Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem állapítható meg, hogy a munkáltató mire hivatkozva szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a rendes felmondás szövegét sem ismerjük, ezért egyértelmű válasz nem adható arra, hogy közel három évvel a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Keresetindítás és elévülés

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató 2010 januárjában jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mivel szóbeli felmondása az akkor hatályos régi Mt. rendelkezéseibe ütközött. A mostani szabályozáshoz hasonlóan a felmondást a munkáltató kizárólag írásban közölhette volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Felmondás a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot követően

Kérdés: Egyik munkavállalónk két éve gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságon van. A gyermeke most lesz kétéves. Bejelentette, hogy vissza szeretne jönni dolgozni, mi viszont határozatlan időre már felvettünk valakit a helyére, akitől nem szeretnénk megválni. Felmondhatunk a visszatérő munkavállalónknak arra hivatkozással, hogy a munkakörét mással már betöltöttük?
Részlet a válaszából: […] Mindaddig, amíg a munkavállaló gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságon van, a munkáltató semmilyen indokkal nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt [új Mt. 65. § (3) bek. c) pont]. Álláspontunk szerint nem minősül megfelelő felmondási oknak az a tény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Várandósság bejelentése a munkáltatónak

Kérdés: Az új Mt. szerint a terhesség automatikusan már nem jelent felmondási védelmet. Eltitkolhatja-e a női munkavállaló jogszerűen a terhességét? Kötelezhető-e a nő, hogy nyilatkozzon arról, hogy terhes? Milyen kötelezettségek vonatkoznak ezzel kapcsolatosan a munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint (5) bekezdése szerint a munkáltató ugyan felmondással jogszerűen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt, erre az állapotára a munkavállaló azonban csak akkor hivatkozhat, ha minderről a munkáltatót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltatónak a kifizetéseket az Mt.-ben foglaltak szerint kell teljesítenie. E szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaviszony megszüntetésének lehetőségei

Kérdés: 2008 júliusa óta dolgozom a jelenlegi cégemnél, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A munkahelyemen lopás történt, az én öltözőszekrényemből loptak el készpénzt, illetve személyes dolgokat. Egy héttel később tudomásomra jutott, hogy a munkatársaim közül ki volt a tettes, bizonyítékom azonban nincs, és a jegyzőkönyvben sem szerepel a neve. Ennek ellenére jeleztem a vezetőmnek, hogy nem tudok tovább dolgozni nap mint nap olyan emberrel, aki ilyet tesz. Közös megegyezéssel szüntetnénk meg a munkaviszonyomat. A probléma az, hogy van egy tanulmányi szerződésem, és ki kellene fizetnem 300 000 Ft-ot. Kértem, hogy engedjék el, de nem járulnak hozzá. Mit tudok tenni ilyen helyzetben? Alkalmazható részemről a rendkívüli vagy azonnali felmondás? Jár-e részemre végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Az azonnali (korábbi elnevezéssel: rendkívüli) felmondásnak a munkavállaló részéről akkor lehet helye az Mt. 78. §-a értelmében, ha a munkáltató a vele fennálló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét – szándékosan vagy súlyos gondatlansággal –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Felmondás követségi alkalmazottnak

Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] Külföldi állam magyarországi diplomáciai képviseletén dolgozó magyar állampolgár munkaviszonyban áll, amelyre az Nmjtvr. 25. és 28. §-a értelmében elsődlegesen a felek által választott állam joga, jogválasztás hiányában pedig az a jog irányadó, amelyhez a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkáltató jogellenes utasításának megtagadása

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
Részlet a válaszából: […] A munkaidőre vonatkozó rendelkezések alapján az általános teljes napi munkaidő napi nyolc óra [Mt. 92. § (1) bek.] Ettől eltérően a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rendkívüli felmondás helyett az azonnali hatályú felmondás elnevezést használja. Alapvető szabályai azonban nem változtak a régi Mt.-ben foglaltakhoz képest. Így többek között a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kikölcsönzés megszűnése mint a munkaviszony-megszüntetés oka

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásnál az egyik határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozó munkájára a továbbiakban nem tart igényt a kölcsönbe vevő vállalkozás. A munkáltató (kölcsönbe adó) más munkakörben nem tudja foglalkoztatni a dolgozót. A dolgozó bejelentette a kölcsönbe adó munkáltatójánál, hogy terhes. Milyen lehetőségei vannak a munkaviszony törvényes megszüntetésének? Az 1355. sz. kérdésre adott válaszban megfogalmazott indokkal (a kikölcsönzés megszűnése) azonnali hatállyal megszüntethető a terhes munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (1)–(2) bek.]. A törvény e szakaszainak alkalmazásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.
1
26
27
28
38