386 talált cikk a munkaviszony megszüntetése kifejezésre

Kérdés: Egy munkáltatónak az ország két végében van egy-egy telephelye. Mindkét telephelyen dolgoznak munkavállalók ügyfélszolgálatos munkakörben. A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozással az egyik telephelyen egy munkavállalónak a munkáltató működésével összefüggő okból felmondott, míg a másik munkahelyen, ügyfélszolgálati munkakörbe, egy másik munkavállalót felvett. Jogszerű volt ez esetben a munkáltató felmondása? Álláspontunk szerint igen, hiszen a munkáltató nem azon a telephelyen vesz fel újabb, azonos munkakörű munkavállalót, ahol a másik munkavállaló munkaviszonyát megszüntette.

Kérdés: A munkáltató elhatározta, hogy a különböző telephelyein és a székhelyén is működő, jól körülhatárolt feladatokat ellátó egységeket, azaz az ügyfélszolgálatot központosítja. Ezen egységeket a telephelyein megszünteti, és a székhelyén alakít ki egy egységesített központot. Ez az átszervezés azzal jár, hogy a telephelyeken az ügyfélszolgálati munkakört végző munkavállalók munkaviszonya a munkakörük telephelyeken való megszűnése miatt megszüntetésre kerül, míg a munkáltató székhelyén – a központosítás miatt – további munkavállalókat kell felvennie. Jól gondoljuk, hogy az átszervezésre mint munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondás jogszerű, és a munkáltató szabadon dönthet a működéséről, a szervezeti egységek átszervezéséről, azok racionalizálásáról?

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?

Kérdés: Adatfeldolgozó tevékenységre diákmunkásokat alkalmazunk, akiket diákszövetkezet küld ki hozzánk. A diákok a szövetkezettel állnak munkaviszonyban, nem velünk. Egyikük a munkavégzés során olyan módon járt el, hogy közöltük a diákszövetkezettel, nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni. Erre beperelt minket, a diákszövetkezettel egyetemben, és egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva továbbfoglalkoztatását kérte, és kártérítési követeléssel állt elő. A perben nekünk kellene bizonyítani, hogy nem különböztettük meg hátrányosan. Mi úgy véljük, ehhez a perhez nincs közünk. Milyen jogi védekezéssel élhetünk?

Kérdés: Nemrég neveztek ki egy cég ügyvezetőjének, így én lettem a munkáltatói jogok gyakorlója a kft. munkavállalói felett. Azt tapasztaltam, hogy az elődöm, amikor már tudta, hogy leváltják, felvette néhány ismerősét 2015. július 5-i kezdéssel. Én július 6-án szereztem erről tudomást. Elállhatok-e munkáltatóijogkör-gyakorlóként ezektől a szerződésektől, hiszen e munkaviszonyok fenntartása nyilvánvalóan sérelmes a cégnek?

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?

Kérdés: A munkáltatóm azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, mert állítása szerint loptam a cégtől. Fel is jelentett, és most büntetőeljárás folyik ellenem. Mivel valótlan, amit állít, én bepereltem, jogellenes felmondás miatt. A tárgyalást viszont felfüggesztette a bíróság, mert meg kell várni, mi lesz a nyomozással. Az azonnali hatályú felmondással sok juttatástól elestem, ráadásul, így új munkát sem találok a szakmámban. Van erre egyáltalán lehetősége a bíróságnak? Mit tehetek, hogy minél előbb lezáruljon a munkaügyi perem, és legalább a pénzemhez jussak?

Kérdés: A kereskedelmi társaságok alkalmazzák az ún. titkos vásárlást (Mystery Shopping) a pénztárosok, eladók munkájának megfigyelésére. A vásárlást követően nem történik azonnali szembesítés a történtekkel. A munkáltató a pénztárnál kamerafelvételt készít (folyamatosan), hangfelvétel nincs. A Mystery Shoppingot (MS) végző személy konkrét kérdéseket tesz fel az eladó-pénztárosnak, aki válaszol (vagy nem) a munkavégzési előírásoknak megfelelően. Hosszabb idő elteltével a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy a nála történt MS eredménye nem volt kielégítő, mert elmulasztott ajánlani valamit, ami a pénztárosok (eladók) részére előírás, vagy nem volt elég udvarias, figyelmes a vásárlóval. A munkáltatók többsége a kifogásolt eredményt szankcionálja: hátrányos jogkövetkezményt jelentő intézkedéssel, vagy a munkaviszony megszüntetésének kilátásba helyezésével, s az is előfordul, hogy nyilvános értékelő táblán jelzik a rossz eredményt produkáló nevét. Arról a munkavállaló nem tud meggyőződni, hogy a terhére rótt hiányosság, mulasztás valóban megtörtént-e, és a hosszabb idő távlatában nem is emlékezhet minden kiszolgálással kapcsolatos momentumra. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabása csak a kötelezettség vétkes megszegése esetében történhet, amelyet a munkáltatónak bizonyítania kell. Jogszerű-e a munkáltató eljárása az ilyen típusú "incognito"-tesztek munkavállaló hátrányára történő értékelésével? Elfogadható-e a "titkos próbavásárló" munkavállalóval nem egyeztetett állítása, vagy a kamerafelvétel látványa a munkáltatói intézkedés indokaként? Az ilyen jellegű megfigyelésekhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű szerződést kötöttünk egy projekt tartamára. Most a munkavállaló felmondással meg akarja szüntetni a munkaviszonyt. Mi éppen azért szerződtünk vele határozott időre, hogy ezt ne tehesse meg. Jól tudjuk, hogy a határozott idejű munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a munkavállaló részéről?

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.