Adószám törlésének hatása a munkaviszonyra

Kérdés: Munkáltatóm egyéni vállalkozó, akinek adószámát a NAV felfüggesztette. Az erről kiadott határozatot interneten lekérdezhető forrásból tudom. Tudomásom szerint ez után 180 nappal megtörténik az adószám törlése is. Kérdésem, hogy hogyan hat ki ez a munkaviszonyomra? Az adószám törlésével a munkáltatóm is automatikusan megszűnik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Különböző, adózással összefüggésben álló szabálytalanságok miatt az állami adóhatóság az Art. alapján az adós adószámát felfüggesztheti, illetve törölheti. A Ct. 91. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az adóhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.

Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása

Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mvt. szerint a munkavállaló köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni, amelynek tartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont;...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.

Létszámcsökkentés és létszámbővítés eltérő telephelyeken

Kérdés: Egy munkáltatónak az ország két végében van egy-egy telephelye. Mindkét telephelyen dolgoznak munkavállalók ügyfélszolgálatos munkakörben. A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozással az egyik telephelyen egy munkavállalónak a munkáltató működésével összefüggő okból felmondott, míg a másik munkahelyen, ügyfélszolgálati munkakörbe, egy másik munkavállalót felvett. Jogszerű volt ez esetben a munkáltató felmondása? Álláspontunk szerint igen, hiszen a munkáltató nem azon a telephelyen vesz fel újabb, azonos munkakörű munkavállalót, ahol a másik munkavállaló munkaviszonyát megszüntette.
Részlet az állásfoglalásából: […] A létszámcsökkentésre mint a m ű ködésével összefügg ő okra hivatkozhat felmondása esetén a munkáltató [Mt. 66. § (2) bek.]. Ugyanakkor a felmondás indokolásának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. A valósság követelménye a létszámcsökkentés esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.

Telephelyeket érintő átszervezés mint felmondási ok

Kérdés: A munkáltató elhatározta, hogy a különböző telephelyein és a székhelyén is működő, jól körülhatárolt feladatokat ellátó egységeket, azaz az ügyfélszolgálatot központosítja. Ezen egységeket a telephelyein megszünteti, és a székhelyén alakít ki egy egységesített központot. Ez az átszervezés azzal jár, hogy a telephelyeken az ügyfélszolgálati munkakört végző munkavállalók munkaviszonya a munkakörük telephelyeken való megszűnése miatt megszüntetésre kerül, míg a munkáltató székhelyén – a központosítás miatt – további munkavállalókat kell felvennie. Jól gondoljuk, hogy az átszervezésre mint munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondás jogszerű, és a munkáltató szabadon dönthet a működéséről, a szervezeti egységek átszervezéséről, azok racionalizálásáról?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az átszervezés tipikusan a munkáltató működésével összefüggő indok. Ilyen esetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a munkáltató által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:      

Köztisztviselő besorolása – a feladatkörhöz előírt képesítés a meghatározó

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 228. §-a alapján a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelően kell besorolni. A köztisztviselők besorolásakor eltérő rendelkezés hiányában – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Diákmunka – ha a szolgáltatás fogadója nem foglalkoztat tovább

Kérdés: Adatfeldolgozó tevékenységre diákmunkásokat alkalmazunk, akiket diákszövetkezet küld ki hozzánk. A diákok a szövetkezettel állnak munkaviszonyban, nem velünk. Egyikük a munkavégzés során olyan módon járt el, hogy közöltük a diákszövetkezettel, nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni. Erre beperelt minket, a diákszövetkezettel egyetemben, és egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva továbbfoglalkoztatását kérte, és kártérítési követeléssel állt elő. A perben nekünk kellene bizonyítani, hogy nem különböztettük meg hátrányosan. Mi úgy véljük, ehhez a perhez nincs közünk. Milyen jogi védekezéssel élhetünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A diákszövetkezet tagjának munkaviszonya a diákszövetkezettel áll fenn. Egymással keret-munkaszerződést kötnek, amit a tényleges munkavégzés felmerülésekor egészítenek ki egy további megállapodással, amely a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzés részleteit...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.

