Munkavállalói költségkedvezmény terjedelme

Kérdés: Munkaviszonyom jogellenes megszüntetése miatt pert indítottam a munkáltatómmal szemben, és kértem tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő elmaradt jövedelem részemre történő megítélését. Voltam jogi tanácsadáson is, ahol azt mondták, hogy nem megalapozott a keresetem, és valószínűleg pervesztes leszek, így a perköltség is engem fog terhelni. Pervesztesség esetén tényleg nekem kell fizetni akkor is, ha költségkedvezményben részesülök?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult (Pp. 358/B. §). Ennek értelmében a munkaügyi perben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Felmondási kötelezettség hiánya munkavállalói egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ennek következtében a munkáltatója nem foglalkoztatja, munkabért sem fizet részére, és egyúttal arról tájékoztatta, hogy alkalmatlanságra hivatkozással nem fogja munkáltatói felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató valóban nem köteles ebben az esetben munkabért fizetni, és nem kötelezhető a munkaviszony megszüntetésére sem? Abban az esetben, ha nem foglalkoztatják továbbra sem, hogyan és ki által szüntethető meg jogszerűen a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok hiánya – képesség, adottság vagy készség – miatt nem tudja ellátni (EBH2006. 1538., BH2007. 96.). Amennyiben a munkavállaló az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Vezető határozott idejű munka­viszonyának megszüntetése munkáltatói felmondással

Kérdés: A munkavállalót vállalatunk cégvezetőként, munkaviszony keretében foglalkoztatja. Határozott idejű munkaszerződése van, amely 2015. augusztus 31-én jár le. Mi azonban munkáltatói felmondással meg akarjuk szüntetni a munkaviszonyát még a határozott idő lejárta előtt. Az illető vezető állású munkavállalónak minősül, hiszen ő a cég első számú vezetője. Ebben az esetben a még hátralévő határozott időre járó munkabérére is jogosult lesz felmondás esetén a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a cégvezető nem feltétlenül minősül az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak. A Ptk. 3:113. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Vezetői keresőképtelenség – nem jár felmondási védelemmel

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja a társaságával munkaviszonyt létesített az ügyvezetésre és a társaság tevékenységének ellátására. Nevezett kft. december 6-án felszámolás alá került. A felszámolási eljárás megindításáról december 20-án szerzett tudomást. Az ügyvezető tag december 4-én keresőképtelen állományba került, és jelenleg is munkaképtelen. Jogos-e a felszámoló követelése, miszerint az alapító munkaszerződését december 6-ával meg kell szüntetni, mivel az ügyvezetői megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik? Élvezi-e az Mt. által biztosított felmondási védelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. § (2) bek.]. Ezt a szabályt azonban vezető állású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Tanulmányi szerződés – ha kettőt is kötnek egymással a felek

Kérdés: Egyik munkavállalónk több képzésben vesz részt adott időszakban (kazánkezelő + targonca). Mindegyik képzésre külön-külön kötünk vele tanulmányi szerződést 1-1 évre. A tanulmányi szerződésben a munkavállaló által a munkaviszony fenntartására vállalt időszak összeadódhat-e? Vagy ne egyre, hanem több képzésre kössünk vele tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Leltárfelelősség feltételeinek hiánya esetén fennálló munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Masszázsszalonunkban az utóbbi időben több törülköző is eltűnt, amit a készletek leltározásakor vettünk észre. Azt gyanítjuk, hogy valamelyik masszőrünk vitte haza a cég tulajdonában álló törülközőket. Szeretnénk kivizsgálni az ügyet. Minden masszőr munkaviszonyban áll nálunk. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy valamelyik kolléga vitte el a törülközőket, akkor tudunk vele szemben leltárfelelősséget érvényesíteni? Ha nem, hogyan tudjuk felelősségre vonni?
Részlet a válaszából: […] A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel [Mt. 182. § (1) bek.]. Ugyanakkor a leltárhiányért való felelősségre vonás feltételeit az Mt. tételesen rögzíti. E szerint a leltárhiányért való felelősség feltétele a leltáridőszakra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkaviszony-megszüntetési ok: a tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?
Részlet a válaszából: […] Munkáltató általi azonnali hatályú felmondásra okot adó körülménynek az tekinthető, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaszerződés-kötés a korábbi munkaviszony megszűntét követően

Kérdés: Egyik munkavállalónk hétéves határozatlan idejű munkaviszony után felmondott cégünknél tavaly szeptemberben. Munkavállalói felmondás szabályai szerint elszámoltunk vele. Most januárban jelezte, hogy visszajönne dolgozni. Mi éppen tudnánk foglalkoztatni korábbi munkakörében, de bizonytalan ideig. Határozott idejű szerződéssel felvehetjük-e? Ha pedig mégis határozatlan idejű szerződéssel vennénk vissza, akkor van-e jelentősége, illetve kockázata egy esetleges felmondás esetén a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából, hogy ő korábban több mint hét évig dolgozott nálunk?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy akár határozott, akár határozatlan idejű munkaviszony keretében a korábbi munkavállalót ismét foglalkoztassa a munkáltató. Határozatlan idejű munkaviszony esetén az Mt. egyáltalán nem állít korlátot. Határozott idejű munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés megkötésének napja és a munkaviszony kezdete között hosszabb idő is eltelhet. A feleknek a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkavállalói felmondás – felmondási idő nélkül

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló által tett írásbeli nyilatkozat kétség­kívül tartalmazza a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó akaratot. A nyilatkozat azonban nem minden törvényi követelménynek felel meg. A munkavállaló ugyanis úgy fogalmaz, hogy "felmondási időre nem tartok igényt". A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
1
24
25
26
39