig, de a felhalmozódott szabadságát is ki szeretné majd venni. Hogyan célszerű a helyettesítő munkavállaló munkaszerződését meghosszabbítani? Konkrét naptári nap szerint határozzuk-e meg a határozott idejű munkaviszony időtartamát (azt azonban, hogy mely időpont lesz ez valójában, nem lehet biztosan tudni), vagy van-e lehetőség arra, hogy a határozott időt akként határozzuk meg a munkaszerződésben, hogy az „XY távollétének idejére” szól? Ebben az esetben alkalmazható a helyettesítő személy a régi munkavállaló szabadságának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződését, aki jelenleg is helyettesíti a távol lévő kollégát, ennek általánosságban nincs akadálya: azt a felek a munkaviszony közös megegyezéssel történő módosításával tehetik meg egészen addig, míg e munkaviszony nem szűnik meg (2025. december 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Munkaviszony tartama – ha nem jogszerző idő a jubileumi jutalomra való jogosultságnál

Kérdés: A Magyar Postánál biztosítási jogviszonyban eltöltött időt figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom esetében? Mettől meddig működött a Magyar Posta állami költségvetési szervként? Az érintett dolgozónak a Magyar Postánál munkaviszonyban töltött ideje: 1979. VII. 15. – 1980. X. 31., valamint 1983. IX. 12. – 1987. VIII. 2., mely összesen több mint 5 évet jelent. Figyelembe vehetjük-e ezt a két időszakot a közalkalmazotti jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eltöltött idők számítanak bele. Ezért a Kjt. 1992. július 1-jei hatálybalépését megelőzően csak az olyan munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt kell a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámítani, amely munkáltató 1992. július 1-jén a Kjt. vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a nem jogszerző munkaviszonyok

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő kiszámításához a szakmai gyakorlati időket kell beszámítani. Ebbe a körbe tartozik többek között minden, a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél fennállt munkaviszony is, ezen szervek csoportjába beletartozik a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására történő foglalkoztatás is. Jogosító időnek számítanak-e azok az évek is, amikor egy intézmény, az óvoda konyhai dolgozói át lettek csoportosítva a településüzemeltetési kft.-be? További kérdés, hogy a Magyar Postánál 1992 előtt munkaviszonyban töltött évek beleszámítanak-e?
Részlet a válaszából: […] ...b)–d) pontjai szerint a Kjt. és a Kttv., valamint megelőzően a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltött idők számítanak be. A konyhai dolgozók is állhattak önkormányzati költségvetési intézménnyel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Köztisztviselői besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság – a főiskolai tanulmányok tartama

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?
Részlet a válaszából: […] ...rá. A Kttv. 8. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő – a szakképzési munkaszerződés tartama

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavállaló fizetési fokozatához mely jogviszonyokat kell figyelembe venni. Eszerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is. Új belépő dolgozónk a 2022. évben kórházunkkal mint duális képzőhellyel létesített szakképzési munkaszerződéssel végzett munkát, azaz teljesítette az egybefüggő nyári szakmai gyakorlatát 2022. VII. 1-től VII. 31-ig. Figyelembe vehető-e a szakképzési munkaszerződéssel létrejött jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése során a fizetési fokozat megállapításához, a szolgálati elismeréshez?
Részlet a válaszából: […] ...az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál eltöltött időszak nem számítható be. Ez a jogviszony ugyanis nem jelent munkaviszonyt, hanem attól eltérő foglalkoztatási formát jelent, még akkor is, ha mögöttes jogszabályként az Mt.-t alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Szolgálati elismerés – a kedvezőbb jogszerző idő szabályai

Kérdés: 2024. VII. 1-jén vettük át mint önkormányzat kötelező jelleggel a járóbeteg-szakellátó központot. Ez előtt nonprofit kft.-ként működött. Egyik kolléga a nonprofit kft.-ben 2010. IX. 1-jén kezdett szakdolgozóként dolgozni. Jogviszonyai közül egy kérdés felmerült a szolgálati elismerés kapcsán. Bt.-ben dolgozott 2007. XI. 1-jétől 2010. VIII. 31-ig. Ez a 2 év 10 hónap beszámításra került a szolgálati elismerésbe mint munkaviszony, viszont most szeretnénk felülvizsgálni, mert mint egészségügyi szakdolgozó dolgozott ennél a háziorvosnál, de a bt. miatt elbizonytalanodtunk a beszámíthatóságban. Ez az időtartam a szolgálati elismerésbe helyesen lett beszámítva?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati elismerésre jogosító időszakokat az Eszjtv. 9. §-ának (4) bekezdése sorolja fel, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre. Ezek között nem szerepel az az időszak, amikor a munkavállaló az Eszjtv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Műszakpótlékra jogosultság és a távollétek idejére beosztott munkanapok

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Általános szabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 napon 18.00-tól 06.00 óráig és 2 napon 06.00-tól 18.00 óráig végez munkát, és 14 napon át a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-tól 14.00 óráig tartó munkaidejű munkanapok alatt, heti 2 pihenőnap kiadásával. A műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? Például 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie? Történt-e változás a szabályozásban 2022 óta?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Műszakpótlékra jogosultság a gyermekvédelemben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozóknak jár-e a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján a 15%-os bérpótlék, ha a kisgyermeknevelők beosztása hetente változik? A kisgyermeknevelők (csoportonként két fő) 7 órától 15 óráig és 9 órától 17 óráig dolgoznak. Nem váltják egymást, hanem a műszak egy részében együtt dolgoznak. A bölcsődei nap üzemelési ideje 7 órától 17 óráig tart.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett szabály szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Kölcsönzött munkavállaló bérkorrekciója gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégnél alkalmazásban, GYED-en lévő anyukának a fizetés nélküli szabadság idejére szünetel a kikölcsönzése. Visszatérése során ilyenkor mit kellene figyelembe venni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciónál? Mi történik abban az esetben, ha a kölcsönző cég már nincs szerződésben a kölcsönzővel?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazott, azonos munkakörű munkavállalók béremelését kell alapul venni. A kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban [Mt. 214. § (1) bek.], tehát annak nincs jelentősége, hogy a kölcsönvevőnél dolgozók bére hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Kötelező munkáltatói ajánlat a béremelésre gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: A gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló visszatérésekor kell-e bérkorrekcióban részesíteni az adott illetőt, ha van azonos munkakörben dolgozó más munkavállaló, és náluk nem történt az elmúlt években bérfejlesztés, a cég többi részlegén viszont igen? Mi történik abban az esetben, ha az azonos munkakörbe új munkavállaló érkezik már sokkal magasabb alapbérrel? Akkor a visszatérő munkavállalónak tett ajánlatnak is tükröznie kell azt a mértékű növekedést, amit az újonnan érkező kolléga megkapott?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a fizetés nélküli szabadságok megszűnését követően – így a gyermek hároméves koráig, a gyermek gondozása céljából kiadott fizetés nélküli szabadság megszűnése esetén is – ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
9
10
11
282