Elállás a munkaszerződéstől

Kérdés: Nemrég neveztek ki egy cég ügyvezetőjének, így én lettem a munkáltatói jogok gyakorlója a kft. munkavállalói felett. Azt tapasztaltam, hogy az elődöm, amikor már tudta, hogy leváltják, felvette néhány ismerősét 2015. július 5-i kezdéssel. Én július 6-án szereztem erről tudomást. Elállhatok-e munkáltatóijogkör-gyakorlóként ezektől a szerződésektől, hiszen e munkaviszonyok fenntartása nyilvánvalóan sérelmes a cégnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. lehetőséget biztosít a munkaszerződéstől történő elállásra, amennyiben a munkaszerződés megkötését követően akár a munkáltató, akár a munkavállaló körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 10.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. a vezető állású munkavállalók két típusát különbözteti meg. Egyrészről a törvény erejénél fogva vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 15.

Munkaügyi per – felfüggesztés a büntetőeljárásra figyelemmel

Kérdés: A munkáltatóm azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, mert állítása szerint loptam a cégtől. Fel is jelentett, és most büntetőeljárás folyik ellenem. Mivel valótlan, amit állít, én bepereltem, jogellenes felmondás miatt. A tárgyalást viszont felfüggesztette a bíróság, mert meg kell várni, mi lesz a nyomozással. Az azonnali hatályú felmondással sok juttatástól elestem, ráadásul, így új munkát sem találok a szakmámban. Van erre egyáltalán lehetősége a bíróságnak? Mit tehetek, hogy minél előbb lezáruljon a munkaügyi perem, és legalább a pénzemhez jussak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaügyi perek eljárásának rendjére a Pp. rendelkezéseit kell alkalmaznia a bíróságnak. Ennek értelmében, ha a munkaügyi per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 15.

Titkos vásárlás

Kérdés: A kereskedelmi társaságok alkalmazzák az ún. titkos vásárlást (Mystery Shopping) a pénztárosok, eladók munkájának megfigyelésére. A vásárlást követően nem történik azonnali szembesítés a történtekkel. A munkáltató a pénztárnál kamerafelvételt készít (folyamatosan), hangfelvétel nincs. A Mystery Shoppingot (MS) végző személy konkrét kérdéseket tesz fel az eladó-pénztárosnak, aki válaszol (vagy nem) a munkavégzési előírásoknak megfelelően. Hosszabb idő elteltével a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy a nála történt MS eredménye nem volt kielégítő, mert elmulasztott ajánlani valamit, ami a pénztárosok (eladók) részére előírás, vagy nem volt elég udvarias, figyelmes a vásárlóval. A munkáltatók többsége a kifogásolt eredményt szankcionálja: hátrányos jogkövetkezményt jelentő intézkedéssel, vagy a munkaviszony megszüntetésének kilátásba helyezésével, s az is előfordul, hogy nyilvános értékelő táblán jelzik a rossz eredményt produkáló nevét. Arról a munkavállaló nem tud meggyőződni, hogy a terhére rótt hiányosság, mulasztás valóban megtörtént-e, és a hosszabb idő távlatában nem is emlékezhet minden kiszolgálással kapcsolatos momentumra. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabása csak a kötelezettség vétkes megszegése esetében történhet, amelyet a munkáltatónak bizonyítania kell. Jogszerű-e a munkáltató eljárása az ilyen típusú "incognito"-tesztek munkavállaló hátrányára történő értékelésével? Elfogadható-e a "titkos próbavásárló" munkavállalóval nem egyeztetett állítása, vagy a kamerafelvétel látványa a munkáltatói intézkedés indokaként? Az ilyen jellegű megfigyelésekhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz is a munkáltató a munkavállalóval szemben, annak alaposságát, a vétkes kötelezettségszegés körülményeit vita esetén neki kell bizonyítania. Ez irányadó a munkaviszony megszüntetésénél [Mt. 64. § (2) bek.], vagy az Mt. 56....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 15.
1
…
24
25
26
…
40